|
| jelentős kézikönyvei = Farkas–Csébfalvi–Kósa: ''Matematikai kislexikon'' (Budapest, 1979)
| nagyobb csoport = – absztrakt tudományok –
|}}[[Fájl:Abacus 6.png|bélyegkép|250px| [[Abakusz]] – számolótábla képe az [[Encyclopædia Britannica |nica]] 1875-ös kiadásából]] ▼
|}}
{{matematika}}
[[Fájl:Matematika szobor, Marosvásárhely - 2013.07.12.JPG|thumb|Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren]]
[[Fájl:Woman teaching geometry.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|Illusztráció [[Eukleidész (matematikus)|Euklidész]]: ''[[Elemek]]'' c. híres [[geometria]]-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei)]]
A '''matematika''', tárgyát és módszereit tekintve, sajátos [[tudomány]], mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok [[absztrakció|absztrakt]], közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.
Régebben a „mennyiség és a tér tudományaként” (vagyis a [[szám]]ok és [[alakzat (geometria)|geometriai alakzatok]] tanaként) határozták meg, a múlt század elejétől kezdve pedig a matematikáról azt tartották, hogy az „a [[halmazelmélet]] absztrakt struktúráinak [[formális logika]]i szemlélettel és a javarészt erre épülő [[matematikai jelölésrendszer]]rel való vizsgálata”.
Ma már nemcsak az első, hanem a második álláspontot is vitathatónak, túlhaladottnak tartják mind egyes tudományfilozófiai, mind egyes didaktikai áramlatok képviselői.<ref>Ld. például Davis-Hersh: ''[[A matematika élménye]].'' – Műszaki könyvkiadó, Bp.,1984.; [[Lakatos Imre (filozófus)|Lakatos Imre]]: ''[[Bizonyítások és cáfolatok]];'' Ambrus András: ''Bevezetés a matematikadidaktikába.''</ref> A matematikát nehéz pontosan meghatározni, mibenlétének kérdése még manapság is, sőt manapság különösen, vita tárgya, élő és nem lezárt tudományos probléma, mellyel a [[matematikafilozófia]] (a [[filozófia]] egyik területe, sőt már-már önálló tudományága) foglalkozik. Amíg a matematikába sorolt tevékenységekről, módszerekről és fogalmakról (vagyis mi az, ami a matematika körébe tartozik, és mi az, ami nem) ha nem is teljes, de nagy fokú és vitákat alig-alig kiváltó egyetértés alakult ki, addig a matematika által tanulmányozott fogalmak [[ontológia|lételméleti]] helyzetéről, [[ismeretelmélet]]i megközelítéséről, magának a matematikának mint tevékenységnek a jellegéről, sőt céljáról („keményvonalas” természet- vagy pedig „szoft” társadalomtudomány, esetleg művészet; empirikus vagy inkább normatív, stb.) a legkülönfélébb releváns elképzelések léteznek egymással párhuzamosan.
Ezért a következőkben megpróbáljuk ehelyett néhány fontos, megkülönböztető sajátosságát kiemelni, melyek egyike-másika más tudományokban is megtalálható, de így együtt az összes csak a matematikában.<ref>[[#A matematika megkülönböztető sajátosságai|A cikkben ismertetett kritériumrendszer]] forrása: [[Filep László]]: '''A tudományok királynője.''' Typotex, 1997.
</ref> A matematika sajátossága elsősorban különleges témaválasztásában, kutatási területeiben és módszereiben, nyelv- és jelölésrendszerében rejlik.
▲[[Fájl:Abacus 6.png|bélyegkép|250px|[[Abakusz]] – számolótábla képe az [[Encyclopædia Britannica]] 1875-ös kiadásából]]
== A matematika megkülönböztető sajátosságai ==
| 