„Építőipar” változatai közötti eltérés

2 934 bájt törölve ,  1 hónappal ezelőtt
hghghjhb
(1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14))
(hghghjhb)
{{nincs forrás}}
 
* fffffhmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmfffffhmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmfffffhmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmfffffhmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmfffffhmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmfffffhmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmfffffhmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmfffffhmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmfffffhmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmfffffhmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmfffffhmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmfffffhmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmfffffhmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmfffffhmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmfffffhmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmfffffhmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmfffffhmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmfffffhmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmfffffhmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmfffffhmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmfffffhmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmfffffhmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmfffffhmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmfffffhmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmfffffhmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmfffffhmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmfffffhmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmfffffhmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmfffffhmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmfffffhmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmfffffhmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmfffffhmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmfffffhmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmfffffhmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmfffffhmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmfffffhmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmfffffhmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm
Az '''építőipar''' azon iparágak gyűjtőneve, melyek az épített tereket hozzák létre a társadalom számára. Számos részterületre bontható az épített tér helyzete (magas- és mélyépítészet), a közösségi terek jellege (városépítészet), a tereket és épített egységeket összekapcsoló közművek (közműépítés, műtárgyak, utak és vasutak építészete) és a kulturális jellege (műemlékvédelem) alapján is.
[[Fájl:Prefabricated house construction.gif|thumb|330px|Előszerelt (prefabricated) [[ház]] építése.]]
 
== Építőipari alrendszerek ==
=== Alpintechnika ===
Olyan építészeti feladatok ellátása, amelyet a hegymászásnál használt módszerekkel lehet megvalósítani.
 
=== Árnyékolástechnika ===
Épületek napsugárzás elleni árnyékolását megoldó építészeti alrendszer.
 
Az eszközök felsorolásában az alapmegoldások találhatóak, ezek változatos kombinációi lehetségesek, többféle kivitelben.
* Redőny: A védendő felület tetején feltekert állapotban lévő felület a kívánt mértékben leereszthető
* Lamellás árnyékoló: egymással párhuzamos, vékony lapok elfordításával lehetséges a szabályozás
* Függöny: Az árnyékoló a felület tetején lévő sínen lóg, általában teljesen a szélekre mozgatható.
* Spaletta: Kiegészítő nyílászáró, melynek felülete általában lamellás.
* Ernyő: Az árnyékoló egy rudazat segítségével aktiválható, a védendő felülettől nagyobb távolságra helyezkedik el.
 
=== Asztalosipar ===
Az épületek belső bútorozását végző iparág.
 
=== Belsőépítészet ===
Az épületek belső berendezését tervező és kivitelező iparág.
 
=== Betonépítészet ===
Ma már az épületek és közutak, vezetékek, hidak legnagyobb része a vasbeton fölhasználásával készül. A vasbeton a vázát alkotja az építészeti alkotásoknak.
 
=== Biztonságtechnika ===
A modern építészetnek berendezéseket kell elkészítenie a tűz, a vízkár, a szélkárok elkerülése érdekében. Ugyancsak ide tartozik a villámelhárítás, az elektromos biztonság kezelése is.
 
=== Burkolástechnika, szigeteléstechnika ===
Az épület külső és a falak belső felületét is különleges anyagokkal védik az erózió, a rongálódás ellen. Ugyancsak a burkolással illesztik az épített falat a környezethez. A hőszigetelés és önellátás a [[passzívház]]aknál olyan mértékű, hogy több hagyományos épületgépészeti rendszer szükségtelenné válik.
 
=== Csatornaépítés ===
Az emberi tartózkodásra épített terek legősibb illesztése a városban a csatorna. A vízkörzés a víz bevezetését, majd a szennyvíz elvezetését jelenti. Nagy mennyiségű víz elvezetése az ókorban a mezőgazdaság számára is fontos volt. A csatornaépítészet az egyik legősibb építészeti iparág ezen a területen (mocsarak lecsapolása is ide tartozik).
 
=== Építőanyag-ipar ===
A bányászattól a különféle félkésztermékekig tart a különféle építőanyag-ipari ágazatok munkája, melyeket aztán az építés során fölhasználnak.
 
=== Építőgépipar ===
Számos gép veszi ma már körül az épülő építményeket. A daruk, szállítószalagok, betonkeverők, vagy a betont odaszállító egységek, a földmunkák gépei, mind az építőgépipar alrendszerei.
 
=== Felvonóipar ===
A magas épületekben a mozgást a felvonók (liftek) teszik kényelmessé. Ez az iparág nagyméretű ipari létesítményekben is fontos szerephez jut (hidak, autópályák, malmok, felhőkarcolók fölvonói).
 
=== Épületgépészeti ipar ===
A felvonóipar is az összetettebb [[épületgépészet]]i ipar egyik alrendszere. A belső áramlások és a környezetből odaszállított anyagok belső köröztetése, áramoltatása ebben az épületgépészeti iparban terveződik, majd épül meg. Víz, villany és gázhálózat, valamint ma már a mikroelektronikai hálózat is fontos részét alkotják az épületeket létrehozó iparágnak.
 
=== Kertészet ===
Az épített műtárgyakat a természeti és a városi környezetbe illeszti ez a részterület.
 
=== Klíma- és légtechnika ===
Az épületgépészet egyik alrendszere.
 
=== Magasépítés és mélyépítés ===
Különleges magasságba vagy mélységbe nyúló épített alkotások tartoznak a magasépítés és a mélyépítés iparági rendszerébe. Hidak, bányák, alagutak, tornyok építészete tartozik ebbe a körbe.
 
=== Méréstechnika ===
A modern, nagy értékű épületeket folyamatos ellenőrzés alatt kell tartani. Az ilyen összetett mérő rendszerek ma már egy nagy értékű épületnél, üzemnél diszpécserszolgálatot igényelnek. Ennek mérőhálózatát biztosítja a méréstechnika.
 
=== Fogyasztóvédelem az építőiparban ===
Az [[Építkezők Fogyasztóvédelmi Egyesülete]] egy új generációs társadalmi fogyasztóvédelmi szervezet. Munkájával elsősorban az építkezőknek, lakásfelújítóknak nyújt segítséget, ahhoz hogy érdekeiket hatékonyabban érvényesíthessék.
 
== Irodalom ==
{{commonskat|Construction}}
* Frideczky K., Nagy T.-né (1975): Építőipari anyag- és gyártásismeret. Műszaki Kiadó, Budapest
* Széll L., Kormanik B., Moldovány Gy. (szerk.) (1963): Magasépítéstan. Egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó, Budapest
* Bajnóczy és 13 társszerző (2000): Épületgépészet 2000. Alapismeretek. Épületgépészet Kiadó Kft. Budapest
* Gyurcsovics L., Zöld A. (2000): Fűtéstechnika. Műegyetemi Kiadó, Budapest
 
== További információk ==
* [http://hu.wikibooks.org/wiki/%C3%89p%C3%ADt%C5%91ipari_szakzsargon Építőipari szakzsargon]
* [http://www.muszakiforditas.com/referenciaacutek.html Dokumentumok az építőipar szakterületéről]
* [https://web.archive.org/web/20131219024016/http://mernokbazis.hu/hirek/epiteszet-es-epitoipar Építőipari és építészeti hírek]
* [https://web.archive.org/web/20150120154125/http://www.mkik.hu/hu Magyar Kereskedelmi és Iparkamara]
* [https://web.archive.org/web/20150120155813/http://www.tubaimre.hu/informaciok/epitesugyi-epiteszeti-epitoipari-es-egyeb-kapcsolodo-fogalomtar/5801/ Építőipari fogalomtár]
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Bautrend]]
* [[Textil alapanyagú geoműanyagok]]
 
{{DEFAULTSORT:Epito~ipar}}
Névtelen felhasználó