„Csatáry Lajos” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor:
 
==Életpályája==
Szülei: [[Grósz Frigyes]] (1798–1858) szemész és Wertheimer Henriette voltak.<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DT89-ZDY?i=127&wc=92QJ-7MQ%3A40678301%2C48553201%2C1077264006&cc=1452460 Halálesete bejegyezve a Bp. IV. ker. (belváros) állami halotti akv. 528/1907. folyószám alatt.]</ref> 1847-ben végezte el a gimnáziumot. [[Bécs]]i orvosnövendékként részt vett az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]]ban, majd hazatérve honvédtiszt lett. 1852-ig emigrációban volt; őrnagyi rangban szolgált a török hadseregben. Elvégezte a bécsi egyetemet 1855-ben. 1857–1868 között Bihar vármegye törvényszéki orvosaként dolgozott. A törvényszéki orvostan magántanáraként 1859–1868 között a nagyváradi jogakadémmián, 1868–1870 között a pesti egyetem jogi karán a törvényszéki orvostan előadója volt. 1870–1906 között a [[MÁV]] főorvosa volt. 1872-ben egyetemi magántanár lett. 1876-ban, 1878-ban és 1883-ban részt vett a nemzetközi egészségügyi kiállításokon ([[Brüsszel]], [[Párizs]], [[Berlin]]). 1878-ban csatári előnévvel magyar nemességet kapott. 1879–1882 között valamint 1888–1889 között és 1891-ben részt vett a nemzetközi orvosi és egészségügyi kongresszusokon. 1882-ben [[Szende Béla (politikus)|Szende Béla]] honvédelmi miniszter a honvédmenházi felügyelő-bizottságba nevezte ki. 1906-ban vonult nyugdíjba.
 
Tagja volt az Országos Közegészségügyi Tanácsnak. Nagy szerepe volt a hazai közegészségügyi intézmények (bábaképzés, vasúti egészségügy, mentőegyesületek) megszervezésében. Nemzetközi vonatkozásban is elsőként szervezte meg a vasúti egészségügyi mentőszolgálatot.