Wikipédia

„Tatár Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
41. sor:
A Volga-Uráli Állam megszűnését követően szükségessé vált egy, vagy több autonóm köztársaság létrehozása. [[Lenin]] és a moszkvai bolsevikok sokáig tárgyaltak az autonómia létrehozásáról. A tatár autonómia hivatalosan 1920-ban jött létre Központi Végrehajtó Bizottság beleegyezésével, Autonóm Tatár Szocialista Szovjet Köztársaság néven. 1937. június 25-én, a rendkívüli XI. Suovjet Kongresszuson, a sztálinista alkotmány szellemében, az autonómia elnevezését Tatárföldi Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságra módosították. Az idők folyamán többször is felmerült a Tatár ASZSZK teljes jogú SZSZK-á alakítása, többek között a Szovjetunió megalakulásakor (1922), új alkotmányok kiadásakor (1936, 1977), vagy éppen [[Sztálin]] halálakor, 1953-ban. Az 1960-as évek, mint mindenhol, a gazdaság fellendülését hozta el, ez azonban a 70-es évekre lelassult. 1990. augusztus 30-án a [[Szovjetunió]] felbomlásakor a Tatár ASZSZK Legfelsőbb Tanácsa határozatot hozott Tatárföld SZSZK-á alakításáról. Mivel a moszkvai kormány ezt elutasította, a tatárok kikiáltották az országuk függetlenségét, de ezt azonnal visszavonták, hogy békés úton rendezzék a viszonyt Oroszországgal. 1991. október 18-án megváltoztatták az ország nevét Tatár Köztársaságra. 1992. május 16-án a felek békét kötöttek, így Tatárföld Oroszország egyik köztársasága lett.
==Kormányzat==
A Tatár ASZSZK megalakulása előtt az oroszországi Központi Végrehajtó Bizottság létrehozta az ideiglenes Tatár Forradalmi Bizottságot, amíg befejezik a terület közigazgatási felosztását. A Központi Végrehajtó Bizottság 1920. május 27-i, "Az Autonóm Tatár Szocialista Szovjet Köztársaság létrehozása" című rendeletének második bekezdése szerint az autonómia államhatalmi szervezetei a Központi Végrehajtó Bizottságától és az Népbiztosok Tanácsától függött és azoknak tartozott felelősséggel. 1920. június 25-én a kazánikazanyi Végrehajtó Bizottság teljes mértékben átruházta a hatalmat a helyi kormányra. Július 11-én a helyi tatár politikusok kifogásolták az ASZSZK kialakított határait, emiatt felállítottak egy döntőbizottságot, amelynek és szeptember 11-ig meg kellett határoznia a Tatár ASZSZK új határait úgy, hogy a feleknek az a legkedvezőbben hasson. A Tatár Forradalmi Bizottság fő feladata a helyi szovjet kongresszus előkészítése volt. A Tatár Végrehajtó Bizottság elnökségét 1920. szeptember 26-27-én nevezték ki, amikor megalakult az első tatár kormány. Az autonómia legnagyobb kormányzati szerve a Tatár Kongresszus volt, amelynek tagjait a választásokon jelölték ki a Központi Végrehajtó Bizottság beleegyezésével. Ezenkívül a Tatár ASZSZK-t 11 képviselő képviselte a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjet Nemzetiségi Tanácsában. A Tatár Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság 1938-as alkotmányának elfogadásával megszüntették a Kongresszust, és a köztársaság új legfelsőbb szervezete a Legfelsőbb Tanács lett, amelynek tagjait 4 évre választottak. 1995-ben a Legfelsőbb Tanácsot átalakították a Tatár Köztársaság Államtanácsává.
===A Tatár Kongresszus elnökei===
Az 1938-as alkotmány életbe lépéséig a Kongresszus elnökei töltötték be a vezetői címet. 1938 után, ennek a hivatalnak a megszűnése után a Legfelsőbb Tanács elnökei lettek az ASZSZK vezetői.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Tatár_Autonóm_Szovjet_Szocialista_Köztársaság”