Wikipédia

„Mordvinföld” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
80. sor:
Mordvinföld őslakói az [[erzák]] és a [[moksák]], akiket összefoglalóan mordvinoknak neveznek. Az [[i. e. 1. évezred]]ben a mordvinok az Oka alsó-középső folyásán és a Volga középső szakaszától nyugatra fekvő vidéket lakták.
[[Iordanes]] 6. századi gót püspök-történetíró a mordens népet a krími gót uralkodó alattvalói között sorolja fel. [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|Bíborbanszületett Konstantin]] bizánci császár a 10. század közepén egy Mordia nevű országról ír.
Oda tartozott a mai Mordvinföld területe is, mely a [[9. század]]tól a volgai bolgár birodalom fennhatósága alatt állt, a 11-[[12. század]]ban [[szláv népek|szláv]] fejedelemségek is befolyásuk alá próbálták vonni, és orosz (novgorodi?) betelepülés kezdődött. Az [[1237]]-ben indult [[mongolok|mongol]] invázió az egész Volga-vidéket elpusztította, majd a nyomában létrejött [[Mongol Birodalom]], az [[Arany Horda]] uralma alá hajtotta. A [[15. század]]ban a Szura völgyében a tatár KazániKazanyi Kánság, míg a nyugati Moksa-vidéken a Rjazanyi Fejedelemség és a moszkvai orosz állam, illetve vazallusa, a Kaszimovi Kánság befolyása érvényesült. A két tűz közé szorult mordvinok hol az egyik, hol a másik oldalra állva igyekeztek megvédeni magukat vagy legyőzni ellenfeleiket.
 
A [[16. század]] közepére, [[Kazán (település)|KazánKKazany]] városának elfoglalásával az egész vidék a [[Moszkvai Nagyfejedelemség]] része lett. Az [[1530-as évek]]ben az orosz állam délkeleti határain védővonalat létesítettek. Ekkor épültek Sack, Kadom, [[Tyemnyikov]] ([[1536]]), [[Alatir (település)|Alatir]] városok erődjei. Száz évvel később a krími tatárok betörései miatt a korábbi vonaltól délre újabb erődvonalat hoztak létre, ennek részeként alapították Atyemart ([[1638]]) és Szaranszkot ([[1641]]) is. Nagyjából e két egykori védővonal között fekszik a mai Mordvinföld területe.
 
A [[17. század]]tól itt is a többi meghódított vidékhez hasonló folyamatok játszódtak le. A kereszténység térhódításával terjedt el a mordvinoknál a főisten – moksául Skaj, erzául Niske – tisztelete. A jogfosztottság, az [[ortodox kereszténység|ortodox]] hittérítés, a nagyfokú elvándorlás és a kezdődő iparosodás ellenére, a mordvinoknak végig sikerült megőrizniük nyelvüket és részben ősi kultúrájukat is. A 17-[[18. század]]i nagy volgai parasztháborúkban (1606–08, 1670–71, 1770–74) mordvin felkelők is részt vettek, Szaranszk és Alatir lakói [[Jemeljan Ivanovics Pugacsov|Pugacsov]] parasztvezért lelkesen fogadták.
 
Mordvinföld fővárosát, Szaranszkot [[1641]]-ben alapították, akkor orosz erődöt emeltek itt a karavánutak védelmére.
A kormányzóságok megalakításakor, [[1708]]-ban Szaranszk és vidéke az Azovi, majd a KazániKazanyi, [[1780]]-tól a Penzai kormányzósághoz tartozott. A terület gazdaságának alapja évszázadokig a földművelés, illetve az ahhoz kapcsolódó gabonaőrlés és szeszfőzés maradt. Lényeges változást a [[19. század]] vége felé egyes vidékeken (főként Ruzajevka városban) a Moszkva-KazániKazany [[vasút]]vonalvasútvonal megépítése jelentett. Más jelentősebb iparágak (vas-, textilipar) kialakulását gátolta a központi iparvidékek közelsége, konkurenciája.
 
A [[második világháború]] idején a német támadás által fenyegetett részekről több tízezer embert, valamint számos iparvállalatot költöztettek Mordvinföldre. Ezek a hadiipari termelésre átállított létesítmények fontos bázisai lettek a [[20. század]] második felében megélénkült ipari fejlődésnek és urbanizációs folyamatoknak.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Mordvinföld”