„Magna Carta Libertatum” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.158.245 (vita) szerkesztéséről DanjanBot szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
7. sor:
== Előzmények ==
I. (Földnélküli) János számos kihívással szembesült uralkodása alatt. Az angol monarchia részt vett a [[keresztes háborúk]]ban, melyből visszatérőben elődje, [[I. Richárd angol király|Oroszlánszívű Richárd]] az egyik riválisa fogságába esett. A [[Plantagenêt-ház]] kiterjedt birtokokkal rendelkezett a mai [[Franciaország]] területén, amelyek
A központosító intézkedések közül kiemelkednek a többszörösükre növelt, illetve új adók, a király által a bárók megkerülésére létrehozott kincstári intézmény (wardrobe), valamint a király törekvése, hogy saját jelöltjét ültesse a canterburyi érsek székébe. Ez utóbbi nem járt sikerrel, mivel a pápa kiátkozta Angliát, amit csak azzal lehetett feloldani, hogy I. János a pápa hűbéresévé nyilvánította magát és elfogadta [[Stephen Langton]]t canterburyi érseknek.
Ezek az események megterhelték az angol társadalmat, és a feszültség bárói lázadásban nyilvánult meg. A különböző bárói csoportok átmenetileg kiegyeztek egymással a királyi hatalommal szemben és arra hivatkozva, hogy az uralkodó megszegte hűbéri esküjét a király iránti hűbéri kötelezettségeiket és esküjüket semmisnek nyilvánították ''(diffidatio)''. A bárói mozgalomhoz
== A Carta rendelkezései ==
|