„Ókori Görögország” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 193.225.174.1 (vita) szerkesztéséről Pasztilla szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
1. sor:
{{Görögország története}}
Az '''ókori HellászGörögország''' vagy '''antik Görögország''' fogalmát – mivel sem földrajzilag összefüggő ilyen terület, sem ilyen államalakulat nem létezett – a közvélemény és a tudomány igen rugalmasan használja. A fogalomnak alapvetően két értelme lehet:
# A mai [[Görögország]] területe az [[ókor]]ban. A terület ókori történelme az [[i. e. 3. évezred]]től, a [[minószi civilizáció]] kialakulásával kezdődik és a [[Római Görögország]] időszakával fejeződik be. A korszak végét a [[Római Birodalom]] bukása jelenti (i. sz. [[476]]).
# Az ókori görög [[civilizáció]]. Amikor a hétköznapi szóhasználatban azt mondjuk, hogy "már az ókori görögök is", akkor általában az [[i. e. 8. század]]tól, a görög [[írás]]beliség újbóli megjelenésétől a klasszikus [[Athén]] korszakán át a [[hellenisztikus civilizáció|hellenizmusig]], esetleg a [[Római Birodalom|római császárkor]] elejéig virágzó görög civilizációt értjük alatta. Ez az ókor egész [[görög nyelv|görögül]] beszélő világát jelenti és több mint ezer évet ölel fel. Az ókori görög civilizáció nemcsak a mai Görögország területét alkotó [[Peloponnészosz|Peloponnészoszi-félszigetet]] és égei szigetvilágot foglalta magában, hanem kiterjedt a [[Földközi-tenger]] és a [[Fekete-tenger]] medencéjének nagy részére. Ide tartozott [[Thrácia]], [[Ciprus (sziget)|Ciprus]], [[Anatólia|Kis-Ázsia]] Égei-tengeri partvidéke (abban az időben [[Iónia]]), [[Szicília]] és [[Olaszország történelme|Dél-Itália]] (másképpen ''[[Magna Graecia]]'') és az elszórt görög [[gyarmat (terület)|gyarmatok]]: [[Illíria|Illüria]], [[Gallia]] déli partvidéke, [[Ibériai-félsziget|Ibéria]], [[Kürenaika]] (a mai [[Líbia|Líbiában]]), valamint a [[Fekete-tenger]] partvidéke a [[kaukázusi Ibéria]] és [[Taurisz]] partjai mentén. E területek közös jellemzője volt, hogy csupa [[etnikum|etnikailag]] [[görögök|görög]] eredetű népesség lakta őket. A [[hellenisztikus Görögország]] ezeken kívül még magában foglalta [[Egyiptom]]ot, egész Kis-Ázsiát, [[Szíria|Szíriát]] és nagy [[ázsia]]i területeket egészen [[India|Indiáig]], amely utóbbiak közül a [[baktria]]i királyság hosszú ideig fennállt. Az ókori görög civilizációt a legtöbb történész az egész [[európa]]i civilizáció alapjának tekinti, hiszen a Római Birodalom továbbfejlesztette és elvitte Európa sok részére. Az ókori görög civilizáció roppant hatással volt a modern világ [[nyelv]]ére, [[politika|politikájára]], [[oktatás]]i rendszerére, [[filozófia|filozófiájára]], [[tudomány]]ára, [[művészet]]ére és [[építészet]]ére, táplálva a [[Nyugat-Európa|nyugat-európai]] [[reneszánsz]]ot, újjáéledve Európa és Amerika [[klasszicizmus]]ában is a [[18. század|18.]] és [[19. század]]ban is.