„Csárdáskirálynő” változatai közötti eltérés

1914 tavaszán [[Leo Stein]]<ref>24 évvel volt idősebb Kálmánnál, már befutott vígjáték- és operettíróként volt számon tartva.</ref> és [[Béla Jenbach]]<ref>Magyarországi születésű operettíró, aki pályáját színészként kezdte a Burgtheaterben.</ref> azzal az ötlettel kereste fel Kálmán Imrét, hogy írni kellene egy történetet egy pesti orfeumi énekesnőről, akibe beleszeret egy trónörökös. Kálmánt megfogta az ötlet, és három héttel a találkozás után Stein és Jenbach átadta neki a szövegkönyvet (németül). Kálmán ekkor visszavonult egy kis üdülőhelyre, hogy nyugodtan dolgozhasson. Közben kitört a [[Első világháború|világháború]], és Kálmán abbahagyta a komponálást: ''„Nem tudok zenét szerezni akkor, mikor… a frontokon egymást öli a világ.”'' Egyéves szünet után [[Lehár Ferenc]] tanácsára folytatta a munkát, kibérelt egy villát az ausztriai [[Bad Ischl]]ben, és végül itt fejezte be az operettet.

 

 

Az ősbemutató színészei között volt [[Mizzi Günther]], a Csárdáskirálynő, [[Nyárai Antal]], Kerekes Ferkó szerepében, akit a színház másfél év után sem akart elengedni, ezért a hazai bemutatón [[Latabár Árpád (színművész, 1878–1951)|id. Latabár Árpád]] játszotta szerepét.