„Kladisztika” változatai közötti eltérés

Nincs méretváltozás ,  2 évvel ezelőtt
a
nincs szerkesztési összefoglaló
(1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta4))
aNincs szerkesztési összefoglaló
[[Kép:Willi Hennig2.jpg|jobbra|200px|bélyegkép|[[Willi Hennig]] német biológus]]
A '''kladisztika''' a [[Rendszertan (biológia)|biológiai rendszertanban]] a leszármazási mintázatokat feltáró módszertan, a [[filogenetikus rendszertan]] modern módszertana. Alapjait [[Emil Hans Willi Hennig]] (1913-19761913–1976) német [[entomológia|entomológus]] fektette le az [[1950-es évek]]ben, aki a módszert ''filogenetikus szisztematikának'' nevezte.
 
Módszerei a biológián kívül más történetiséggel foglalkozó tudományokban is számításba jöhetnek, például a [[nyelvészet]]ben a nyelvek törzsfájának összeállításakor vagy egyes kéziratos anyagok történeti kialakulásának értékelésében.
 
== Alapelvek, fogalmak ==
[[Kép:Filogenetikus csoportok.svg|bélyegkép|350px|A filogenetikus csoportok vagy [[taxon]]ok lehetnek [[monofiletikus]]ak, [[parafiletikus]]ak vagy [[polifiletikus]]ak.]]
 
A kladisztika alapelve szerint a leszármazási viszonyok [[fa (gráfelmélet)|fagráfokként]] ábrázolhatók. Ezek általános elnevezése a ''[[kladogram]]'' ([[görög nyelv|görög]] κλάδος, ''kladosz''=ág). A kladogram „levelei” a tanulmányozott [[taxon]]ok ('''OTU'''='''O'''perational '''T'''axonomic '''U'''nit vagy '''EU'''='''E'''volutionary '''U'''nit). A fagráf belső csúcsai általában kihalt, vagy csupán feltételezett evolúciós egységeket jelölnek ('''HTU''', '''H'''ypothetical '''T'''axonomic '''U'''nit). A fagráf gyökere, amennyiben létezik, az összes szereplő taxon legfiatalabb közös ősét jelöli, ennek megállapítása a kladisztikai vizsgálat egyik legbizonytalanabb része. Az egyes élek a leszármazási utakat jelölik, tehát az ős-leszármazott relációkat (tehát a gráf [[irányított gráf]], ha nem is szokás a nyilakat feltüntetni).
 
A kladogramok általában ''dichotómikus''ak (csak kettős elágazásokat tartalmaznak), számos irányzat ezt elő is írja, és megoldatlannak tekinti a három- vagy többszörös elágazásokat (azaz a ''politómikus'' fákat).
 
Mivel fákról, azaz körmentes gráfokról beszélünk, kizárjuk vizsgálódásunkból a már elágazott taxonok újrakapcsolódását (''anasztomózis'', avagy retikuláris evolúció), holott ez közel sem lehetetlen (lásd [[hibridizáció]] és más génáramlási lehetőségek). Ezért a kladisztika inkább a már stabilizálódott makro-, mintsem a kiforratlan, kialakulatlan mikroevolúció kutatási eszköze, utóbbi esetben a fában gondolkodás („tree thinking”) nem mindig célravezető.
58 958

szerkesztés