|
}}
[[Fájl:Budapest logo.png|bélyegkép|262px|jobb]]
<br />
'''Budapest'''<ref>({{latinul|Budapestinum}}, {{németül|Budapest}} vagy ''Ofenpest''{{cite web|title=Budapest - Ofenpest|publisher=Ars-Vivendi - Budapest|url=http://www.ars-vivendi.gallery/k-k-monarchie-pannonien/budapest-ofenpest/|accessdate=2015-05-16|language=német|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150630100048/http://www.ars-vivendi.gallery/k-k-monarchie-pannonien/budapest-ofenpest/|archivedate=2015-06-30}}, [[szlovák nyelv|szlovákul]] és [[cseh nyelv|csehül]] ''Budapešť'', {{románul|Budapesta}}, [[szlovén nyelv|szlovénül]] és [[horvát nyelv|horvátul]] ''Budimpešta'', [[orosz nyelv|oroszul]] és [[ukrán nyelv|ukránul]] ''Будапешт'', [[szerb nyelv|szerbül (cirill)]] ''Будимпешта'', {{lengyelül|Budapeszt}}, [[jiddis nyelv|jiddisül]] ''בודאפעשט'' és {{örményül|Բուդապեշտ}})</ref> [[Magyarország]] [[főváros]]a, egyben [[Magyarország városai|legnagyobb és legnépesebb városa]], az [[Európai Unió]] [[Az Európai Unió legnépesebb városai|tizedik legnépesebb városa]]. Budapest az ország [[politika]]i, [[Kultúra|kulturális]], [[Kereskedelem|kereskedelmi]], [[ipar]]i és [[közlekedés]]i központja. Emellett [[Pest megye]] székhelye is, de nem része annak. [[2017]]-ben regisztrált lakónépessége meghaladta az 1,7 (elővárosokkal együtt pedig a 2,5) millió főt. A város lakossága [[1989]]-ben volt a legnagyobb, az akkori lélekszám 2,1 millió fő volt, és az ezt követő [[szuburbanizáció]] után is megmaradt az ország legnépesebb városának. A város területe mintegy 525 négyzetkilométer, ebben a tekintetben is [[Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint|első az ország települései között]].
[[Budapest története]] a [[kelták]]ig nyúlik vissza, mivel a [[város]] eredetileg kelta település volt. A [[Ókori Róma|rómaiak]] által létrehozott, a [[Duna|Danubius folyó]] jobb partján fekvő ''[[Aquincum (történelmi település)|Aquincum]]'' és a bal parti ''[[Contra-Aquincum]]'' volt [[Pannonia (provincia)|Pannonia Inferior provincia]] székhelye. A [[magyarok]] a [[9. század]]ban érkeztek erre a területre. Az első általuk létrehozott települést a [[mongolok]] [[1241]] és [[1242]] között, a [[tatárjárás]] során teljesen kifosztották és elpusztították. A [[15. század]]ban a helyreállított város lett a magyarországi [[Reneszánsz|reneszánsz humanizmus]] központja. Ezt követően százötven évnyi [[török hódoltság]] lett a sorsa, és csak a [[18. század|18]]-[[19. század]]ban tudott újra fejlődni, ezt fokozta, hogy a [[kiegyezés]]t követően [[Bécs]] mellett az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] fővárosa volt. [[1873]]-ban egyesítették [[Buda (történelmi település)|Budát]], [[Pest (történelmi település)|Pestet]] és Óbudát, ekkor jött létre ''Budapest''. Ebben az időben épültek a város leghíresebb épületei, és ekkor nőtte ki magát [[világváros]]sá.
Budapesten több [[Budapest világörökségi helyszínei|világörökségi helyszín]] is található, többek között a [[Duna|Duna-part látképe]], a [[Budai Várnegyed]], az [[Andrássy út]], a [[Hősök tere]] és a [[M1-es metróvonal|Millenniumi Földalatti Vasút]], a világ első villamos hajtású, egyben Európa második földalatti vasútja a [[Metropolitan Railway|londoni]] után. Turisztikailag jelentősek még a város [[Budapest Duna-hídjai|Duna-hídjai]], valamint [[Budapest gyógyfürdői|gyógyfürdői]], mivel Budapest a világ legtöbb [[gyógyfürdő]]vel rendelkező fővárosa. Itt található még a világ legnagyobb termálvizes barlangrendszere, [[Európa]] legnagyobb [[Zsinagóga|zsinagógája]] (a [[Dohány utcai zsinagóga|Dohány utcai]]), valamint a magyar [[Országház]] is, amely a világ harmadik legnagyobb [[parlament]]i épülete.
== A név eredete ==
{{bővebben|Budapest nevének eredete}}
Szerressetek híveim
[[Pest (történelmi település)|Pestet]] és [[Buda (történelmi település)|Budát]], [[Magyarország]] fő-, illetve székvárosát csak a [[reformkor]]tól kezdődően emlegették együtt, közös nevükön. A gyakoribb forma a nagyobb (és nemzeti szempontból jelentősebb) város nevét előre helyezve ''Pest-Buda'' volt, de elvétve előfordult a [[magyar nyelv]]hez jobban illeszkedő, a mássalhangzó-torlódást elkerülő ''Buda-Pest'' alak is. Ez a névváltozat gróf [[Széchenyi István]] 1831-es ''Világ'' című művéből származik.<ref>{{cite web |author=Bácskai Vera |url=http://bfl.archivportal.hu/id-66-bacskai_vera_szechenyi_tervei.html |title=Széchenyi tervei Pest-Buda felemelésére és szépítésére |accessdate=2015-03-27 |publisher=bfl.archivportal.hu |archiveurl=https://web.archive.org/web/20141223150312/http://bfl.archivportal.hu/id-66-bacskai_vera_szechenyi_tervei.html |archivedate=2014-12-23}}</ref> A városok egyesítésekor, 1873-ban már magától értetődő természetességgel választották az új szék- és főváros számára a ''Budapest'' nevet.
magyar orszag fasz ország
buzik vagytok székvárosát csak a [[reformkor]]tól kezdődően emlegették együtt, közös nevükön. A gyakoribb forma a nagyobb (és nemzeti szempontból jelentősebb) város nevét előre helyezve ''Pest-Buda'' volt, de elvétve előfordult a [[magyar nyelv]]hez jobban illeszkedő, a mássalhangzó-torlódást elkerülő ''Buda-Pest'' alak is. Ez a névváltozat gróf [[Széchenyi István|Széc]]
A ''Buda'' név a korai [[Árpád-kor]]ban az ókori [[Aquincum (történelmi település)|Aquincum]] helyén épült [[Ókori Róma|római]] települést jelölte, amelyet csak a [[tatárjárás]]t követően, az akkor Újbudának nevezett [[Budai Várnegyed|budai vár]] megépítése után kezdtek ''Ó-Buda'' néven emlegetni. A város a középkori krónikáink szerint [[Attila hun király]] testvéréről kapta nevét, ebből azonban valószínűleg csak annyi igaz, hogy a név eredete valóban lehetett személynév is (középkori forrásokban előfordulnak [[Buda (keresztnév)|Buda]] nevű személyek). Egy másik, nem igazolható feltevés szerint a városnév eredete a [[Szláv nyelvek|szláv]] ''voda'' („víz”) szó lehet, ahogyan az ókori [[Latin nyelv|latin]] ''Aquincum'' név végső forrása is valamely vízzel összefüggő jelentésű [[Kelta nyelvek|kelta szó]] lehetett.<ref>{{cite book | author=Györffy György | authorlink=Györffy György | title=''Pest-Buda kialakulása: Budapest története a honfoglalástól az Árpád-kor végi székvárossá alakulásig,'' |url= | year= 1997 |publisher=Akadémiai Könyvkiadó, Budapest |pages= 242}}</ref>
[[Fájl:BUDA Nürnbergi krónika.jpg|300px|jobbra|bélyegkép|Buda 1493-ban]]
[[Anonymus]] leírása szerint a [[honfoglalás]] után [[Árpád magyar fejedelem|Árpád vezér]] ''Budavárat'', a hajdani „Attila király városát” választotta törzse szálláshelyéül, központi földrajzi fekvése miatt, és itt is temették el [[907]]-ben, a szomszédossfezomszédos ''Fehéregyház''ban. Ezt a helyet általában Óbudával szokták azonosítani (bár akadnak akik [[Pesthidegkút]]on vagy a közeli [[Pilis (hegység)|Pilis hegységben]] keresik)keresi.
A városhoz kapcsolódik [[Szent Gellért|G]]
A városhoz kapcsolódik [[Szent Gellért|Gellértellért püspök]] legendája, akit pogány felkelők a mai [[Gellért-hegy]] (az akkori Pest-hegy) oldalában gyilkoltak meg (a legenda szerint szöges hordóba zárva legurították a dombról), ennek emlékét őrzi a hely mai neve.
Óbuda és Pest római öröksége, a sok ezer épület romja évszázadokon át látható volt, az [[Árpád-kor]]ban azonban a helyükön fokozatosan igazi, nyüzsgő középkori városok épültek. Óbuda úthálózata a római korból maradt fenn, lakossága szőlőműveléssel foglalkozott. Területén egyházi birtokok alakultak ki, a [[13. század]]ban pedig vár épült. [[1223]]-ban a városban nagy tűzvész pusztított, amiben a főként fából épült házak elhamvadtak. Pestet a [[12. század]]ban már [[Pest városfalai és városárka#A városfal|fal]] vette körül, [[1230]]-ban pedig kiváltságlevelet kapott [[II. András magyar király|II. Endrétől]].
|
