„Nemrut-hegy” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Xia (vitalap | szerkesztései) |
a Nyilvánvaló elütés az évszámban. |
||
19. sor:
A hegyen különböző [[görög istenek|görög]] és [[perzsa]] istenek szobrait találjuk, mint például [[Héraklész]], [[Zeusz]], [[Ahura Mazdá]] (Oromasdes vagy Ormazd), [[Apollón]] vagy [[Mithrász]]. Itt található még [[I. Antiokhosz kommagénéi király|Antiochus Teos]] [[Kommagéné uralkodóinak listája|kommagénéi király]] síremléke is, mely egy 8…9 méter magas szobor, amelyhez két oroszlán és két sas tartozik. A területen több szobormaradvány is található, melyek Antiochus [[perzsa]] és [[Makedónia|makedón]] elődeit ábrázolják. A szobrok jellegzetesen görög arcvonásokkal bírnak, de perzsa ruhát viselnek és a hajstílusuk is perzsa. Az egyik maradványon csillagok és bolygók találhatóak, melyek helyzetéből következtetni lehet az építés időpontjára, amit [[i. e. 62]]. július 7-ére tesznek. A vizsgálatok szerint a helyszínt asztronómiai és vallásos célokra is használhatták.<ref>{{Cite web |url=http://www.aas.org/publications/baas/v34n4/aas201/1205.htm# |title=A Nemrut-hegy lehetséges asztronómiai jelentősége (en) |accessdate=2007-01-29 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20070313130021/http://www.aas.org/publications/baas/v34n4/aas201/1205.htm# |archivedate=2007-03-13 }}</ref>
A Nemrut-hegyet és szobrait 1838-ban [[Helmuth Karl Bernhard von Moltke|Helmut Von Moltke]] porosz királyi százados, a szultán katonai tanácsadója írta le először, aki az oszmán hadsereggel több terepfelmérő utat tett a Taurusz-hegységbe. Az 1880-as években Moltke tábornagy két régészeti expedíciót küldött a helyszínre, az elsőt [[Otto Puchstein]] (1856–1911), a másodikat a [[Pergamon-oltár]]t korábban feltáró [[Carl Humann]] (
Adıyamantól 65 km-re északkeletre a Nemrut-hegy egyik 2206 m-es magasságban fekvő teraszán török és német régészek fedeztek fel történelmi emlékeket. Az i.e. I. sz.-ban e vidéken virágzott a [[Kommagéné]] királyság. Egyik királyának, [[I. Antiokhosz kommagénéi király|I. Antiokhosznak]] (i.e. 69-36) a monumentális mauzóleuma és egy szabadtéri szentély mellett egy sor gigantikus istenszobor, szobortorzó, állatszobor található.<ref>Békési B. István: Törökország 542. o.</ref>
| |||