„Gotland” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Javítás
KMBot (vitalap | szerkesztései)
a számok javítása AWB
41. sor:
}}
 
'''Gotland''' a [[Balti-tenger]] legnagyobb [[sziget]]e. [[Svédország]]hoz tartozik. A [[Skandináv-félsziget]]től 90  km-re keletre, a [[balti államok]]tól nyugatra (illetve északnyugatra) található, közülük legközelebb hozzá a tőle mintegy 130 kilométerre keletre fekvő [[Lettország]] van.
 
== Földrajz ==
A sziget területe 3140&nbsp;km²; partvonala mintegy 800&nbsp;km hosszú.<ref name=nuts/> Legnagyobb települése, Gotland megye és község székhelye a sziget középső nyugati partján található, 22&nbsp;600 lakosú egykori [[Hanza-szövetség|Hanza]]-város [[Visby]].
 
A sziget geológiailag [[szilur]] kori [[Üledékesüledékes kőzetek|üledékes kőzetekből]]ből, főleg [[Mészkő (kőzet)|mészkőből]] és [[Márga|márgából]] áll.
 
=== Éghajlat ===
A napsütéses órák száma mintegy 2000 évente. Az éves [[csapadék]]mennyiség 500–600&nbsp;mm körül alakul. A napi középhőmérséklet júliusban és augusztusban eléri a 17&nbsp;°C-ot.<ref name=nuts/>
 
==Története==
Történelmét alapvetően földrajzi helyzete formálta. A Balti-tenger stratégiai fontosságú szigeteként a hajózás fellendülésekor, a viking korban rendkívül meggazdagodott a kereskedelemből és az akkoriban azzal szorosan összefüggő kalózkodásból. Sokáig független volt, de szoros kapcsolatok fűzték Svédországhoz. 1361-ben Dánia foglalta el, és csak 1645-ben lett Svédország része.
 
A [[Würm-glaciális|jégkorszak]] után, i. e. 10000 körül, a skandináviai jégtömeg elolvadása idején a sziget még sokáig víz alatt volt. Később azonban a tengerszint változása miatt magasan, a mainál sokkal jobban kiemelkedett, és az újkőkorban erdő borította, jó megtelepedési lehetőséget biztosítva az embereknek, akik halászattal és fókavadászattal foglalkoztak.<ref>http://www.gotlandsmuseum.se/mer-om-gotlands-forhistoria/ |titel=Gotlands Museum |hämtdatum=2016-08-09 |verk=www.gotlandsmuseum.se |arkivurl=https://web.archive.org/web/20160625005117/http://www.gotlandsmuseum.se/mer-om-gotlands-forhistoria/ |arkivdatum=2016-06-25</ref> A legrégebbi feltárt települési maradványok 9.2009200 évesek.<ref>http://www.su.se/forskning/forskningsnyheter/ov%C3%A4ntade-fynd-i-grotta-p%C3%A5-stora-karls%C3%B6-1.146140|titel=Oväntade{{Halott link|url=http://www.su.se/forskning/forskningsnyheter/ov%C3%A4ntade-fynd-i-grotta-p%C3%A5-stora-karls%C3%B6-1.146140%7Ctitel%3DOv%C3%A4ntade |date=2019-02 }} fynd i grotta på Stora Karlsö|hämtdatum=2016-08-09{{sv}}</ref><ref>http://sverigesradio.se/sida/artikel.aspx?programid=94&artikel=5424246|titel=Fornfyndet{{Halott link|url=http://sverigesradio.se/sida/artikel.aspx?programid=94&artikel=5424246%7Ctitel%3DFornfyndet |date=2019-02 }} Stora Bjersmannens skelett undersöks på nytt - P4 Gotland|hämtdatum=2016-08-09 {{sv}}</ref>
 
Gotlandon mintegy 42&nbsp;000 régészeti lelet ismeretes a [[neolitikum]]ból, a [[bronzkor|bronz-]] és [[vaskor]]szakból és a korai [[középkor]]ból. A rúnakövek Gotlandon jóval korábban jelentek meg, mint a svéd szárazföldön. Az első ilyen ismert síremlék i. sz. 300 körül készült, [[Stånga]] közelében találták és tartalmazza a [[rúnaírás]] teljes ábécéjét. A 700-as évektől Gotlandon már nagy számban állítottak rúnaköveket, amiken gyakran képes ábrázolások is megjelentek hajókkal, karddal és pajzzsal felszerelt legénységgel.
 
<gallery class="center" widths=180 heights=200>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Gotland