„Téli háború” változatai közötti eltérés

a
Miután a Német Birodalom [[1941]]. [[június 22.|június 22-én]] [[Barbarossa hadművelet|megtámadta]] a [[Szovjetunió]]t, a [[berlin]]i kormány biztatására és jelentős támogatásával [[Finnország]] is belépett a Szovjetunió elleni háborúba, hogy elveszett területeit visszaszerezze ([[folytatólagos háború]]). Azonban miután a [[Wehrmacht]] [[1943]] elején vereséget szenvedett [[Sztálingrádi csata|Sztálingrád]] alatt, a finnek elkezdték keresni a háborúból való kilépés lehetőségeit és [[1944]] szeptemberében be is fejezték a Szovjetunió elleni háborút. A béke kisebb területek elcsatolását jelentette, de [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] megkegyelmezett Finnországnak: a Vörös Hadsereg nem szállta meg az országot.
 
A Télitéli háborúból természetesen a [[szovjet]] vezetés is levonta a tanulságokat (ha ezt nyíltan nem is ismerték be rögtön). [[Szemjon Konsztantyinovics Tyimosenko|Tyimosenko marsall]] később bevallotta a moszkvai finn katonai attasénak, hogy „''sokat tanultak ebben a kemény háborúban, s ebben a finnek hősiesen harcoltak''”.<ref name="auto_d8FkQsdKMCiBlNRlJg3TdQ">G. Mannerheim: A téli háború (1939-1940); Püski Kiadó, Budapest, 1997., 82. oldal</ref> Sztálin 1943 novemberében elárulta [[Franklin D. Roosevelt|Roosevelt]] elnöknek, hogy „''A finn háború megmutatta, hogy a szovjet hadsereg felszerelése hiányos és teljesítménye gyenge volt. Emiatt az egész hadsereget újjászerveztük, de ezután sem állíthatom, hogy Németország támadásakor első osztályú eszköz lett volna.''”<ref name="auto_d8FkQsdKMCiBlNRlJg3TdQ"/>
 
[[Nyikita Szergejevics Hruscsov|Hruscsov]], aki a téli háború idején már „pártgenerális” volt, így emlékezett vissza: „''A finnek ellen vívott háborúnkban mi választhattuk meg a háború helyét és kezdetének időpontját. Szám szerint fölényben voltunk az ellenféllel szemben, elegendő időnk volt arra, hogy felkészüljünk a hadműveletre. De még e lehető legkedvezőbb feltételek mellett is csupán óriási nehézségek és hihetetlenül nagy veszteségek árán tudtunk győzelmet aratni. Ez a győzelem valójában erkölcsi vereség volt. Népünk erről persze sosem szerzett tudomást, mert sohasem mondtuk meg nekik az igazat.''”<ref>Mihail Heller ‑ Alekszandr Nyekrics: Orosz történelem, II. kötet: A Szovjetunió története. Budapest, 2003., Osiris Kiadó 320. oldal</ref> Hruscsov idővel visszaadta [[Finnország]]nak a [[Hanko-félsziget]]et. A [[hidegháború]] idején főként szovjet és svéd hadieszközökkel szerelték fel a [[Finnország hadereje|finn haderőt]].