„Kodály Zoltán” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.248.220 (vita) szerkesztéséről Csigabi szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
1. sor:
{{Zeneszerző infobox
'''Kodály Zoltán''', teljes nevén ''Kovács Zoltán Vilmos'' ([[Kecskemét]], [[1882]]. [[december 16.]] – [[Budapest]], [[1967]]. [[március 6.]])<ref>[https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6PGT-D3?mode=g&i=116&wc=92QG-N3X%3A40678301%2C65066501%2C1077270305&cc=1452460 Halálesete bejegyezve a Budapest XII. kerület halálozási anyakönyve 577/1967 száma alatt.]</ref> háromszoros [[Kossuth-díj]]as [[magyarok|magyar]] [[zeneszerző]], zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] tagja, majd elnöke [[1946]]-tól [[1949]]-ig.▼
| név =
| kép = Kodály Zoltán 1930s.jpg
| képméret = 230px
| képaláírás = Kodály az [[1930-as évek]]ben
| születési név = <!-- Wikidata: p513 -->
| teljes név = Kodály Zoltán Vilmos
| álnév =
| születési dátum = <!-- Wikidata: p569 vagy {{életkor-élő-dátummal|év|hó|nap}} (ha még él, hónap is számmal) -->
| születési hely = <!-- Wikidata: p19 -->
| származás =
| halál dátuma = <!-- Wikidata: p570 vagy {{életkor-holt|év1|hónap1|nap1|év2|hónap2|nap2}} (év1, hónap1, nap1: a születés dátuma számokkal, év2, hónap2, nap2: a halálozás dátuma számokkal) -->
| halál helye = <!-- Wikidata: p20 -->
| sírhely = <!-- Wikidata: p119 -->
| édesapja = Kodály Frigyes
| édesanyja = Jaloveczky Paulina
| házastárs = [[Sándor Emma]]<br>Péczely Sarolta
| gyermekei = nem voltak
| tevékenység = zeneszerző<br>népdalkutató
| műfajok = <!-- Wikidata: p136 -->
| hangszer = <!-- Wikidata:p1303 -->
| híres művei =
| díjak = <!-- Wikidata: p166 -->
| hangminta = <!-- Wikidata: p51 vagy {{hang}} sablonnal -->
| aláíráskép = <!-- Wikidata: p109 -->
| weboldal= <!-- Wikidata: p856 -->
| blog= <!-- Wikidata:p1581 -->
| IMDb= <!-- Wikidata: p345 -->
| PORT.hu= <!-- Wikidata:p2435 -->
| MySpace= <!-- Wikidata:p3265 -->
| MTMT= <!-- Wikidata:p2492 -->
| wikicommons= <!-- Wikidata: p373 -->
}}
▲'''Kodály Zoltán''', teljes nevén ''
== Életpályája ==
Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten.<ref name="zoltánkeresztelő">{{Cite web|url=https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:XZXN-977|title=familysearch.org Kodály Zoltán keresztelője}}</ref> Édesapja a cseh–morva felmenőkkel rendelkező Kodály Frigyes<ref>{{cite web|url=http://epa.oszk.hu/00800/00835/00127/2761.htm |title=KODÁLY ZOLTÁN ÉS TANÍTVÁNYAI Könyv egy korszakos jelentőségű 20. századi zenei-szellemi műhely kisugárzásáról |author=Ittzés Mihály |publisher=Muzsikalendárium |accessdate=2019-02-24}}</ref> (1853–1926),<ref>Halálesete Bp. VI. ker. állami halotti akv. 760/1926. folyószám.</ref> a [[Kecskemét vasútállomás|kecskeméti vasútállomás]] teherleadási pénztárnokaként, [[Szob vasútállomás|Szob]], [[Galánta vasútállomás|Galánta]], majd [[Nagyszombat vasútállomás|Nagyszombat]] állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy [[lengyelek|lengyel]] származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn, édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt.<ref>[http://www.filharmonia.com/Htm/Kodaly_Zoltan.html Kodály Zoltán (1882–1967)], filharmonia.com</ref>
A [[galánta]]i népiskolában (1888–1892) és a nagyszombati érseki főgimnáziumban (1892–1900) végezte
[[Fájl:Bartok kodaly.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Bartók Béla és Kodály Zoltán, a Zeneakadémia két ifjú tanára]]
12 ⟶ 46 sor:
1910. március 17-én, első szerzői estjén, hangszeres kompozíciókkal állt a nagyközönség elé. Augusztus 3-án Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette [[Sándor Emma|Sándor (Schlesinger) Emmát]], Schlesinger Móric és Deutsch Sarolta lányát.<ref>A házasságkötés bejegyezve a Budapest VI. kerület polgári házassági akv. 972/1910. folyószáma alatt.</ref>
1909 és 1920 között kizárólag [[zongora]]- és zenekar-kíséretes dalokat, zongoraműveket és kamaradarabokat írt. Erre az időszakra esik például [[hegedű]]-[[cselló]] ''Szonátá''ja (1914), vagy gordonkára írt ''Szólószonátá''ja (1915). Vokális alkotásaiban mindenekelőtt a magyar dalkultúra megteremtésére törekedett. Nem véletlen, hogy egyik dalsorozatának a ''Megkésett melódiák'' címet adta. Kodály ugyanis a magyar klasszikus költők, [[Arany János (költő)|Arany János]], [[Kisfaludy Sándor]], [[Berzsenyi Dániel]], [[Kölcsey Ferenc]], [[Csokonai Vitéz Mihály]], [[Balassi Bálint]] verseire írott műveivel próbálta pótolni azt a dalkultúrát, amely még a költők életében nem létezett. De a kortárs irodalom is felkeltette érdeklődését: [[Ady Endre]] verseit éppúgy megzenésítette, mint barátja, [[Balázs Béla (író)|Balázs Béla]] vagy
Az [[első világháború]] kitörése nemcsak műveinek [[Nyugat-Európa|nyugat-európai]] terjedését akadályozta meg, hanem a falusi gyűjtések folytatását is. Kodály ezért ismeretterjesztő és tudományos közleményeket írt az ''Ethnographia'' és a ''Zenei szemle'' című folyóiratok számára. 1919-ben, a [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] idején a Zeneakadémia, új nevén a Zeneművészeti Főiskola aligazgatójává nevezték ki. [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartókkal]] és [[Dohnányi Ernő|Dohnányival]] együtt a zenei [[direktóriumok (1919)|direktórium]] tagja volt.{{refhely|Kusz}}
| |||