„Finlandizáció” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{építés alatt}}
A '''finlandizáció''' (finnlandizálás, helyenként finnesítés) politikai fogalma a [[második világháború]] után a [[Szovjetunió]] és [[Finnország]] között kialakított kapcsolatrendszer általánosításán alapult. Lényege, hogy Finnország belpolitikai szabadságának, társadalmi rendszerének megőrzése, a szomszédos nagyhatalommal kialakított jó gazdasági kapcsolatok fejében nemzetközi téren pozitív semlegességi politikát vállalt és lemondott a Szovjetunióval szemben álló szövetségi rendszerekhez, elsősorban a NATO-hoz való csatlakozásról. Ennek a finn pozitív semlegességi irányvonalnak a kidolgozása és megvalósítása két kiemelkedő finn politikus, [[Juho Kusti Paasikivi]] és [[Urho Kekkonen]] nevéhez fűződik.
A fogalom a hidegháború idején időnként pozitív, szándékolt célként volt használatos a szovjet befolyás alatt álló országok számára, de gyakrabban negatív, pejoratív értelemben használták, mint a kívánatos rendszerváltás elfogadhatatlan (ön)korlátozását.
==Története==
Finnország a második világháború idején a Szovjetunióval megvívott két háború, a [[téli háború]] és a [[folytatólagos háború]] után, részben a téli háború szovjet részről rendkívül kudarcos tapasztalatai miatt, elkerülte a szovjet megszállást. A két ország 1948-ban barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződést kötött, amelyben leszögezték: egyik fél sem vesz részt a másik ellen irányuló szövetségben, kölcsönösen tiszteletben tartják az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvét. Paasikivi, majd Kekkonen következetesen tartotta magát ehhez a megállapodáshoz, és baráti, gazdaságilag gyümölcsöző együttműködést folytatott a Szovjetunióval. A finn belpolitika jobboldali erői rendszeresen támadták ezt a politikát, de nem sikerült többséget szerezniük annak megváltoztatásához. A [[Finnország és Oroszország kapcsolatai|finn-szovjet viszony]] a [[békés egymás mellett élés]]nek, a kis és nagy államok egyenrangú együttműködésének a példája lett a nemzetközi kapcsolatokban.
==Források==
*{{hely|Hadlex}}{{CitLib|szerző=Szabó József (főszerkesztő) |cím=Hadtudományi lexikon|hely=Budapest |kiadó=Magyar Hadtudományi Társaság |év=1995|isbn=963-04-5226-x |egyéb=Két kötetben }}
| |||