„Árapály” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 80.98.120.141 (vita) szerkesztéséről Horszasz szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
a →Ciklikus jelenségek a tengerjárásban: vakár és szökőár jelenségek magyarázata, illetve az adriai árapályszint nagyságának bemutatása. |
||
20. sor:
=== Félhavi egyenlőtlenség ===
Különlegesen magas dagály – [[szökőár]] – következik be, ha a [[Hold]] és a [[Nap]] egy irányban (újhold) foglal helyet.
Csökken a vízszintek közötti különbség, amikor a két égitest iránya nagyjából derékszöget zár be, ilyenkor a Nap tömegvonzása gyengíti a Holdnak a vízszintre gyakorolt hatását: alacsonyabb a dagályszint és magasabb az apályszint. A jelenség neve vakár, angolul "neap tide". Vakár Hold első és harmadik negyedében figyelhető meg.
=== Havi egyenlőtlenség ===
57 ⟶ 59 sor:
Nagyon alacsony ellenben az árapályváltozás a [[Földközi-tenger]]en és annak melléktengerein, például az [[Adriai-tenger|Adrián]] valamint a [[Balti-tenger]]en, mivel ezek a tengerek csak szűk szorosokon keresztül érintkeznek az Atlanti-óceánnal.
Az Adrián -mint a hozzánk legközelebb álló tengeren-hasznos lehet ismernünk az árapály hozzávetőleges nagyságát: a különbség délről észak felé haladva nő, pl. Zadarnál nagyjából 40-60 cm közötti apály és dagályszint közötti különbség figyelhető meg, míg Velencében 120-140 cm is lehet ez a különbség. Az Adria olasz partján, ahol jellemzően homokkal borított strandok találhatók (Jesolo, Bibione) jól megfigyelhető, ahogy a tenger visszahúzódik apálykor és újra visszatér dagálykor.
=== A legnagyobb helyi különbségek ===
70 ⟶ 74 sor:
* [[Bréma (település)|Bréma]], ([[Németország]]): 0,45 m (1890); A [[Weser]] szabályozása óta: 4,54 m (2005)
* [[Bremerhaven]], ([[Németország]]): 4 m
* [[Fiume]]: 0,
* [[Szentpétervár]]: 0,
<center>
{| style="border-width:1px;border-color:black;background-color" {{széptáblázat}}
| |||