„Napló (irodalmi műfaj)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Évszakok és hónapok irreleváns linkjeinek eltávolítása (ld. Évszakok linktelenítése és WP:HIV#mihez) |
→20. századi példák: Belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása |
||
18. sor:
A [[holokauszt]] irodalmában különleges hely illeti meg a deportálásban elpusztított [[Anne Frank]] és [[David Rubinowicz]] hiteles naplóját. A romániai magyar irodalomban is van hozzájuk fogható mű: [[Rózsa Ágnes]] lágernaplója (''Jövőlesők. Nürnbergi lágernapló 1944-1945.'' Bukarest, 1972; újbóli kiadása: ''Nürnbergi lágernapló.'' Budapest, 1986). Szövegét a [[Nagyvárad]]ról deportált fiatal tanárnő élete kockáztatásával írta és hordta magánál. "... a női lélek csodálatra méltó kifejezése – írja róla a könyv előszavában [[Bajor Andor]] –, ritka vallomás. A lefokozás, a lét megszégyenítése itt hiábavaló volt. A [[fasizmus]] egész hatalma kevésnek bizonyult arra, hogy ezt a lelket lényegétől megfossza. Ezért a napló inkább vall a szeretetről, mint a naponta új szörnyűségeket kieszelő világról."
A diktatúra évtizedeiben is bizonyára sokan rögzítették – szűkszavúan, inkább emlékeztetőül önmaguk számára – azt, ami velük és mindnyájunkkal történt. Több nyomtatásban is megjelent [[Emlékirat-irodalom Erdélyben|emlékirat]], [[önéletrajz]] viseli magán ilyen feljegyzések meglétének nyomát. Ezek közül a kommunista hatalom börtöneit is megjárt szociáldemokrata [[Jordáky Lajos]] naplóját ismerjük, a belőle közölt részlet alapján. Jordáky 1947-től haláláig, 1974-ig rögzítette az eseményeket és reflexióit (1952-55 között töltött börtönévei kivételével); ezekből az 1956. március 11.-1957. március 8. közötti feljegyzések szövegét tette közzé [[Molnár Gusztáv (politológus)|Molnár Gusztáv]] – amint írja – "többnyire magántermészetű" kihagyásokkal ([[Medvetánc]], 1988/2-3. 279-316). A közölt részlet igen fontos az [[1956-os forradalom|1956-os magyar forradalmat]] megelőző hónapoknak, a forradalom napjainak, majd az azt követő megtorlás eseményeinek az ismerete szempontjából. 1957 márciusában Jordákyt újból letartóztatják, de néhány hétig tartó vizsgálati fogság után – egy megalázó önkritika árán – szabadon engedik. A közgyűjteményben elhelyezett teljes napló fontos forrása lehetne az utóbbi 40 esztendő romániai magyar [[kisebbség]]történetének.
== Források ==
| |||