„Fok” változatai közötti eltérés

51 bájt hozzáadva ,  1 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 194.228.13.108 (vita) szerkesztéséről Szaszicska szerkesztésére)
Címke: Visszaállítás
A fok mint vízföldrajzi-tájgazdálkodási fogalom, jelenti egy folyó medre és ártere közötti oldalirányú medret vagy csatornát, amin a folyó vize áradáskor kifolyik az ártérre, apadáskor pedig vissza. A fok ilyen értelemben jelenik meg olyan helynevekben, mint pl. Siófok, minthogy a Sió folyó a Balatonból ered, másképpen fakad, vagy Foktő település a Duna mellett, vagy a Tiszai-alföldön Nagy-fok, Fok-lapos, stb.
A fok gazdálkodástörténeti szerepét leginkább Andrásfalvy Bertalan tárta fel a Duna mentén, ill. Bellon Tibor és Molnár Géza a Tiszai-alföldön (ártéri gazdálkodás, fokgazdálkodás).
A fokokat a modern kori vízrendezések betömték, elgátolták; és az iparszerű vízgazdálkodás a töltésezéssel áttért az árvizek oldalirányú felduzzasztására, a csatornázással a többletvizek mielőbbi és minél teljesebb levezetésére, ami a kevés csapadékot kapó alföldi területek súlyos és rendszerszerű vízkészlethiányát okozza. Az alföldi vízháztartási problémák rendezésének, az árvizek, és a vízkészlethiány hosszú távú megoldásának a kulcsa a fokok, vagyis az oldalirányú vízkivezetés használatának felújítása, és a tájhasználat ehhez kapcsolódó igazításával a táj vízpuffer kapacitásának növelése.<ref>http://www.terra.hu/cian/fok.html, http://elotiszaert.hu/hany-fokos-fordulat/,
http://5mp.eu/fajlok/barka/ha_tan_20v_abraval2_www.5mp.eu_.pdf</ref>
 
Névtelen felhasználó