„Veszprémi Petőfi Színház” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kiemel Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
→Születéskori kultúrtörténeti körülmények: Elírás javítása Címkék: Mobilról szerkesztett Mobilalkalmazás-szerkesztés Android-alkalmazás-szerkesztés |
||
55. sor:
=== Születéskori kultúrtörténeti körülmények ===
A magyarországi kulturális és társadalmi élet a [[19. század]] végi megélénkülése a [[reformkor]]hoz hasonlóan újabb közösségi funkciókat kiszolgáló épülettípusok megjelenését segítette elő. Ezek közé tartozik a [[Színház (intézmény)|színház]] is, mint a polgári társasági élet legfontosabb nyilvános színhelye.
Magyarországon a legtöbb színház a [[Osztrák–Magyar Monarchia|dualizmus]] néhány évtizede alatt épült: színházépítési láz vonult végig az országon. A magyar építészek nagy bánatára zömében külföldi versenytársak nyerték a színházak tervezésére vonatkozó pályázatokat. Ez együtt járt a nemzetközi szervezési és tervezési elvek átvételével funkcionálisan, szerkezetileg és stílusban egyaránt. A [[Fellner és Helmer]] tervezők által képviselt elvek azonban egyre elavultabbá váltak. A századfordulón már nagyobb hangsúlyt kapott az új színházi rendszerek kialakításának igénye, ezen belül a fejlődését jobban kiszolgáló, az újdonságokat alkalmazó, a nézőtéri adottságokat (jó látás, akusztikai igényesség) javító megoldások alkalmazása. A [[századforduló]] korszerű törekvései közt a legjelentősebb hazai próbálkozás [[Medgyaszay István]] vasbetonból épített veszprémi színháza volt, melynek színvonalát az egy évvel későbbi [[Soproni Petőfi Színház|soproni színház]] átalakítása során sem
== A város színházkultúrája ==
| |||