„Közúti vasút” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Alexejevics (vitalap | szerkesztései)
Porribot (vitalap | szerkesztései)
a Lásd még fejezetcím módosítás az ajánlás szerint AWB
12. sor:
A közúti vasutak esetében fontos kritérium az alacsony tengelyterhelés, hiszen a közművekkel zsúfolt utcákban elhelyezkedő, részben közúti forgalom által is használt pályák esetében nincs mindenhol mód a nagyvasúti pályaszerkezetek alkalmazására. Ez is az egyik oka, hogy míg a nagyvasúton máig meghatározó a mozdonyos közlekedés, a közúti vasutakat kezdettől fogva a könnyű motorvonatok jellemzik. A közúti vasutak jellemző maximális tengelyterhelése 12 tonna, míg a nagyvasútnál gyakorlatiag ez számít minimumnak.
 
A fentiekből már következik, hogy a közúti vasútnál általában nem alkalmaznak vasúti biztosítóberendezéseket. A közlekedés látra történik, azaz a járművezető maga köteles meggyőződni a bejárandó pályaszakasz foglaltságáról, valamint a váltókat is jellemzően ő állítja. Ezen túlmenően a közúti forgalom jelzéseit kell figyelembe venni, melyek azonban nem kötődnek szorosan a vasúti üzemhez. Biztosítóberendezést közúti vasút esetében egyedül a komplexebb végállomásokon, nehezen belátható műtárgyak esetében (hidak alatt, alagúti szakaszokon), vagy 70  km/h feletti sebességgel járt pályaszakszokon alkalmaznak. Ezen kívül előfordul még bizosítóberendezés egyvágányú pályaszakaszokon is, bár a múltban jellemzően itt is csak botos ellenmenetkizárás valósult meg (mindig az mehetett tovább, akinél a bot volt). A közúti vasúti és nagyvasúti biztosítóberendezések között fontos eltérés, hogy a közúti vasútnál gyakran a felsővezetéken elhelyezett szerkezetekkel érzékelik a vágányfoglaltságot, míg a nagyvasútnál a szigeltsínes, vagy tengelyszámlálós berendezések alkalmazása kizárólagos.
 
== A közúti vasutak magyarországi története ==
26. sor:
Budapesten [[1887]]. [[november 28.|november 28-án]] indult el a ''[[Siemens (cég)|Siemens & Halske]]'' villamosjárata a [[Nagykörút (Budapest)|Nagykörút]]on, a [[Nyugati pályaudvar]] és a Király utca között. Az elkövetkezendő évtizedek robbanásszerű elterjedést hoztak a városi [[villamos]]nak: [[Miskolc]] (1897-től), [[Szombathely]] (1897–1974), [[Sopron]] (1900–1923), Nyíregyháza (1905–1969), [[Nagyvárad]] (1906-tól), Szeged (1908-tól), Debrecen (1911-től), [[Kassa]] (1913-tól), [[Pécs]] (1913–1960). Több városban a villamosközlekedés, másokban több villamosvonal megszűnt az 1960-as, 70-es években, mert nem tudott lépést tartani a népszerűbbé váló buszokkal. Jelenleg Magyarországon négy városban működik közúti vasút: a budapesti mellett Szegeden, Debrecenben és Miskolcon. Rövidesen Hódmezővásárhelyen is nyílik majd egy nagyvasúti kijárást is tudó városi villamosvonal.
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
==Lásd még==
* [[Vasúti közlekedési módok rendszerezése]]
* [[HÉV]]