„Kovács János (újságíró)” változatai közötti eltérés

a
Kategória cseréje alkategóriára
a (Kategória cseréje alkategóriára)
Középiskolát [[Nagyvárad]]on, társadalomtudományi főiskolát [[Bukarest]]ben végzett. 1946-tól a nagyváradi [[Fáklya (folyóirat, 1946–1989)|Fáklyának]], 1949-től a bukaresti [[rádió]] [[magyar nyelv|magyar]] adásában, 1954-től az [[Előre (napilap, 1953–1989)|Előre]] a szerkesztőségében dolgozott, az [[1970-es évek]] elején a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács munkatársa, 1975 és 1981 között a [[Művelődés (folyóirat)|Művelődés]] főszerkesztője.
 
Irodalomkritikáit az [[Igaz Szó]], [[Korunk]], [[Utunk]] közölte. A ''Literatură și contemporaneitate'' c.címmű tanulmánygyűjteményben (1964) az irodalmi hős és a történelem viszonyáról értekezett; a [[Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények|NyIrK]] számára feldolgozta a [[Bukaresti Hírlap]] irodalmi törekvéseit (1968).
 
Irodalomkritikai köteteiben főleg az 1944 utáni erdélyi magyar irodalommal foglalkozott, de érintette a két [[világháború]] közötti irodalom kérdéseit is. Bírálatai, népszerűsítő írásai hosszú ideig a [[Dogma (fogalom)|dogmatizmus]] jegyében fogantak, csak fokozatosan jutott el az irodalomtörténeti tények és az irodalomesztétikai összefüggések meghatározó szerepének fel- és elismeréséig.
 
Sajtótörténeti fontosságú bevezető tanulmányok kíséretében közreadta a ''Magyar Szó – Tavasz antológia'' (1971), ''Genius – Új Genius antológia'' (1975), valamint ''Periszkop antológia'' (1979) c.című köteteket, [[Nagyvárad]] és [[Arad (Románia)|Arad]] haladó irodalmi szerepét elemezve és igazolva 1919 és 1926 között; [[Dienes László]] kritikai írásainak Sugár Erzsébet válogatásában megjelent gyűjteményét ''Évtizednyi útkeresés'' c.című tanulmányával bevezetve a [[Korunk]] körül kialakult haladó irodalmi gócot ismertette (''"Sejtelme egy földindulásnak..."'' 1976).
 
== Kötetei ==
 
{{DEFAULTSORT:Kovac~s Janos}}
 
[[Kategória:MagyarRomániai magyar újságírók]]
[[Kategória:Magyar irodalomkritikusok]]
[[Kategória:Romániai magyarok]]