„Székesfehérvár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
92. sor:
A [[mohácsi csata|mohácsi csatát]] ([[1526]]) követően a város [[I. János magyar király|Szapolyai János]] és [[I. Ferdinánd magyar király|Habsburg Ferdinánd]] harcában az előbbi mellé állt, s mellette egészen haláláig kitartott annak ellenére, hogy Révay Ferenc nádori helytartó mindent elkövetett, hogy Ferdinándnak nyerje meg. Ferdinánd még bizonyos Fejér megyei községeket is adományozott a városnak. [[1543]]-ban Fehérvár is török kézre került. A város polgárai ugyanis megelégelve az ostromot, a [[Varkocs György]] várkapitány vezette kitörő csapatokat a városból kizárták, akiket így az oszmánok lekaszaboltak. A [[török hódoltság]] idején a város eredeti lakosságának nagy része elmenekült, helyükre jórészt délszláv lakosság költözött. Fehérvár templomainak egy részét dzsámivá alakították, többek között a Szent Anna kápolnát is, melynek tetején ma is ott a félhold. Az ekkor épült [[törökfürdő]]nek ma már csak romjai láthatóak. Ez a Török Udvar.
A török igazgatási beosztás szerint a város a budai [[vilajet]] fehérvári [[szandzsák]]jának volt a székhelye. [[1688]]-ig a város végig török kézen volt, eltekintve egyetlen évtől: A [[tizenöt éves háború]] során [[1601]]-ben a várost átmenetileg sikerült visszafoglalni. Bár az ostromot átvészelte, mégis ekkor pusztult el a Szent István által építtetett, majd az Anjouk és később Mátyás által kibővíttetett pompás királyi bazilika, amikor a tornyában tárolt puskapor felrobbant. A következő évi sikeres török ostrom idején esett fogságba a város alkapitánya, a kalandos életű [[Wathay Ferenc]] is (akinek szobra a Prohászka
[[Fájl:Vörösmarty Színház, Székesfehérvár.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|A Vörösmarty Színház épülete. Az 1874-ben épült színházat a legrégebbiek és a leghíresebbek között tartják számon Magyarországon]]
[[Fájl:Fejér County Court, Székesfehérvár.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|Az 1902-ben épült Törvényház]]
| |||