„Szatmári béke” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
21. sor:
A nemesség képviselői a szerződést [[Szatmárnémeti]]ben a [[Szépművészeti Múzeum (Szatmárnémeti)|Vécsey-palota]] helyén egykor állt épületben írták alá. Az aláírás támaszául szolgált ún. ''„szatmári-asztal”''-t,<ref>[http://www.nemzetimuemlek.hu/index.php/sajtocikk/muzeumok_ejszakaja_a_szatmari_asztal_is_lathato_a_fuezerradvanyi_karolyi_ka/ A “szatmári asztal” is látható a füzérradványi Károlyi-kastélyban] {{Wayback|url=http://www.nemzetimuemlek.hu/index.php/sajtocikk/muzeumok_ejszakaja_a_szatmari_asztal_is_lathato_a_fuezerradvanyi_karolyi_ka/ |date=20180119235343 }}, nemzetimuemlek.hu</ref> amelyre a [[sátoraljaújhely]]i kórház pincéjében találtak rá, ma a [[füzérradvány]]i [[Károlyi-kastély (Füzérradvány)|Károlyi-kastély]]ban őrzik. Ugyanott őrzik azt a feszületet is, amely az asztalon állt a békeszerződés aláírásakor.<ref>{{Cite web |url=https://kultura.hu/szatmari-feszulet/ |title=A Szatmári-feszület a füzérradványi Károlyi-kastélyban |accessdate=2020-01-07}}</ref>
Az erdélyi és a magyar rendek képviselői, 44 (egyes források szerint 45) kuruc tanácsúr és tiszt, május 1-én írta alá a béke oklevelét, amelyen még az utolsó percekben is javítottak. Pálffy János május 2-án jelentette [[Savoyai Jenő]]nek, az [[Udvari Haditanács]] elnökének: ''„Sok fáradsággal, sok jó és rossz szóval s a szövetségesek által újra támasztott kételyek és nehézségek eloszlatása után sikerült elvégre a szerződésbe idemellékelt békepontokat elfogadtatni velük”.''<ref>{{Cite web |url=http://mek.oszk.hu/06600/06699/06699.pdf |title=A bujdosó Rákóczi |accessdate=2020-01-06 |author=Köpeczi Béla |year=1991 |publisher=Akadémiai Kiadó}}</ref>.Az okirat ratifikálására május 26-án [[Bécs]]ben került sor.<ref>{{Cite web |url=http://mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/a_szatmari_beke.html |title=A szatmári béke |accessdate=2020-01-06 |author=Oross András |publisher=Magyar Nemzeti Levéltár}}</ref><ref>{{Cite web |url=http://epa.oszk.hu/00000/00018/00131/pdf/EPA00018_hadtortenelmi_1990_03_030-055.pdf |title=A kuruc állam katonai helyzete és a szatmári béke |accessdate=2020-01-06 |author=Czigány István |format=pdf |publisher=Hadtörténelmi közlemények}}</ref> A leendő új magyar király a Habsburg-házból származó osztrák főherceg [[III. Károly magyar király|III. Károly]], 1711. július 20-án erősítette meg ünnepélyesen Barcelonában a megszületett békét.<ref>{{Cite web |url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/LeveltariSzemle_39_1989/?pg=393&layout=s |title=III.Károly és Magyarország 1711-ben, Levéltári Szemle, 39. (1989) 4. szám |accessdate=2020-01-12 |author=Kalmár János |pages=47}}</ref> 1712 elején Bécsbe érkezése után, a legelső dolgainak egyike volt Magyarország teljes kibékítése, koronázó országgyűlést hirdetett, majd 1712. május 22-ikén [[Pozsony]]ban megtörtént a koronázása. Ez volt az első olyan rendi gyűlés, amelyen az uralkodó és a magyar rendek megkezdték a szatmári megegyezés elvi talaján a közös viszony újraértelmezését.<ref>{{Cite web |url=http://real.mtak.hu/15108/1/Morva_szerzetes_konyv.pdf |title=Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével |accessdate=2020-01-12 |author=Forgó András |publisher=Veszprém Megyei Levéltár}}</ref><ref>{{Cite web |url=https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/MagyarNemzetTortenete-a-magyar-nemzet-tortenete-9A23/szalaybaroti-a-magyar-nemzet-tortenete-9A24/magyarorszag-a-habsburg-hazbol-s-a-habsburg-lotharingiai-hazbol-szarmazott-orokos-kiralyok-koraban-18FA/i-a-habsburghazbol-valo-orokos-kiralyok-kora-18FD/2-iii-karoly-17111740-19F4/ |title=A magyar nemzet története III. Károly. (1711–1740.) |accessdate=2020-01-12 |author=Szalay József- Baróti Lajos |format=html}}</ref>
{{idézet2|''..így végződött a magyar háború, e békekötéssel, amelynek eredetijét kezeimbe tevék le. Sohasem tulajdonítám ezen eseményt a nemzet könnyelműségének, hűtelenségének, avagy végre személyemtől való elfordulásának: mert hiszen, hogy hozzám ragaszkodott, annak folyvást a legmegindítóbb jeleit adta.''|[[II. Rákóczi Ferenc|II. Rákóczi Ferencz]] fejedelem emlékiratai a magyar háborúról, 1703-tól a végéig (1711), 298. oldal<ref>{{Cite web |url=http://mek.oszk.hu/10900/10960/10960.pdf |title=II. Rákóczi Ferencz fejedelem emlékiratai a magyar háborúról, 1703-tól a végéig (1711) |accessdate=2020-01-08}}</ref>}}
Rákóczi egy zászló alá tudta hívni a különböző vagyoni és társadalmi helyzetben lévő embereket és a magyarok mellett az országban élő nemzetiségeket, köztük a szlovákokat, a románokat és a ruszinokat. Fő célja az volt, hogy diplomáciai eszközökkel elérje a francia–magyar szövetség hivatalossá tételét, Magyarország sorsa pedig egy nemzetközi [[konferencia|konferencián]] dőlhessen el.<ref>[http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1711_aprilis_30_majtenynal_a_kurucok_leteszik_a_fegyvert/ 1711. április 30. | Majténynál a kurucok leteszik a fegyvert], rubicon.hu</ref>
| |||