„Chełm” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Robot: következő hozzáadása: sk:Chełm |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Kép:POL Chełm COA 1.svg|thumb|100px|Chełm címere]]
{{Pozíciós térkép
|Lengyelország
|label=Chełm
|mark=<!--dot-->Green pog.svg
|lat_deg=51|lat_min=08
|lon_deg=23|lon_min=29
|position=right
|width=250
|float=right
}}
'''Chełm''' (ukránul ''Холм'' – Holm) – város [[Lengyelország]] [[Lublini vajdaság]]ának keleti részén, a [[Chełmi járás]] székhelye. [[1975]] – [[1999]] között vajdasági székhely volt. [[Lublin]]tól 70 km-re keletre fekszik, az [[Ukrajna|ukrán határ]] közelében (24 km-re a dorohuski határátkelőtől) az ''Uherka-patak'' partján. [[2005]]-ben 72,6 ezer lakosa volt, közigazgatási területe 36,3 km². [[Kép:Chełm3.JPG|thumb|250px|A chełmi bazilika]]
==Történelem==
A mai város területén már a [[9. század]]ban földvárral megerősített szláv település állt. Nevét valószínűleg a ma a város közepén emelkedő dombról (holm) kapta. A ''lendzian'' törzs által lakott település [[981]]-ben a [[Kijevi Rusz]] része lett. A legendák szerint [[I. Vlagyimir]] fejedelem építtette első kőerődítményét [[1001]]-ben. [[1018]]-[[1031]] között a lengyelek foglalták el, de később visszatért a keleti szláv fejedelemséghez. [[1235]]-ben ''Danyiel Romanovics'' [[halics]]i fejedelem ide helyezte át székhelyét, ekkor kapott városi jogokat, majd 5 évvel később ortodox püspökségi székhely is lett. Új kastélyt is építettek ekkor. A 14. század elején kis ideig önálló hercegség is volt, [[1366]]-ban azonban véglegesen Lengyelországhoz került. [[1392]]-ben a magdeburgi városjogokat is megkapta. A 15.-16. században élte fénykorát, mint kereskedelmi és kulturális központ, a 17. században a háborúk miatt hanyatlásnak indult. A 18. században újra fejlődésnek indult, [[1794]]-ben vajdasági székhely is lett. Ugyanebben az évben a város lakói csatlakoztak a Kościuszko-felkeléshez. A chełmi csatában ([[1794]]. [[június 8]].) azonban a felkelők vereséget szenvedtek Derfelden cári generális seregétől és a következő évben a várost az Osztrák Császársághoz csatolták. A napóleoni háborúk során ([[1806]]-ban) a ''Varsói Nagyhercegség'' része lett, majd [[1815]]-ben a cári Oroszországhoz került. A 19. században központi szerepköreinek nagy részét Lublin vette át, Chełm garnizánvárossá vált. [[1866]]-ban épült meg a várost Lublinnal és [[Kijev]]vel összekötő vasútvonal. [[1912]]-ben kormányzósági székhely lett, [[1918]]-ban Lengyelország része lett. A német megszállás (1939-1944) alatt a város zsidó lakosságát a közeli [[sobibór]]i koncentrációs táborba hurcolták. [[1944]]. [[július 22]]-én itt alakult meg a ''Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottság'', a háború utáni Lengyelország első kormánya, mely itt tette közzé a júliusi kiáltványt. [[1974]]-ben 46 ezer lakosa volt. [[Kép:Chełm2.JPG|thumb|
==Gazdaság==
9 ⟶ 19 sor:
==Nevezetességek==
[[Kép:Rozeslaniaapostolow.jpg|thumb|
* A város központjában álló ''Várhegy''en (''Grodzisko'') áll a középkori eredetű, barokk stílusú ''Istenanya születése-bazilika'' ([[1736]]-[[1757]]). A domb tetején levő egyházi műemlékegyüttes részei még a különálló ''harangtorony'' (1878), a ''püspöki palota'' (1711-1730), és az ''Uściługi-kapu'' (1616).
* A belváros legértékesebb műemléke a barokk stílusban [[1753]]-[[1763]] között épült ''Apostolok Szétküldése-templom'' (''Kościół pw. Rozesłania św. Apostołów'').
| |||