„Budapest VII. kerülete” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kékít |
a még |
||
24. sor:
== Története ==
A [[török hódoltság]] utáni időkben a mai [[Kiskörút]] mentén húzódtak a városfalak, s a későbbi Teréz-, illetve Erzsébetváros helyén elszórt tanyák, szőlőskertek jöttek létre. A ''Felsőkülváros''nak nevezett területen [[1734]]-ben 11, [[1792]]-ben már 559 házat számláltak össze. A későbbi VII. kerület szerkezetét az elsőként kialakult utcák ([[Király utca (Budapest)|Király utca]], [[Dob utca]]) határozták meg. Az 1870-es években a
A VII. kerület [[1873]]-ban, a városegyesítéskor jött létre. Mivel a Felsőkülváros (akkor már egy évszázada [[Budapest VI. kerülete|Terézváros]]) túl nagy és túlságosan népes volt, kettéosztották. A Király utcától északra továbbra is ''Terézváros'' néven a VI., attól délre Budapest VII. kerülete jött létre.
A kerületi polgári kör kérvényezte [[1881]] decemberében, hogy a néhány évvel korábban, Terézvárosból kivált VII. kerületet [[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József]] feleségéről, [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet királyné]]ről nevezhessék el Erzsébetvárosnak. A király [[1882]]. [[január 17.|január 17]]-én írta alá az engedélyt, [[1882]]. [[február 7.|február 7]]-én az új elnevezés beiktatásra került.<ref>[https://web.archive.org/web/20130509015906/http://www.kvizkaszino.hu/rovatok/cikkek/budapest_vii__kerulete_erzsebetvaros.html Budapest VII. kerület - Erzsébetváros]</ref>
A
A [[Fővárosi Önkormányzat|Fővárosi Közgyűlés]] [[2012]]. [[december 12.|december 12]]-én kelt városrészeket rendező határozatában módosította [[Istvánmező]] területét, így azóta a VII. kerület egyetlen városrésze Erzsébetváros.<ref name="pmkh.jogtar.hu" /><ref>A korábbi határozat a Fővárosi Tanács 1990. (IX. 30.) 149/b. számú határozat.</ref>
36. sor:
== Városrészei ==
=== A zsidónegyed ===
Az Erzsébetváros belső, a Belvároshoz közeli részét a [[2000-es évek]]ben elkezdték „[[Zsidók|zsidó]]negyedként” emlegetni. Ez részben azon alapul, hogy a 19. század óta itt voltak a budapesti ortodox zsidóság vallási életének főbb központjai. Ők azonban a budapesti zsidóknak csak kis töredékét képezték, valójában a 20. század elejére Budapest lakosságának ötödét kitevő zsidók minden kerületben jelen voltak, amit a város minden részén megtalálható zsinagógák és izraelita temetők is bizonyítanak. Emellett ezen a területen (a [[Király utca (Budapest)|Király utca]], Nagyatádi Szabó, mai [[Kertész utca]], a [[Dohány utca]] és a [[Kiskörút|Károly körút]] között) jelölték ki [[1944]]-ben az úgynevezett ''nagy gettót,'' ahol több tízezer zsidót zsúfoltak össze embertelen körülmények között, egyidejűleg kitelepítve onnan a nem zsidó lakosságot. Ekkor tehát valóban kizárólag zsidók éltek a területen. A gettó legnagyobb létszáma 70 ezer fő volt.
A hányatott sorsú városrész a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltásig]] elhanyagolt, folyamatosan leépülő környék volt. A tehetősebb családok, lakók hamar elköltöztek.
310. sor:
* [[Szövetség utca]]
* [[Thököly út]]*
* [[Wesselényi utca (Budapest)|Wesselényi utca]]
| valign="top" width="40%" |
'''Körutak'''
|