„Székesfehérvár” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Angolul Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
33. sor:
}}
▲chairywhitecastle''[[Székesfehérvár#Etimológia|többi]]'') [[Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)|megyei jogú város]] a [[Dunántúl]]on, a [[Közép-Dunántúl|Közép-Dunántúl régió]] központja, [[Fejér megye]] és a [[Székesfehérvári járás]] székhelye, [[Magyarország]] egyik legnagyobb városa. Földrajzi nagytájak találkozásánál fekszik: nagyobb részben az [[Alföld]] részét képező [[Mezőföld]] északnyugati csücskében, a [[Sárrét (Mezőföld)|Sárréten]], kisebb részben a [[Dunántúli-középhegység]]ben, a [[Velencei-hegység]]ben található, három hegység lábánál, közel a [[Velencei-tó]]hoz, a [[Balaton]]hoz és [[Budapest]]hez. Az egyik leggazdagabb múltú magyar város: a középkori [[Magyar Királyság]] egyik fővárosa, királyi székhely, [[Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)#Koronázások|koronázóváros]]. Számos műemlékének és látnivalójának elsődleges lelőhelye [[Belváros (Székesfehérvár)|barokk óvárosa]], mely nemzetközi hírű. Európai jelentőségű gazdasági, vasúti és közúti csomópont, emellett [[Magyarország]] egyik legfejlettebb nagyvárosa élénk sport- és kulturális élettel.
Területe a kezdetektől stratégiai fontosságú, hiszen kiemelkedően fontos útvonalak kereszteződése. Az őskor óta lakott hely, szervezett várost mai területén azonban a [[10. század]]ig, a fő vélekedés szerint, nem alapítottak, a [[Római Birodalom|rómaiak]] [[Gorsium]] nevű, Székesfehérvár elődjének számító jelentős városának romjai tőle 12 kilométerre délre találhatók. Székesfehérvárt [[Géza magyar fejedelem|Géza fejedelem]] alapította 972-ben a [[Gaja-patak|Gaja]]- és [[Séd]] patakok által táplált mocsárvilágból kiemelkedő szigeteken, melyek legnagyobbikán, a mai [[Belváros (Székesfehérvár)|Belváros]] legmagasabb pontján fejedelmi székvárat és templomot építtetett. Fia, [[I. István magyar király|Szent István]] bővíttette a várat, néhány száz méterrel arrébb [[Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)|királyi bazilikát]] és az [[Esztergom-Budapesti főegyházmegye|esztergomi érsekség]] tekintélyével vetekedő [[prépost]]ságot alapított, mindezek mellett különleges jogokat adományozott a városnak, évszázadokra megalapozva ezzel annak jelentőségét és gazdagságát. Innentől kezdve Székesfehérvár fejlődése töretlen volt, hiszen az ország első és sokáig egyetlen [[hiteleshely]]e volt a város. Ezt a fejlődést a [[III. István magyar király|III. István király]] által 1170 körül kiadott önkormányzati [[kiváltság|privilégium]], az úgynevezett [[fehérvári jog]] tetőzte be, ugyanis a kiváltság Fehérvárt Magyarország első szabad önkormányzatú településévé tette. A királyság kezdetétől (1000/1001) a [[török hódoltság]] kezdetéig (1543) a kizárólagos [[Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)#Koronázások|koronázóváros]], ugyanis sokak szerint első királyunk fejére is itt tettek koronát. A [[székesfehérvári törvénylátó napok|törvénylátó napok]] egyetlen, az [[Magyarországi országgyűlések listája|országgyűlések]], a [[Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)#Jelentősebb temetkezések|királyi temetkezések]] és esküvők már-már kötelező helyszíne, [[Szent Imre]] herceg és Szent István király szentté avatásától (1083) kezdve a királyság szakrális központja.
| |||