„Nagy ámbráscet” változatai közötti eltérés

Az állat hossza a hímnél átlagosan 16&nbsp;[[méter]], a nősténynél átlagosan 11&nbsp;méter, a hím testtömege átlagosan 41&nbsp;[[tonna]], a nőstényé átlagosan 14&nbsp;tonna.<ref name="princeton">{{cite book|title=Whales, Dolphins, and Other Marine Mammals of the World|author=Shirihai, H. and Jarrett, B.|pages=21–24|year=2006|isbn=0-691-12757-3|publisher=Princeton Univ. Press|location=Princeton}}</ref> A legnagyobb ismert hím 20,7&nbsp;méter hosszú és 8380&nbsp;tonna tömegű volt.<ref name = "Wood">{{cite book | author = Wood, Gerald |url = | title =The Guinness Book of Animal Facts and Feats| year = 1983 | isbn = 978-0-85112-235-9}}</ref><ref>{{cite book|last=Carwardine|first=Mark|title=Animal Records|year=2008|publisher=Sterling|location=New York|isbn=9781402756238}}</ref> Beszámoltak már 24 méter hosszú példányokról is, de ezeknek a beszámolóknak a hitelessége kérdéses.<ref>{{Cite book| last = Ellis| first = Richard| title = The Great Sperm Whale: A Natural History of the Ocean's Most Magnificent and Mysterious Creature| publisher = University Press of Kansas| series = Zoology| volume = 179| location = USA| year = 2011| page = [https://archive.org/details/greatspermwhalen0000elli/page/432 432]| isbn = 978-0-7006-1772-2| zbl = 0945.14001| url = https://archive.org/details/greatspermwhalen0000elli/page/432}}</ref><ref name=":1">McClain CR, Balk MA, Benfield MC, Branch TA, Chen C, Cosgrove J, Dove ADM, Gaskins LC, Helm RR, Hochberg FG, Lee FB, Marshall A, McMurray SE, Schanche C, Stone SN, Thaler AD. 2015. Sizing ocean giants: patterns of intraspecific size variation in marine megafauna. ''PeerJ'' 3:e715 https://doi.org/10.7717/peerj.715</ref> Hatalmas, majdnem derékszögben metszett fejéről ismerhető fel, amely egészen rendkívüli külsőt kölcsönöz neki. Kilégzéskor 2-5&nbsp;méteres párafelhőt lövell oldalra és előre, erről akkor is egyértelműen meghatározható, ha maga az állat nem is emelkedik ki eléggé a vízből. Szemben a [[felső állcsont]]tal, az alsó keskeny és karcsú, és a felső csúcsáig sem ér el. Minden állkapocsfélben 20-30 közötti, többnyire 25&nbsp;kúpos [[fog]] ül. Hátúszója nincs, de a háton a farok felé több púp áll ki, amelyek közül a legelülső a legnagyobb. Farokúszója óriási, 4&nbsp;méternél is szélesebb lehet, és rendkívüli bukási teljesítményekre képesíti az állatot. A mellúszók ellenben kicsik, a teljes testhossznak körülbelül az 1/12 részét teszik ki, míg egyedül a fej az 1/3-át. A vízből felbukva mindig a legelső púp éri el először a felszínt. Ekkor annyira emeli ki fejét a nagy ámbráscet, hogy légzőnyílása (amelybe mindkét orrlyuk befut) kibukkanjon, és ezután 1-3&nbsp;másodpercen át, 45&nbsp;fokos szögben gőzfelhőt lövell ki, amely akár 5&nbsp;méter hosszú is lehet. Majd nyugodtan pihen a felszínen, többnyire tíz percig. A [[bálnazsír]] vagy „spermacetolaj” ''(spermaceti)'' valószínűleg a [[halak]] [[úszóhólyag]]jához hasonló szerepet tölt be. Amikor az állat nagy mélységbe készül merülni, hideg [[víz]] kerül a [[spermaceti-szerv]]be, amitől a [[viasz]]szerű anyag megszilárdul, így [[fajlagos sűrűség]]e megnő. Amikor elérte a kívánt mélységet (ez akár 2250&nbsp;méter is lehet),<ref name=NatGeoDeepest>{{cite web |title=Elusive Whales Set New Record for Depth and Length of Dives Among Mammals |url=http://news.nationalgeographic.com/news/2014/03/140326-cuvier-beaked-whale-record-dive-depth-ocean-animal-science/ |author=Lee, Jane J. |archiveurl= http://www.webcitation.org/6OQPfmHCj |date=2014-03-26 |archivedate=2014-03-29 |publisher=''National Geographic'' }}</ref> a tárolt [[oxigén]] felhasználásával a bálnazsír „kiolvad”, így már csak az úszás erői tartják az állatot a mélyben.