„Palmanova” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
52. sor:
{{cite book |last=Muir |first=Edward |authorlink= |coauthors= |editor= |others= |title=The culture wars of the late Renaissance : skeptics, libertines, and opera |origdate= |origyear= |origmonth= |url=http://lccn.loc.gov/2006050843 |format= |accessdate= |edition= |series= |volume= |year=2007 |month= |publisher=Harvard University Press |location=Cambridge |language= |isbn=9780674024816 |oclc= |doi= |id= |pages=xiii, 175 p. : ill. ; 22 cm |chapter= |chapterurl= |quote= }}</ref>
 
Palmanova 200 éven át sikerrel állta útját a Habsburg terjeszkedésnek. A [[francia forradalom]] után, [[1797]]-ben, Velence hatalmának végnapjaiban egy nagyobb osztrák haderő sikeresen bevette Palmanovát, de a rövidesen oda érkező [[I. Napóleon francia császár|Bonaparte Napóleon]] tábornok csapatai kiűzték őket, és elfoglalták egész Velencét. 1797 októberében a [[Campo Formió-i béke]]szerződés értelmében Bonaparte ezt a várost is átengedte a [[Habsburg Birodalom]]nak. A [[harmadik koalíciós háborútháború]]t lezáró [[Pozsonyi béke (1805)|pozsonyi békeszerződés]] értelmében Napóleon, már császárként a várost, Velencével együtt betagolta saját [[Itáliai Királyság (1805–1814)|Itáliai KirályságáKirályságába]]ba.
 
1814-ben a [[bécsi kongresszus]] Velencét és szárazföldi birtokait, [[Friuli]]t és [[Venezia Giulia|Venezia Giuliát]] Ausztriának ítélte. A [[Velencei Köztársaság]] kapitulációját Palmanovában írták alá, a város a [[Lombard–Velencei Királyság]] részévé vált. Az osztrák „elnyomó” hatalom felépítette a város Népszínházát ''(Teatro Sociale),'', ahol a [[Risorgimento]] szellemét ébren tartó színműveket is játszottak. 1848-ban az erődváros olasz lakossága, [[Carlo Zucchi]] tábornok (1777–1861) vezetésével felkelt az osztrákok ellen, birtokba vette a várost, amelyet az osztrákok hosszú ostrommal szereztek vissza.
 
1866-ban a [[porosz–osztrák–olasz háború]]t lezáró [[Prágai béke (1866)|prágai békeszerződés]] alapján [[Friuli]] tartomány, az egész [[Veneto|Venetó]]val együtt végleg az Olasz Királysághoz került. Az [[első világháború]]ban Palmanova az [[Isonzói csaták|Isonzo-fronton]] harcoló olasz haderő fontos ellátó támaszpontja volt. A városban és környékén raktárak, katonai gyakorlóterek, hadikórházak működtek. 1917-ben a [[caporettói áttörés|caporettói offenzíva]] nyomán a menekülő olasz katonaság felégette maga mögött a várost, amely átmenetileg ismét az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] kezére jutott. A [[második világháború]] végén a visszavonuló németek el akarták pusztítani az egész várost, de Giuseppe Merlino palmanovai főpap ''(arciprete)'' közbenjárására letettek erről. 1960-ban az Olasz Köztársaság elnöke rendeletében nemzeti műemlékké nyilvánította Palmanovát.
 
<gallery class="center">
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Palmanova