„Foerk Ernő” változatai közötti eltérés

Steindl Imre irodájában is dolgozott, s irányította az [[Országház]] belsőépítészeti munkáit. Több műemlék felújítási munkálataiban vett részt, restaurálta a [[kalocsai főszékesegyház|kalocsai székesegyházat]] és az [[ócsa]]i román kori [[Premontrei kolostor (Ócsa)|református templomot]]. Építészeti stílusára jellemző volt a [[historizmus]], [[eklektika|eklektikus]] épületein előszeretettel alkalmazott középkori román és [[gótika|gótikus]] formaelemeket. Mintegy félszáz temploma és középülete közül legkiemelkedőbb alkotásai a [[zágráb]]i postaépület (1903),<ref>{{Cite journal|last=Damjanovic|first=Dragan|title=In the Shadow of Budapest (and Vienna) – Architecture and Urban Development of Zagreb in the Late 19th and Early 20th Centuries. // Zeitschrift für Ostmitteleuropa-Forschung / Journal of East Central European Studies. 67 (2018) , 4; 522-551|language=en|journal=Zeitschrift für Ostmitteleuropa-Forschung / Journal of East Central European Studies|url=https://www.academia.edu/38280894/In_the_Shadow_of_Budapest_and_Vienna_Architecture_and_Urban_Development_of_Zagreb_in_the_Late_19th_and_Early_20th_Centuries._Zeitschrift_f%C3%BCr_Ostmitteleuropa-Forschung_Journal_of_East_Central_European_Studies._67_2018_4_522-551}}</ref><ref>{{Cite journal|author=Dundović, Boris|year=2016|title=The Palace of the Post and Telegraph Administration Office in Jurišićeva Street, Zagreb: Architectural and Stylistic Features|language=angol|journal=Prostor|volume=24|issue=1|pages=14-31|url=https://hrcak.srce.hr/file/237147|format=|issn=1330-0652}}</ref> amelyet [[Sándy Gyula|Sándy Gyulával]] tervezett, a [[nagykőrös]]i református templom tornyainak 1907-es évre esedékes megmagosítása is Foerk és Sándy együttes tervei alapján épült meg, ezzel mintegy a [[város]]képet is előnyösen jellegzetesre alakították. A téglaburkolatos, eklektizáló építészet igényes és felkészült tervezői voltak Foerk Ernő és Sándy Gyula<ref>Déry Attila, Merényi Ferenc: Magyar építészet : 1867-1945. Budapest, Urbino, 2000. {{ISBN|9630034905}} 185. o.</ref>

 

 

[[1913]]-ban kezdett hozzá a [[szeged]]i [[Fogadalmi templom (Szeged)|Fogadalmi templom]] felépítéséhez [[Schulek Frigyes]] terveit alakította át Foerk, kellett egy nagyon igényes, de kevésbé drága templomot terveznie miután Schulek Frigyes kisebb költségvetést igénylő tervét sem tudta finanszírozni Szeged városa. Foerk a Fogadalmi templom építését (1913-1930) azzal a kikötéssel vállalta el a szegedi városi vezetéstől, hogy Schulek Frigyes eredeti tervein részleteiben módosíthat, Szeged város ehhez szabad kezet adott Foerk építésznek. Ennek eredményeképpen alakult ki a mai Fogadalmi templom látványa. Foerk 76 m-ről 93 m-re növelte a tornyok magasságát Schulek terveihez képest, továbbá a tornyok a főhomlokzathoz képest a [[szentély]] irányába tolódtak el, a főhomlokzat hangsúlyosabbá vált, mint az oldalhomlokzatok, és nagy rózsaablak került a főbejárat fölé. Foerk kevesebb hangsúlyt adott a kupolának, kisebbre vette a kupola körpárkányát és szűkebbre a dobot. A Schulek által tervezett fehér kőburkolattal borított templomot Foerk téglával burkolta, csak a díszek és a domborművek készültek kőből.<ref>Hadik András: Szeged : Fogadalmi templom. Budapest, 1988. {{ISBN|9635555466}}</ref>