|
=== Rákóczi hadjárata ===
{{Bővebben|II. Rákóczi György lengyelországi hadjárata}}
Rákóczi elbizakodottan túlértékelte korábbi külpolitikai sikereit és a koalíciót. Azonnal elindította a hadjáratot, pedig azt tanácsadói és családtagjai is végig ellenezték, rossz véget jósolva a vállalkozásnak. A [[török porta|porta]] sem adott engedélyt, ha csak ha török csapatokkalcsapatokat is vitt nemvolna indulmagával. (aA török szultán egyébként végig a lengyeleket támogatta). A beavatkozás más országokat is Erdély ellen fordított, hiszen a konfliktus nemcsak Lengyelország és Svédország ügye volt, főleg várható gazdasági hatásai miatt (a lengyelek mindig megfelelő konszonanciát tartottak az érintett államokkal).
[[1657]]. [[január 18.|január 18-án]] II. Rákóczi György moldvai és havasalföldi csapatokkal kiegészített seregével átlépte Lengyelország határát, miközben kozák segédhadak is csatlakoztak hozzá. [[Podólia|Podólián]] és [[Kis-Lengyelország]]on átvonulva a mostoha időjárás miatt fosztogatni kényszerült, amivelezzel maga ellen fordította a helyi lakosságot.
[[április 7.|Április 7-én]] elfoglalta Krakkót, majd nyár elején találkoztak a svéd hadakkal és [[június 9.|június 9-én]] minden ellenállás nélkül bevonultak Varsóba[[Varsó]]ba.
Ezalatt a [[Jerzy Lubomirski]] vezette lengyelek a [[Vereckei-hágó]]n át betörtek Észak-Erdélybe és elpusztították [[Ungvár]], [[Munkács]] és [[Visk]] térségét.
A varsói bevonulás után [[X. Károly Gusztáv svéd király|X. Károly Gusztáv]] rögvest hazaindult az országát ért dán támadás miatt, és magára hagyta Rákóczit lengyelföldönlengyel földön. A fejedelem még mindig bizakodott, és tovább ment északnak. Azonban a [[wehlaui szerződés]]ben Brandenburg és Poroszország kiegyezett a lengyel királlyal, és Svédország ellen fordultak. Rákóczit a román-kozák csapatok cserbenhagyták, de még mindig nem adta fel, tovább haladt, azonban júliusban megadta magát [[Czarny Ostrów]]nál Stefan Czarniecki előtt. TovábbMár súlyosbítottaa még vereségevereség előtt atovább súlyosbította Rákóczi csapatainak helyzetét az, hogy a porosz és brandenburgi hadak mellett már osztrák, cseh, magyar és német csapatok is megjelentek az országban, akikkel szemben kicsiny serege nem vehette fel a harcot. Rákóczi óriási hadisarc ellenében fegyvernyugvást vásárolt, majd 5-6 ezer főre apadt seregével a határ felé közeledett, amikor [[Kamjanec-Pogyilszkij|Kamieniecnél]] belefutottak a várakozó 60 ezer fős krími sereg karjaiba, akiket a szultán küldött Rákóczi ellen.
Rákóczi a seregét [[Kemény János erdélyi fejedelem|Kemény Jánosra]] bízta, és ő maga csekély kíséret élén hazament. A tatároknakSerege csupán három napig bírtaktudott ellenállni a tatároknak, akik a sereget fogságba ejtve a [[Krími Tatár Kánság|Krím]]be hurcolták,. A ahonnanfoglyok jelentős részükrésze nem is került többé haza. Rákóczi felelőtlensége– kezdeti ígérete ellenére – nem váltotta ki őket. Felelőtlensége és önelégültsége hamarosan egy hatalmas török-tatár áradatot zúdított Erdélyre.
=== Habsburg támogatás ===
| 