„Nádasdy-kastély (Nádasdladány)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
az építész neve NEM Percz hanem Pecz Samu. Ld. Wikipédia pl.
formázás, fogalmaz
9. sor:
| építtető = [[Nádasdy Ferenc (író)|Nádasdy Ferenc]]
| építész = [[Linzbauer István]],<br>[[Hauszmann Alajos]]
| stílus = [[Tudor-stílus|tudorTudor]], [[Romantika|romantikus]]
| család = [[Nádasdy család]]
| tulajdoni helyzet = magyar állami tulajdon
27. sor:
== A kastély ==
 
A [[Nádasdy család]] őseinek már a [[14. század]]ban voltak birtokai a környéken. A Schmidegg grófok [[1736]]-ban szerezték meg a ladányi birtokot. Nádasdy Lipót [[1851]]-ben Schmidegg Károlytól vette meg Sárladányt, amelynek nevét később a család kérésére a Nádasdladányra változtatták. Nádasdy Lipót ezután itt alakította ki birtokai új központját.<ref>{{Cite web |url=http://herendakastelyban.hu/bejegyzes/2_35_a_kastely_tortenete |title=Archivált másolat |accessdate=2009-09-14 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090812070309/http://herendakastelyban.hu/bejegyzes/2_35_a_kastely_tortenete |archivedate=2009-08-12 }}</ref> A birtokon ekkor egy barokk stílusú, kis kúria állt.{{refhely | Nádasdy-kastély honlapja |azonos=kastélyhonlap}} Az épület és a hozzá tartozó park a [[Sárrét (Mezőföld)|Sárrét]] mocsaras, lápos vidékének szélén lévő sík területen helyezkedik el. Nádasdy Lipót halála után a vagyont fia, Ferenc örökölte a kastéllyal együtt. A korábbi barokk kúriát [[1873]]-ban [[Hübner Nándor]] székesfehérvári építész és [[Linzbauer István]] budapesti műépítész tervei alapján átalakították, kibővítették. A családi legendárium szerint a [[Nádasdy család|Nádasdyak]] Angliából származnak, talán ezzel is magyarázható, hogy az új épület [[romantika|romantikus]]-[[Tudor-stílus]]ú lett. Hozzátoldottak egy tornyot és egy kétszintes, a megújult épület főszárnyaként funkcionáló épületrészt is. A kastély mai formáját kisebb átépítések (pl. a télikert elbontása) után nyerte el. Főbejárati homlokzatán a Nádasdy család festett címere található.
 
Az épület berendezése építésekor modernnek számított: bevezették a vizet, a gázvilágítást és a telefont, kiépítették csatornahálózatát. A fűtést a hagyományos kályhák és kandallók mellett az alagsorban tőzegkazánnal működő, légbefúvásos rendszer biztosította. Külön érdekessége az épületnek, hogy a konyha nem a kastélyban, hanem egya kertben emelt külön épületben kapott helyet; az ételt föld alatti síneken juttatták el a főépületbe.{{azonos|kastélyhonlap}} Az épület külön templommal rendelkezett, melyet [[1885]]-ben szenteltek fel.{{refhely | Műemlékek Állami Gondnoksága |azonos=MÁG}}
 
A kastély egyik legszebb terme az ''Ősökősök csarnoka'', ahol a család leghíresebb tagjainak egész alakos arcmásaitképmásait állították ki. Az előkelően berendezett kastély termei közöttközül a [[Hauszmann Alajos]] tervei alapján készült könyvtár rendkívüli belsőépítészeti megoldásaival tűnik ki. Kazettás fa mennyezet, csavart oszlopok, a galérián kovácsoltvas mellvéd egészíti ki az elegáns polcrendszert. A korszak legismertebb mesteremberei készítették a díszes kovácsolt vaskovácsoltvas csillárokat, a könyvtár galériagalériájának korlátját, a falburkolatokat, a könyvtárterem berendezését, továbbá az Ősökősök csarnoka festett üvegablakait. Az asztalosmunkát [[Thék Endre]], a későbbi bútorgyáros készítette [[Pecz Samu]] tervei szerint. A kastély egykori kép- és könyvgyűjteménye jelenleg a [[Magyar Nemzeti Múzeum]], a könyvek egy része pedig az [[Országos Széchényi Könyvtár]] és a keszthelyi Kastélymúzeum tulajdonában van.
 
A [[második világháború]] és a Nádasdy család elmenekülése után az épületet kifosztották. A kastély [[1982]]-ben került a [[Honvédelmi Minisztérium]] birtokába. [[1982]]–[[1994]] között az épület üresen állt; az alapvető karbantartási munkák elmaradása miatt az épület állaga jelentősen romlott. Többször beázott, illetve telenként nem fűtötték fel, ennek eredményeként az ősök csarnokának faburkolatát és a könyvtárat penészgomba támadta meg. Az épületet [[1993]]-ban kiemelt műemlékké nyilvánították, majd a magyar állam tulajdonába, a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának vagyonkezelésébe került. Rehabilitációja a homlokzat felújításával kezdődött meg [[2009]] szeptemberében.{{jegyzet| {{CitWeb |url=http://mult-kor.hu/20100926_megszepult_a_nadasdladanyi_nadasdykastely |szerző= MTI |cím= Megszépült a nádasdladányi Nádasdy-kastély |weblap= Múlt-kor |nyelvkód= hu |hely= |kiadó= |dátum=2010-09-26 |elér=2016-06-09 }} }} A belső terek felújítása, restaurálása jelenleg is folyik. A kastély és a hozzá tartozó park ma múzeumként nyitva áll a nyilvánosság előtt.
 
== A kastélypark ==
 
Az eredetileg 60 hektáron elterülő park eredetetörténete a Schmidegg grófok idejére nyúlik vissza.{{azonos|MÁG}} Nádasdy Ferenc a kastélyépülettel együtt a környező parkot is fejlesztette Kálmán János, a család kertészének közreműködésével. A kor divatja szerint tájképi kertet alakítottak ki, mesterségesen létrehozott, másfél holdnyi tóval, ennek a közepére építettközepén fahídon át megközelíthető kis szigettel, és mesterséges vízeséssel. A tóásás során kiásott földből dombokat emeltek, a legmagasabbra bástyaszerű víztornyot építettek. Az öntözést a parkot behálózó vízvezetékrendszerrel oldották meg; a vizet a közeli Nádor csatornából szivattyúzták fel. A liget déli részében kapott helyet a lóistálló és a kocsiszín is, valamint itt állt a család házi festőjének, [[Valentyin János]]nak a háza és műterme.
 
A második világháború után a parkot elhanyagolták. Eredeti növényzetének egy része kipusztult, a tó kiszáradt, míg a kertben lévő nyári szalon, üvegház és játszóház megsemmisült. A sok viszontagságot átvészelt megmaradt növényzet – mely között több száz éves famatuzsálemek is találhatók – azonban máig csodálatos látványt és élményt nyújt.
 
[[Fa (botanika)|Fafajai]] között megtalálható a [[bükk (növénynemzetség)|bükk]] ''(Fagus sylvatica),'' [[éger]] ''(Alnus)'', [[juhar]] ''(Acer)'', [[magas kőris]] ''(Fraxinus excelsior),'' [[platánfélék|platán]] ''(Platanus)'', [[lepényfa]] ''(Gleditsia tracanthos),'' [[ostorfa]] ''(Celtis)'', [[kocsányos tölgy]] ''(Quercus robur),'' [[fűz]]fafajok ''(Salix)'', a [[nyárfa]]fajok ''(Populus)'' közül [[fekete nyár]] ''(Populus nigra)'' és [[fehér nyár]], [[fekete dió]] ''(Juglans nigra),'' [[császárfa]] ''(Paulovnia tomentosa),'' valamint az örökzöldek között a [[virginiai boróka]] ''(Juniperus virginiana),'' [[andalúziai jegenyefenyő]] ''(Abies pinsapo),'' [[európai vörösfenyő]] ''(Larix decidua),'' [[Közönséges tiszafa|tiszafa]] ''(Taxus baccata)'' és [[tujafenyő|tuja]] ''(Thuja)''.