„Magyarország” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2A01:36D:120:2E8B:785A:E88E:A269:DC89 (vita) szerkesztéséről Csigabi szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
111 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0 |
||
21. sor:
|vezető név 3 =[[Orbán Viktor]]
|hivatalos nyelv = [[Magyar nyelv|magyar]]
|beszélt nyelvek = [[Német nyelv|német]] <small>(~1%)</small>, [[Cigány nyelv|cigány]] <small>(~0,6%)</small>, [[Román nyelv|román]] <small>(~0,18%)</small>, [[Szlovák nyelv|szlovák]] <small>(~0,16%)</small>, [[Horvát nyelv|horvát]] <small>(~0,16%)</small><ref>{{cite web |url= http://epa.oszk.hu/00900/00997/00028/pdf/EPA00997_letunk_2013_k_026-043.pdf |title= Nemzetiségi nyelvhasználat Magyarországon: Jogok és tapasztalatok |author= Dobos Balázs |year= 2013 |publisher= Létünk 2013, Különszám |format= PDF |accessdate= 2018-07-22 |archiveurl= https://web.archive.org/web/20180723004115/http://epa.oszk.hu/00900/00997/00028/pdf/EPA00997_letunk_2013_k_026-043.pdf |archivedate= 2018-07-23 }}</ref>
|szuverenitás típusa = Államalapítás
|szuverenitás megnevezése =[[Magyar Fejedelemség]]:<br> [[895]] körül<ref>A honfoglalás dátuma</ref><br>[[Magyar Királyság]]:<br> [[1001]]. [[január 1.]]<ref>A hagyomány szerint 1000 karácsonyán történt I. István megkoronázása, ami a 16. században bevezetett [[Gergely-naptár]] szerint 1001. január 1-ére esik.</ref>
29. sor:
|tagság = [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]], [[Európa Tanács]], [[Európai Unió]], [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]], [[Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet|OECD]], [[Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet|EBESZ]] [[Magyarország a nemzetközi szervezetekben|stb.]]
|hadban áll =
|becsült népesség ={{Szám|9772756}}<ref name="hnk_2018">{{cite web|url=https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd003b.html|title=
|becsült népesség éve = 2019. január 1.
|népességrangsorban = 93.
|népsűrűség = 105,7<ref name="hnk_2016">{{cite web
|népsűrűség forrás = (KSH adat 2016)
|népsűrűségi rangsorban = ~100.
|etnikumok = [[bolgárok]], [[cigányok]], [[görögök]], [[horvátok]], [[lengyelek]], [[németek]], [[osztrákok]],<br /> [[örmények]], [[románok]], [[ruszinok]], [[szerbek]], [[szlovákok]], [[szlovének]], [[ukránok]]
|vallások =[[Katolicizmus|katolikus]], [[Kálvinizmus|református]], [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]], [[Ortodox kereszténység|ortodox]], [[Unitárius vallás|unitárius]], [[Jehova tanúi]], [[Zsidó vallás|zsidó]], [[buddhizmus|buddhista]], [[iszlám]]
|GDP = {{szám|124042.3|millió|[[euró|EUR]]}}<ref name=GDP>{{cite web|title=KSH adat 2017|url=http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpt015.html|accessdate=2014-10-06|archiveurl=https://web.archive.org/web/20141009130946/http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpt015.html|archivedate=2014-10-09}}</ref>
|GDP megjegyzés =[[2017]] (forrás: [[Központi Statisztikai Hivatal|KSH]])
|GDP-rangsorban =58.
|GDP vásárlóerő-paritás ={{szám|200872.1|millió|[[euró|EUR]]}}<ref name=GDP/>
|GDP per fő ={{szám|12673|[[euró|EUR]]}}<ref>{{cite web|title=KSH adat 2017|url=http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpt016.html|accessdate=2018-10-11|archiveurl=https://web.archive.org/web/20181011214807/http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpt016.html|archivedate=2018-10-11}}</ref>
|GDP per fő vásárlóerő-paritás ={{szám|20522|[[euró|EUR]]}}<ref>{{cite web|title=KSH adat 2017|url=http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpt016.html|accessdate=2018-10-11|archiveurl=https://web.archive.org/web/20181011214807/http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpt016.html|archivedate=2018-10-11}}</ref>
|HDI = 0,838<ref name=HDI>{{cite web|url=http://hdr.undp.org/en/countries|title=HDI 2018 Index|publisher=ENSZ|accessdate=2014-11-02|archiveurl=https://web.archive.org/web/20141124163907/http://hdr.undp.org/en/countries|archivedate=2014-11-24}}</ref>
|HDI év =2018
|HDI rangsorban =43.<ref name=HDI/>
|HDI kategória = magas
|Gini-index = 30,4<ref>
|terület = {{szám|93036}}<ref name="atlasz">Földrajzi világatlasz, Cartographia 2001-2</ref><br>{{szám|93030}}<ref name="magyarorszag.hu">
|területi rangsorban =109.
|víz =3,7<ref>
|időzóna = CET
|eltérés UTC-től =+1
65 ⟶ 64 sor:
}}
{{egyért3|Magyarország (egyértelműsítő lap)|A|Magyarország}}
'''Magyarország''' állam [[Közép-Európa|Közép-Európában]], a [[Kárpát-medence]] közepén, amely 1989 óta független [[parlamentáris köztársaság]].<ref>{{cite web
Magyarország jelenlegi határai nagyjából egyeznek az [[1920]]-ban, az [[első világháború]]t lezáró [[trianoni békeszerződés]]ben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát.<ref>{{cite book| author = Richard C. Frucht| title = Eastern Europe: An Introduction to the People, Lands, and Culture| url = https://books.google.com/?id=lVBB1a0rC70C| date = 31 December 2004| publisher = ABC-CLIO| isbn = 978-1-57607-800-6| page = 360 }}</ref><ref>{{cite encyclopedia|title=Trianon, Treaty of|url=http://www.encyclopedia.com/doc/1E1-TrianonTr.html|encyclopedia=[[The Columbia Encyclopedia]]|year=2009}} {{Wayback|url=http://www.encyclopedia.com/doc/1E1-TrianonTr.html |date=20120701000000 }}</ref><ref>{{cite web
A [[21. század]]ban Magyarország középhatalomnak minősül,<ref name="Solomon">Solomon S (1997) [http://www.issafrica.org/Pubs/Monographs/No13/Solomon.html South African Foreign Policy and Middle Power Leadership] {{webarchive |url=https://web.archive.org/web/20150426220103/http://www.issafrica.org/Pubs/Monographs/No13/Solomon.html |date=26 April 2015 }}, ''ISS''</ref><ref name="Higott-Cooper">{{cite journal|last1=Higgott|first1=Richard A.|last2=Cooper|first2=Andrew Fenton|title=Middle power leadership and coalition building: Australia, the Cairns Group, and the Uruguay Round of trade negotiations|journal=International Organization|date=1990|volume=44|issue=4|pages=589–632|doi=10.1017/S0020818300035414|jstor=2706854}}</ref> nominálisan számolva a világ [[Országok GDP szerinti listája (nominális)|55. legnagyobb gazdaságával]] rendelkezik, míg az [[Országok GDP szerinti listája (PPP)|50. vásárlóerő paritás alapján]], az [[IMF]] által vizsgált 191 országból. Az ország a világ 37. legnagyobb exportőre,<ref>{{cite web |url= https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/rankorder/2078rank.html |title= Country Comparison: Exports |work= [[The World Factbook]] |publisher= [[Központi Hírszerző Ügynökség|Central Intelligence Agency]] |accessdate= 2018-08-09 |archiveurl= https://web.archive.org/web/20190427111612/https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/rankorder/2078rank.html |archivedate= 2019-04-27 }}</ref> az importőrök listáján pedig a 36. helyen áll.<ref>{{cite web |url= https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/rankorder/2087rank.html |title= Country Comparison: Imports |work= [[The World Factbook]] |publisher= [[Központi Hírszerző Ügynökség|Central Intelligence Agency]] |accessdate= 2018-08-09 |archiveurl= https://web.archive.org/web/20081004070323/https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook//rankorder/2087rank.html |archivedate= 2008-10-04 }}</ref> Magyarország gazdasága magas jövedelmű [[OECD]] gazdaságnak minősül,<ref>{{cite web |url= http://hvg.hu/gazdasag/20090910_IMF_magyarorszag_uzleti_kornyezet_rangsor |title= Magyarország visszacsúszott a Világbank "Doing Business" rangsorában |date= 2009-09-10 |publisher= HVG |accessdate= 2018-08-09 |archiveurl= https://web.archive.org/web/20180809122504/http://hvg.hu/gazdasag/20090910_IMF_magyarorszag_uzleti_kornyezet_rangsor |archivedate= 2018-08-09 }}</ref> és a világ [[Emberi fejlettségi index|nagyon magas emberi fejlettségi szintű]] országai közé tartozik.<ref>{{cite web |title= Human Development Report 2016 |url= http://hdr.undp.org/sites/default/files/2016_human_development_report.pdf |publisher= United Nations Development Programme |accessdate= 2018-01-04 |archiveurl= https://web.archive.org/web/20170718200510/http://hdr.undp.org/sites/default/files/2016_human_development_report.pdf |archivedate= 2017-07-18 }}</ref> Polgárai számára általános [[Társadalombiztosítás|társadalom- és nyugdíjbiztosítási]] rendszert tart fenn, [[Egészségbiztosítás|ingyenes egészségügyi ellátással]] és az [[Magyarország oktatási rendszere|egyetemi szintig térítésmentes oktatással]]. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kifejezetten kedvezőnek mondhatóak: az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa,<ref>{{Cite web|url=https://www.numbeo.com/quality-of-life/rankings_by_country.jsp|title=Quality of Life Index by Country 2018|accessdate=2018-06-28|work=www.numbeo.com|language=angol|archiveurl=https://web.archive.org/web/20180123014301/https://www.numbeo.com/quality-of-life/rankings_by_country.jsp|archivedate=2018-01-23}}</ref> 20. helyen áll a ''Jó Ország Index'' rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe),<ref>{{Cite web |url=https://goodcountry.org/index/results |title=Archivált másolat |accessdate=2017-06-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20170606230401/https://goodcountry.org/index/results |archivedate=2017-06-06 }}</ref> 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában,<ref>Human Development Reports, ''[http://hdr.undp.org/en/statistics/understanding/indices Composite indices — HDI and beyond] {{Wayback|url=http://hdr.undp.org/en/statistics/understanding/indices |date=20160810022820 }}'' (2018) 87</ref> 30. a ''Társadalmi Fejlettségi Index'' alapján,<ref>{{cite web|title=Social Progress Imperitive Website|url=https://www.socialprogressimperative.org/|publisher=Social Progress Imperitive|accessdate=30 October 2015|archiveurl=https://web.archive.org/web/20151029050923/http://www.socialprogressimperative.org/|archivedate=2015-10-29}}</ref> a világ 29. leginnovatívabb országa a ''Globális Innovációs Index'' felmérése szerint,<ref>{{Cite web |url=https://www.globalinnovationindex.org/analysis-indicator |title=Archivált másolat |accessdate=2017-06-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20190720052025/https://www.globalinnovationindex.org/analysis-indicator |archivedate=2019-07-20 }}</ref> és egyben a világ 14. legbiztonságosabb országa.<ref>
Az [[Magyarország a nemzetközi szervezetekben|ország többek között]] az [[Európai Unió]], a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]], az [[Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet|OECD]], a [[Világbank]] és az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] tagja is, része a [[Schengeni egyezmény|schengeni övezetnek]], valamint egyik alapítója az úgynevezett [[Visegrádi Együttműködés]] szervezetnek. Magyarország a 10. legnépszerűbb [[Turizmus|turisztikai]] célpont [[Európa|Európában]], 2015-ben 16,3 millió külföldi turista kereste fel az országot.<ref>[http://www.e-unwto.org/doi/book/10.18111/9789284418145 WTO Tourism Highlights 2016, 8. oldal]</ref> Az ország ad otthont a világ legnagyobb [[Termálvizek Magyarországon|termálvízkészletének]], a [[Hévízi-tó|világ második legnagyobb termáltavának]], [[Balaton|Közép-Európa legnagyobb tavának]] és [[Hortobágyi Nemzeti Park|Közép-Európa legnagyobb füves síkságának]].<ref>{{cite web |url=http://www.iht.com/articles/reuters/2008/11/18/europe/OUKWD-UK-HUNGARY-CAVE.php |title=Search – Global Edition – The New York Times |work=International Herald Tribune |date=29 March 2009 |accessdate=20 September 2009 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090327145813/http://www.iht.com/articles/reuters/2008/11/18/europe/OUKWD-UK-HUNGARY-CAVE.php |archivedate=2009-03-27 }}</ref>
== Földrajz ==
89 ⟶ 88 sor:
[[Fájl:Okt 14.jpg|230px|bélyegkép|[[Bél-kő|Bél-kő hegye]] és az egykori [[Bélapátfalvi Cementgyár]] tározója a [[Bükki Nemzeti Park]]ban]]
Az ország területének nagy része 200 méternél alacsonyabb tengerszint fölötti magasságon fekszik, noha Magyarországon számos középhegység terül el, a 300 méteres magasságot meghaladó kiemelkedések az ország területének kevesebb mint 2%-át foglalják el. A legmagasabb pontja a [[Kékes]] 1014 m-es (más mérések szerint 1015 m-es) magassággal, a legalacsonyabb pont pedig Szegedtől délre a Tisza jobb partján [[Gyálarét]] Lúdvár nevű részén van ([[Röszke]] mellett) 75,8 m-es [[tengerszint feletti magasság]]on.<ref>{{cite web |url= http://www.geo.u-szeged.hu/~joe/pub/GPS/deep_end.htm |title= Akkor hol is van Magyarország legmélyebb pontja? |author= Szatmári József |date= 2007-10-09 |publisher= [[Szegedi Tudományegyetem]], Természettudományi és Informatikai Kar, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék |accessdate= 2019-01-30 |quote= Szegeden és környékén azonban szinte mindenki úgy tudja, hogy ez a nevezetes pont éppen a Tisza másik oldalán, Tiszasziget község határában található, ahol már évtizedekkel ezelőtt megjelölték […] és emlékművet helyeztek el |archiveurl= https://web.archive.org/web/20181009202844/http://www.geo.u-szeged.hu/~joe/pub/GPS/deep_end.htm |archivedate= 2018-10-09 }}</ref> Az ország legfontosabb természeti kincse a [[Termőtáj|termőföld]], annak ellenére, hogy a talajminőség változatos. Területe 70%-a alkalmas [[mezőgazdaság]]i hasznosításra, és ezen arányon belül 72%-ot tesznek ki a [[szántóföld]]ek. [[Magyarország földrajzi középpontja|Az ország közepe]] [[Pusztavacs]] község területén van. A legészakibb pont [[Füzér (település)|Füzér]] község területén, László-tanya közelében, a legdélibb pont [[Beremend]] község területén, a legkeletibb pont [[Garbolc]] község területén, a legnyugatibb pont pedig [[Felsőszölnök|Felsőszölnök község]] területén van.
Magyarországot hagyományosan hat [[Magyarország természetföldrajza|természetföldrajzi tájegységre]] szokás bontani. Ezek nyugat-keleti irányban az [[Alpokalja|Nyugat-Magyarországi peremvidék]], a [[Kisalföld]], a [[Dunántúli-dombság]], a [[Dunántúli-középhegység]], az [[Alföld]] és az [[Északi-középhegység]]. A természeti tájak felosztása a 6 nagytájban 35 középtájat és a 65 kistáj-csoportban összesen 227 kistájat különít el.<ref>{{Cite web |url=http://www.kulturpont.hu/dl.php?fileid=8# |title=Fésű József György, Nagy Mihály: Kultúra és fenntarthatóság |accessdate=2010-01-22 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120111003331/http://www.kulturpont.hu/dl.php?fileid=8# |archivedate=2012-01-11 }}</ref> Az [[Alföld]] egy feltöltött [[síkság]], területén szinte nincs szintkülönbség, a legnépesebb városa [[Debrecen]]. A [[Kisalföld]] az ország északnyugati részén fekszik, a [[Szigetköz]], a [[Rábaköz]] és a [[Marcal-medence]] alkotják, legnépesebb városa [[Győr]]. Az [[Alpokalja]] a nyugati határ mentén helyezkedik el, a Keleti-Alpok lejtővidéke az ország legcsapadékosabb része, legmagasabb területei a [[Kőszegi-hegység]] és a [[Soproni-hegység]]. Legnépesebb városa [[Szombathely]]. A [[Dunántúli-dombság]] a [[Balaton]]tól dél, délkelet és délnyugati irányban fekszik, részei a [[Zalai-dombság]], a Somogyi-dombság, a Tolnai-hegyhát, a [[Baranyai-dombság]] és két hegyvidék, a [[Mecsek]] (legmagasabb pontja a [[Zengő (hegy)|Zengő]], 682 méter) és a [[Villányi-hegység]]. A [[Dunántúli-középhegység]] a Balatonnal párhuzamosan, délnyugat-északkeleti irányban foglal helyet a [[Dunakanyar]]ig. Részei a [[Bakony]], a [[Balaton-felvidék]] ([[Magyarország borrégióinak listája|történelmi borvidék]]) a [[Vértes (hegység)|Vértes]], a [[Velencei-hegység]] és a [[Dunazug-hegyvidék]]. Az [[Északi-középhegység]] Magyarország legmagasabb vidéke, a [[Duna]] [[visegrád]]i áttörésétől a [[Bodrog (folyó)|Bodrogig]] tart. Itt található a [[Mátra]], amely a Zagyva-völgytől kelet felé magasodik, az ország legmagasabb csúcsával ([[Kékes]], 1014 m). Az Északi-középhegységhez tartozik továbbá egy ún. átmeneti terület is a hegység és az alföld között.
Az újabb természetföldrajzi besorolások ettől kisebb-nagyobb mértékben eltérnek: például a Zalai-dombságot az Alpokaljához (illetve annak egy kiterjesztett értelmezéséhez, a [[Nyugat-magyarországi peremvidék]]hez) sorolják;<ref>{{Cite web |url=http://foldrajzmagazin.hu/magyarorszag/a-nyugat-magyarorszagi-peremvidek-alpokalja/ |title=Archivált másolat |accessdate=2017-01-15 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20170116204449/http://foldrajzmagazin.hu/magyarorszag/a-nyugat-magyarorszagi-peremvidek-alpokalja/ |archivedate=2017-01-16 }}</ref> a korábban a Dunántúli-középhegységhez tartozó Visegrádi-hegységet pedig az Északi-középhegységhez.<ref>{{Cite web |url=http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/termeszetismeret/ember-a-termeszetben-6-osztaly/magyarorszag/az-eszaki-kozephegyseg |title=Archivált másolat |accessdate=2017-01-15 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20170118180444/http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/termeszetismeret/ember-a-termeszetben-6-osztaly/magyarorszag/az-eszaki-kozephegyseg |archivedate=2017-01-18 }}</ref>
=== Vízrajz ===
105 ⟶ 104 sor:
[[Fájl:Cloud-free Hungary from Sentinel-3 cropped.tif|230px|bélyegkép|jobbra|Műholdkép a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencéről]], a felhőmentes mozaikkép a Sentinel-3A műhold által 2017. március 1. és 2017. július 30. között felvett jelenetekből áll.]]
Magyarország három [[éghajlat]]i terület határán helyezkedik el, [[meteorológia|időjárását]] a [[kontinentális éghajlat|keleti nedves kontinentális]], a [[óceáni éghajlat|nyugati óceáni]], az [[sarkvidéki éghajlat|északi sarkvidéki légtömegek]] és a [[Mediterrán éghajlat|déli-délnyugati mediterrán]] hatás alakítják. Az évi [[hőmérséklet|középhőmérséklet]] 8–11 [[Celsius-skála|°C]], amelynek viszonylag magas, 20–25 °C-os az ingadozása. A hőmérséklet átlagos értéke [[január]]ban a legalacsonyabb, 0 – -4 °C, [[július]]ban a legmagasabb, 18–22 °C. A napsütéses órák száma évente 1750–2200 között van, ez az [[Alföld]] déli és középső részén a legmagasabb; a [[Dunántúl]] nyugati és az [[Északi-középhegység]] északi oldalán a legalacsonyabb, ami fontos tényező a [[mezőgazdaság]] szempontjából. Az évi átlagos csapadékmennyiség 500–900&nbs;[[méter|mm]]: az Alföldön 500–600 mm, a [[Dunántúl]] délnyugati tájain, valamint a hegységek magasabb részein 750–900 mm. Az északnyugati szél az uralkodó. A valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet, mínusz 35 °C-ot [[1940]]. [[február 16.|február 16-án]] [[Miskolc|Görömbölytapolcán]], [[Miskolc]] közelében regisztrálták.<ref name="rekord">[http://owww.met.hu/eghajlat/Magyarorszag/rekordok/ Időjárási rekordok Magyarországon] {{Wayback|url=http://owww.met.hu/eghajlat/Magyarorszag/rekordok/ |date=20150701230239 }} (OMSZ)</ref> <!--<ref>[http://www.deol.hu/main.php?c=4191 Debrecen Online]</ref>--> A valaha mért legmagasabb hőmérsékletet, 41,9 °C-ot [[2007]]. [[július 20.|július 20-án]] [[Kiskunhalas]]on mérték.<ref name="rekord"/> Legtöbbször a [[Nógrád megye]]i [[Zabar]]on van a napi leghidegebb.<ref>[https://index.hu/belfold/2012/08/16/a_zabariaknak_meg_se_kottyan_a_haromfokos_nyari_hajnal/ Meg se kottyant a háromfokos nyári hajnal] {{Wayback|url=https://index.hu/belfold/2012/08/16/a_zabariaknak_meg_se_kottyan_a_haromfokos_nyari_hajnal/ |date=20171017150529 }} – Index, 2012. augusztus 16.</ref>
=== Élővilág, természetvédelem ===
111 ⟶ 110 sor:
[[Fájl:Grupodehungaragrizabovo.jpg|230px|bélyegkép|jobbra|A [[Hungarikum (jog)|hungarikumnak]] számító [[Magyar szürke szarvasmarha|magyar szürke szarvasmarhák]] legelés közben [[Szinpetri]]ben]]
[[Fájl:Mount Nemrut (3).JPG|alt=Nimródnak, a magyarok ősapjának emlékét őrző szobormaradványok a Nimród- (Nemrut-)hegyen, a mai Törökország keleti részén található Adıyaman közelében.|bélyegkép|312x312px|Nimródnak, a magyarok ősapjának emlékét őrző szobormaradványok a Nimród- (Nemrut-)hegyen, a mai [[Törökország]] keleti részén található [[Adıyaman (település)|Adıyaman]] közelében.]]
Az ország területének húsz százalékát erdőterület borítja.<ref>{{cite web|url=https://www.agrarszektor.hu/novenytermesztes/masodik_finnorszag_aligha_leszunk_de_gyorsulhat_az_erdosites.7057.html|title=Második Finnország aligha leszünk, de gyorsulhat az erdősítés|publisher=agrarszektor.hu|accessdate=2017-03-23|archiveurl=https://web.archive.org/web/20170323184522/https://www.agrarszektor.hu/novenytermesztes/masodik_finnorszag_aligha_leszunk_de_gyorsulhat_az_erdosites.7057.html|archivedate=2017-03-23}}</ref> Magyarország állatvilágát tekintve az egyik leggazdagabb ország [[Európa|Európában]]. Az eredeti állapotában fennmaradt növény- és állatvilág védelmére az országban 10 [[nemzeti park]]ot, 38 tájvédelmi körzetet, 142 országos természetvédelmi területet, egy természeti emléket ([[Aggtelek]]-[[Rudabánya]]-[[Szendrő (Magyarország)|Szendrő]] alapszelvények) és 1125 önkormányzatok által [[Magyarország védett természeti területeinek listája|védett természeti területet]] hoztak létre eddig, összesen 816 008 hektáron.<ref>Forrás: MTI Rt. Sajtóadatbank, Magyarország.hu</ref> Az [[Magyarország védett természeti értékeinek listája|ország védett természeti értékei]] közé számos [[park]], [[erdő]], hegy, [[tó]], [[folyó]]szakasz, vizes élőhely és [[barlang]] tartozik. A legfontosabbak régiónként: [[Budapest]]en a [[Városliget]], a [[Margit-sziget]], a [[Gellért-hegy]], a [[Sas-hegy]] és a [[Pál-völgyi-barlangrendszer]]; [[Dunántúl]]on a [[világörökség]]hez tartozó [[Fertő]] tó, a [[Termálvíz|termálvizes]] [[Hévízi-tó]], a [[tapolca]]i tavas-barlang, a tatai [[Öreg-tó]], a [[Velencei-tó]] és kirándulóövezete, [[Tihany]] belső tavai és geológiai tanösvénye, az [[Abaligeti-barlang]], a [[Nagyharsány|szársomlyói]] természetvédelmi terület, a [[villány]]i kőbánya őslénybemutatója, a [[fertőrákos]]i kőfejtő, a [[Dunakanyar]], valamint a régió nagy kiterjedésű erdőségei, a [[Pilis (hegység)|Pilis]], a [[Dunántúli-középhegység]] ([[Bakony]], [[Vértes (hegység)|Vértes]], [[Visegrádi-hegység]]), a [[Gemenc]], a [[Gyulaj]], az [[Alpokalja]] és a [[Mecsek]]; [[Észak-Magyarország]]on az [[Északi-középhegység]] számos túralehetőséget kínáló erdőségei és a látványos természeti értékei, a [[Börzsöny (hegység)|Börzsöny]], a [[Mátra]], a [[Bükk-vidék]] ([[Lillafüred]], barlangok), az [[Aggteleki Nemzeti Park]]; az [[Alföld]]ön a [[Hortobágyi Nemzeti Park|Hortobágy]], ami világörökségi helyszín, a [[Bugac]], a [[Mártély]] a [[Tisza]] holtágaival és a [[Kunhalom|kunhalmok]].
Számos település rendelkezik a helyi növényvilágot bemutató [[arborétum]]mal, a legismertebbek a [[Vácrátót]], a [[Zirc]], a [[Badacsonytomaj]], a [[Kám (település)|Kám]], a [[Kőszeg]], a [[Kámon]], a [[Vép]], a [[Szeleste (Magyarország)|Szeleste]] és a [[Szarvas (település)|Szarvason]] találhatók. A különleges állat-bemutatóhelyek közé tartozik a nyíregyházi [[Székesfehérvári Sós-tó|sóstói vadaspark]], a [[kardoskút]]i hagyományos állattartó telep, a [[mezőhegyes]]i és a [[Bábolna (Magyarország)|bábolnai]] állami ménes, a [[dévaványa]]i túzokrezervátum, a [[Poroszló (település)|poroszlói]] [[Tisza-tavi Ökocentrum]] és a [[Veresegyházi Medveotthon]]. Magyarországon az összes [[hüllők|hüllő]]- és [[kétéltűek|kétéltűfaj]] védelem alatt áll – ez alól az egyetlen kivétel a betelepített [[vörösfülű ékszerteknős]].<ref>{{Cite web |url=http://www.fecskfigyelo.mme.hu/hirek/archivum/1392-orszagos-ketelt-es-huell-felmeresi-programot-indit-az-mme.html# |title=MME - Országos kétéltű és hüllő felmérési programot indít az MME |accessdate=2011-10-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20111124154035/http://www.fecskfigyelo.mme.hu/hirek/archivum/1392-orszagos-ketelt-es-huell-felmeresi-programot-indit-az-mme.html# |archivedate=2011-11-24 }}</ref>
165 ⟶ 164 sor:
[[Fájl:Istvan-ChroniconPictum.jpg|bélyegkép|220px|balra|[[I. István magyar király|István király]] alakja a [[Képes krónika|Képes krónikában]]]]
A nép nagyobb része nyugatra vonult. 895-ben, a [[honfoglalás]] során az egész Kárpát-medencét birtokukba vették. A Képes Krónika szerint ez volt a magyarok második bejövetele, Atilla hun király halála után száz évvel, Kr. u. 677-ben<ref>{{Cite web |url=http://mek.oszk.hu/10600/10642/10642.htm#12 |title=Archivált másolat |accessdate=2014-11-01 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20141102073944/http://mek.oszk.hu/10600/10642/10642.htm#12 |archivedate=2014-11-02 }}</ref> A [[10. század]] első felében [[Magyar kalandozások|kalandozó hadjárataikkal]] rémületben tartották [[Nyugat-Európa|Nyugat-]] és [[Dél-Európa|Dél-Európát]], ekkoriban a keresztény templomokban a könyörgés részévé váltak<ref>
Magyar Őstörténet (3) |year= 2015 |isbn= 9789632276946 |page= 9 |quote= …bár a latin eredetiben nem sagittis (nyíl), hanem iaculis (hajítódárda) szerepel}} (Az idézet online elérése: [https://moly.hu/konyvek/petkes-zsolt-szerk-honfoglalok-fegyverben Népszerű idézetek] {{Wayback|url=https://moly.hu/konyvek/petkes-zsolt-szerk-honfoglalok-fegyverben |date=20181010060735 }})</ref> A komolyabb [[Nyugat-Európa|Nyugat-Európába]] induló hadjáratok az [[augsburgi csata]] (955) után véget értek, de [[Dél-Európa]] felé még tovább is folytak a kalandozások. A kalandozások tényleges végét csak a 973-as [[quedlinburg]]i találkozó jelentette.
[[Fájl:Benczúr, Gyula - The Baptism of Vajk - Google Art Project.jpg|bélyegkép|220px|[[Benczúr Gyula (festő)|Benczúr Gyula]] festménye ''Vajk megkeresztelése'' címen, amely verzió [[Prágai Szent Adalbert|Szent Adalbertet]] teszi meg István király megkeresztelőjének]]
[[Géza magyar fejedelem|Géza nagyfejedelem]] nyugat felé fordult, miután megalapította a két fejedelmi központot, [[Esztergom]]ot és [[Székesfehérvár]]t. 973-ban követeket küldött a [[Német-római Birodalom|német-római császárhoz]], [[I. Ottó német-római császár|I. Nagy Ottóhoz]], és keresztény papokat, hittérítőket kért tőle. Ezek nevelték fiát, Vajkot is, aki megkeresztelésekor az ''István'' nevet kapta. [[I. István magyar király|István király]] nevelője [[Prágai Szent Adalbert|Adalbert prágai püspök]] volt, az ő nevéhez fűződik megkeresztelése, valamint valószínűleg István házasságát is ő hozta tető alá [[Gizella magyar királyné|Gizella bajor hercegnével]]. Géza az öröklésben a hagyományos [[szeniorátus]] (a nemzetség legidősebb élő férfi tagjának öröklési joga) helyett a keresztény-germán primogenitúrát (az elsőszülött fiú öröklési joga) akarta érvényesíteni. Géza halála után a [[Pogányság|pogányok]] támogatását élvező [[Koppány vezér|Koppány]] következett volna a fejedelmi trónon. Koppány [[Tar Zerind|Tar Szerénd]] fia volt, aki Géza másodunokatestvére és [[Árpád magyar fejedelem|Árpád]] egyik fiának, [[Tarhacsi]]nak az unokája. István azonban német segítséggel legyőzte őt,<ref>{{cite web |author=Asia Travel Europe |url=http://www.asiatravel.com/europe/hungaria/travelinfo.html |title=Hungaria Travel Information | Asia Travel Europe |publisher=Asiatravel.com |accessdate=21 November 2008 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080905161209/http://asiatravel.com/europe/hungaria/travelinfo.html |archivedate=2008-09-05 }}</ref> majd 1000 karácsonyán királlyá koronáztatta magát. Ezzel megszületett a keresztény [[Magyar Királyság]], amely több mint kilenc évszázadig állt fenn a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]]. Az Árpád-házi királyok igyekeztek megőrizni Magyarország területi integritását: [[II. András]] (1205–1235) keresztes hadjáratot vezetett, "Jeruzsálem királya" lett, [[IV. Béla]] (1235–1270) újjáépítette a tatárok által kifosztott országot, [[I. (Szent) László]] (1077–1095) pedig a német terjeszkedéstől, a pápai hűbértől és a keleti nomád népek pusztításaitól egyaránt megvédte országát és biztosította a független magyar állami létet.
Miután 1301-ben meghalt az utolsó [[Árpád-ház]]i uralkodó, pár évig hatalmi harcok gyengítették az országot. Végül az Árpád-házzal leányágon rokon [[Anjou-kor|Anjou-dinasztia]] szerezte meg a hatalmat, és a [[14. század]]ban ezt meg is tartották. [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]], az első [[Anjou-ház]]i király központosította a királyi hatalmat. Fia, [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] uralkodása alatt érte el az ország legnagyobb kiterjedését, a magyar koronának számos vazallus állam volt alárendelve. Az Anjou-királyok egyik legfontosabb székhelye ([[Székesfehérvár]] és [[Buda (történelmi település)|Buda]] mellett) [[Visegrád]] volt. A [[15. század]]ban a Magyar Királyság [[Európa]] jelentős hatalma volt. [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]], majd [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] uralkodása alatt az ország kulturális szempontból is felzárkózott a legfejlettebb országokhoz.<ref name="britannica1">{{cite web |url=http://www.britannica.com/EBchecked/topic/276730/Hungary#tab=active~checked%2Citems~checked&title=Hungary%20--%20Britannica%20Online%20Encyclopedia |title=Hungary – Britannica Online Encyclopedia |publisher=Britannica.com |accessdate=21 November 2008 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20081227020406/http://www.britannica.com/EBchecked/topic/276730/Hungary#tab=active~checked%2Citems~checked&title=Hungary%20--%20Britannica%20Online%20Encyclopedia |archivedate=2008-12-27 }}</ref> Az ország elsődleges központja [[Buda (történelmi település)|Buda]] lett, Mátyás híres királyi [[reneszánsz]] udvarával. Mátyást a [[Jagelló-ház]]i királyok követték a trónon. Ekkor azonban már fenyegetett a török megszállás, ami a [[16. század]]ban véget vetett az ország nagyhatalmi helyzetének és hosszú időre a függetlenségének is.
=== A török kor (16–17. század) ===
182 ⟶ 181 sor:
A [[Török hódoltság|török uralom]] alatti országrész településeinek jelentős része a kora [[újkor]] során a háborús időszakok pusztításai miatt fokozatosan eltűnt a föld színéről, és a [[17. század]] második felére a terület néhány önvédelemre berendezkedő [[mezőváros]] kivételével gyakorlatilag elnéptelenedett. A pusztulás okozója elsősorban nem is a törökök uralma volt, hanem a kegyetlen háborúk, különösen a [[Habsburg-család|Habsburgok]] által alkalmazott idegen [[zsoldos]]katonák szüntelen gyilkolása, fosztogatása. A század második felében [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] hősies erőfeszítésekkel próbálta megszervezni a [[törökök]] magyar vezetéssel történő kiűzését az ország újraegyesítése érdekében, azonban a Habsburgok által megkötött [[vasvári béke]] török kézen hagyta azokat az [[1660]]–[[1664|64]] között szerzett területeket, amelyek visszaszerzésére a magyar rendek annyira törekedtek (köztük [[Nagyvárad|Váradot]] is).
[[Fájl:Székely, Bertalan - The Women of Eger - Google Art Project.jpg|bélyegkép|210px|balra|[[Székely Bertalan]] festménye az ''Egri nők'' harcáról [[Eger ostroma (1552)|Eger török ostromát]] ábrázolva]]
A királyi Magyarország területén [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] a [[Wesselényi-összeesküvés]]re hivatkozva 1671-től nyílt [[abszolút monarchia|abszolutizmust]] vezetett be. Megszüntette a nádori tisztséget, kemény ellenreformációs intézkedéseket vezetett be, a magyar rendi alkotmányt teljesen figyelmen kívül hagyva.<ref>Szekfű Gyula: [http://mek.niif.hu/07100/07139/html/0002/0005/0003/0002-1d7.html Magyar Történet. A Lipót-féle abszolutizmus.] {{Wayback|url=http://mek.niif.hu/07100/07139/html/0002/0005/0003/0002-1d7.html |date=20160730190640 }}</ref> A magyar nemesség és parasztság ellenállását és a [[Thököly Imre]] vezette szabadságharc helyi sikereit látva Lipót [[1681]]. [[április 28.|április 28-án]] összehívta a [[soproni országgyűlés]]t, helyreállítva az 1667 óta betöltetlen nádori hivatalt.<ref>Bérenger, Jean; [[Kecskeméti Károly (történész)|Kecskeméti Károly]] – ''Országgyűlés és parlamenti élet Magyarországon'', Osiris, 2000. 37. o.</ref>
Az oszmán hadsereg [[1683]]-as Bécs előtti veresége után [[1684]]-ben [[XI. Ince pápa]] nagy diplomáciai erőfeszítések árán létrehozta a [[Szent Liga (1684)|Szent Ligát]] ''(Liga Sacra),'' amelynek célja az európai török uralom felszámolása volt. A szövetséghez csatlakozott a [[Habsburg Birodalom]], [[Velencei Köztársaság|Velence]], a [[Lengyel–Litván Unió]], [[Bajorország]], [[Orosz Birodalom|Oroszország]], [[Brandenburg]] és [[Szászország]] és titokban az [[Erdélyi Fejedelemség]] is. A kezdeti gyors sikerek ellenére, mint [[Buda visszafoglalása]] (1686) vagy a [[nagyharsányi csata]] (1687), a törökellenes háború lendülete kifulladt, a Kárpát-medence területe pusztító háború színterévé vált. [[1697]]-től a török elleni háború fővezére [[Savoyai Jenő]] tábornagy lett, aki először leverte a [[hegyaljai felkelés]]t, leszámolt Thököly híveivel, majd [[1697]]-ben a [[zentai csata|zentai csatában]] megsemmisítette a szultáni fősereget.
197 ⟶ 196 sor:
A birodalomban főleg [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] és fia, [[II. József magyar király|II. József]] uralkodott a [[felvilágosult abszolutizmus]] szellemében. A két felvilágosult abszolutista uralkodó rájött a [[parasztréteg]] fontosságára, mivel ők fizették a legtöbb [[adó]]t is. Ezért korlátozták a [[rend (feudalizmus)|rendi]] kiváltságokat, a [[nemesség]]et is adófizetésre kötelezték, illetve társadalmi, közegészségügyi, oktatási újításokat vezettek be. Politikájuk lehetővé tette, hogy a nem nemesek is hivatalnokok legyenek. Ennek következtében kialakult egy olyan hivatalnokréteg, amely a [[reform]]ok, újítások híve volt.
[[1780]]-ban került trónra II. József, a „kalapos király”. Édesanyjához hasonlóan rendeletekkel kormányzott, országgyűlést egyszer sem hívott össze. Ebben a korban jelent meg az erőltetett ''germanizálás'', ugyanis a [[Habsburg Birodalom]] hivatalos nyelve a [[német nyelv|német]] lett ([[1784]]). „''Hivatalra ezután sem a kormányszékeknél, sem a vármegyéknél, sem az egyházi rendbe senki nem juthat, aki németül nem tud... Az országgyűlés nyelve is német leszen, s azért követül oda nem küldhető, aki németül nem tud...latin iskolába csak azokat szabad felvenni, kik németül irnak s olvasni tudnak...''”.<ref>{{cite web | url = http://www.pitt.edu/~votruba/sstopics/slovaklawsonlanguage/Austrian_Law_on_the_German_Langauge_in_Hungary_1784.pdf | title = The Law on the German Language in Administration | accessdate = 2010-06-30 | last = Votruba | first = Martin | work = Slovak Studies Program | publisher = University of Pittsburgh | archiveurl = https://web.archive.org/web/20100605201310/http://www.pitt.edu/~votruba/sstopics/slovaklawsonlanguage/Austrian_Law_on_the_German_Langauge_in_Hungary_1784.pdf | archivedate = 2010-06-05 }}</ref> Ez óriási felháborodást váltott ki a magyar nemesség körében. József azonban elszánta magát akarata keresztülvitelére: a reformsorozat nyitányaként a [[Szent Korona|Szent Koronát]] átszállíttatta Bécsbe. Ezután támadást indított a [[vármegye]]rendszer ellen, amely a rendelkezések végrehajtásáért felelt, épp ezért minden uralkodói törekvést megcsáklyázhatott.
Ennek hatására a nemzeti öntudatra ébredés nemcsak [[politika]]i, hanem kulturális síkon is zajlott. A [[19. század]] első felében [[Széchenyi István]] által megindított nemzeti reformmozgalom időszakát [[reformkor]]nak nevezzük. A korszak idején számtalan szociális, gazdasági, kulturális vívmány született, elsődlegesen: a [[jobbágy]]kérdés rendezése, az önálló, modern ipar megteremtése, a ''Himnusz'' és egyéb nemzeti összetartozást kifejező költemények, valamint a polgári átalakulás útjában álló akadályok elhárítása. Mindezek alapkövei lettek az öntudatra ébredő nemzet újkori történelmének, s elvezettek a modern, polgári Magyarország megteremtéséhez. Erre az időre tehető a [[nyelvújítás]]i mozgalom és a magyar nyelv [[klasszikus magyar irodalom|irodalmi]] szintre emelése is, melynek betetőzéseként az [[1843–44-es pozsonyi országgyűlés|1844-es országgyűlésen]] a [[magyar nyelv|magyar]] lett az ország hivatalos nyelve.
[[Fájl:Kossuth Lajos színezett litográfia 1848 Prinzhofer.jpg|bélyegkép|190px|left|Kossuth Lajos portréja]]
Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-as nemzeti forradalom]] nyomán [[Batthyány Lajos (miniszterelnök)|Batthyány Lajos]] vezetésével megalakult független [[magyar kormány]] az évezredes társadalmi berendezkedés gyökeres átalakítását vállalta magára. Így az [[áprilisi törvények]] megszüntették a nemesi kiváltságokat és a [[jobbágy]]ságot. Miután a [[Habsburg-ház]] teljesen törvénytelen módon visszavonta az [[1848]]-as magyar [[alkotmány]]t, [[Kossuth Lajos]] vezetésével függetlenségi háború kezdődött. Az 1848-as európai [[Forradalom|forradalmak]] sorában legtovább a magyar szabadságharc tartott ki, amelyet a [[Habsburg-család|Habsburgok]] csak [[Orosz Birodalom|Oroszország]] katonai segítségével tudtak leverni.<ref>{{cite web |url=http://www.hungarianhistory.com/lib/jeszenszky/ethnic.pdf |author=Géza Jeszenszky |title=
[[Fájl:Elisabeth-Österreich-1867.jpg|190px|bélyegkép|jobbra|[[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] felesége, [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet királyné]] („Sisi”) magyar koronázási díszruhájában]]
208 ⟶ 207 sor:
[[Fájl:Foldalatti Andrassy.png|190px|bélyegkép|A dualizmus korában [[1894]] és [[1896]] között épült [[M1-es metróvonal|Millenniumi Földalatti Vasút]], amely a második legrégebbi földalatti a világon]]
A [[Osztrák–Magyar Monarchia|dualizmus]] korának fél évszázadát „''boldog békeidőknek''” is nevezik. A korszak jelképe az uralkodópár volt, az [[1867]] és [[1916]] között uralkodó [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] és közkedvelt felesége, [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet királyné]] („Sisi”). A korszakot a [[liberalizmus]] politikája jellemezte. [[Eötvös József (író)|Eötvös József]] vallásügyi miniszter liberális reformjai keretében a világ első [[nemzetiségi törvény]]ét és világszínvonalú népiskolai törvényt vezettek be. Az ország a következő évtizedekben az [[ipar]], [[kereskedelem]], a [[tudomány]]ok, [[művészet]]ek, a társadalmi élet minden területén hatalmas mértékben fejlődött, behozva a nyugati országoktól való évszázados gazdasági és társadalmi lemaradást. [[1873]]-ban Buda, [[Pest (történelmi település)|Pest]] és [[Óbuda (városrész)|Óbuda]] egyesítésével létrejött az új főváros, [[Budapest]], amely [[Európa]] leggyorsabban növekvő nagyvárosa lett, lakossága húsz év alatt megduplázódva milliósra nőtt.<ref>Kinga Frojimovics, Géza Komoróczy, Jewish Budapest: monuments, rites, history, Central European University Press, 1999, 67. o. [https://books.google.com/books?id=-wUg6rlWS2kC&pg=PA67&dq=Buda+%C3%B3buda+pest+1873&hl=en&ei=AKHQTJmcMMLBswbc9NXNCA&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=7&ved=0CEwQ6AEwBg#v=onepage&q&f=false Google Books] {{Wayback|url=https://books.google.com/books?id=-wUg6rlWS2kC&pg=PA67&dq=Buda+%C3%B3buda+pest+1873&hl=en&ei=AKHQTJmcMMLBswbc9NXNCA&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=7&ved=0CEwQ6AEwBg#v=onepage&q&f=false |date=20170207121827 }}</ref>
A [[polgárság|polgári osztály]] kialakulását segítette a nagy fokú [[Asszimiláció (szociológia)|asszimiláció]], amelynek során a nemzetiségek egy része, különösen az ország német ajkú lakossága magyarrá vált. A polgári fejlődésben külön megemlítendő a [[Zsidók|zsidóság]] szerepe, amely a liberális légkör következtében a 19. század második felében majdnem egymilliós tömegben vándorolt be az országba [[Kelet-Európa|Kelet-Európából]]. A polgárság gyarapodása mellett azonban az iparosodás túl gyorsan lezajló átalakulásai hozzájárultak a [[dzsentri]] elszegényedéséhez, másfelől a parasztiság tömeges elnyomorodásához. A nincstelen agrárproletárok jelentős része a városokba vándorolt és a rohamosan fejlődő magyar gyáripar munkaerejét adva a munkások növekvő osztályába illeszkedett be. Az elnyomorodó falusiak másik része [[zsellér]] lett a [[Kapitalizmus|kapitalizálódó]] mezőgazdasági nagybirtokokon. A századforduló éveiben százezrek választották a [[kivándorlás]]t is, elsősorban az [[Amerikai Egyesült Államok]]ba.
215 ⟶ 214 sor:
{{fő|A Magyar Királyság az első világháborúban}}
A Magyar Királyság az első világháborúban a [[központi hatalmak]] oldalán és az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] részeként vett részt, nem külügyeiben független hatalomként. Magyarország 660 821 fős emberveszteséget szenvedett el<ref>
[[Fájl:SMS Szent István.png|190px|bélyegkép|balra|Az [[SMS Szent István]] [[Tegetthoff-osztály]]ú csatahajó az [[első világháború]]ban]]
222 ⟶ 221 sor:
A háború alatt a francia külpolitika az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] megbontása érdekében támogatta az új nemzetiségi mozgalmakat. A központi hatalmak vereségének közeledtével, [[1918]]. [[október 28.|október 28-án]] kitört az [[őszirózsás forradalom]], és [[október 31.|31-én]] [[Károlyi Mihály (miniszterelnök)|Károlyi Mihály]] vezetésével polgári demokratikus kormány alakult. [[november 13.|November 13-án]] [[IV. Károly magyar király|IV. Károly király]] [[eckartsaui nyilatkozat]]ával a királyság intézménye megszűnt Magyarországon, és [[november 16.|november 16-án]] kikiáltották a [[Magyar Népköztársaság (1918–1919)|Magyar Népköztársaságot]].
Az osztrák–magyar küldöttség 1918. november 3-án írta alá a [[padovai fegyverszünet]]et, amely azonban nem tartalmazott Magyarországra vonatkozó katonai és területi rendelkezéseket. [[Károlyi Mihály (miniszterelnök)|Károlyi Mihály]] miniszterelnök külön fegyverszünetet kötött, az ország déli és keleti határait rögzítő [[Belgrádi egyezmény (1918)|belgrádi katonai konvenciót]], melynek folytán a [[szerbek]], a [[románok]], majd az egyezményben nem említett [[csehek]] Magyarország területének nagy részén bevezették a saját közigazgatásukat.<ref name="rubicon">{{cite web|url=http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1918_november_13_a_belgradi_fegyverszunet_megkotese|title=1918. november 13. A belgrádi fegyverszünet megkötése.|publisher=''Rubiconline történelmi magazin''|accessdate=2014-01-13|archiveurl=https://web.archive.org/web/20140111180833/http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1918_november_13_a_belgradi_fegyverszunet_megkotese|archivedate=2014-01-11}}</ref> A Magyarország feldarabolására irányuló, az [[antant]] támogatásával zajló katonai intervenció a Károlyi-kormány bukásához vezetett. [[1919]]. [[március 21.|március 21-én]] az ország magyar kézen maradt részében (a kormányból kilépő [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|szociáldemokratákkal]] megegyező) [[kommunizmus|kommunisták]] ragadták magukhoz [[puccs]]al a hatalmat. A [[Szovjetunió|Szovjet-Oroszország]] mintájára megszervezett [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] uralma, a magyarországi [[proletárdiktatúra]] 133 napig tartott. A kezdeti katonai sikerek után az ellenséges túlerő miatt a kommunisták is vereséget szenvedtek. Magyarország egész területét megszállták az antant-országok csapatai. A román erők 1920-ban, a szerb csapatok pedig csak 1921-ben hagyták el a megcsonkított Magyarországot.
=== 1919 és 1945 között ===
{{lásd|Magyarország 1919–1945 között}}
[[Fájl:Horthy the regent.jpg|170px|bélyegkép|jobbra|[[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] az [[első világháború]] utáni [[proletárdiktatúra]] következtében összeomlott Magyarország megszilárdítója és a [[Magyar Királyság]] kormányzója [[1920]] és [[1944]] között]]
[[Fájl:Ethnographic map of hungary 1910 by teleki carte rouge.jpg|240px|bélyegkép|balra|[[Teleki Pál (politikus)|Teleki Pál]] miniszterelnök, földrajztudós híres ''„vörös térkép"''-e, a [[Magyar Királyság]] 1910-es népességének nemzetiségek szerinti eloszlásáról, ez a világ egyik első olyan térképe, amelyen a népesség nemzetiségek szerinti eloszlását a népsűrűség figyelembevételével ábrázolták<ref>[{{MEK|02100/02185/html/868.html}} Magyarország a XX. században - A kartográfia története]</ref><ref>[http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=1707 Teleki Pál – egy ellentmondásos életút] {{Wayback|url=http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=1707 |date=20080327205459 }}, geographic.hu</ref>]]
[[Fájl:Magyarorszag 1920.png|240px|bélyegkép|balra|A [[trianoni békeszerződés]] következtében kialakult nemzetiségi arányok a volt [[Magyar Királyság]] területén létrejött államokban]]
A korábbi [[Osztrák–Magyar Monarchia]] területe az [[első világháború]] után számos utódállamra bomlott. A [[trianoni békeszerződés]] értelmében a volt [[Magyar Királyság]] területének több mint kétharmada és magyar nemzetiségű lakosságának majdnem egyharmada a környező országokhoz került. A békeszerződés a nemzetiségi, nyelvi határok helyett a győztesek politikai és gazdasági szempontjai, és hamisított etnikai adatok alapján húzta meg a határvonalat. Így a {{szám|325411|km2}} összterületű Magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát, (az ország [[Horvátország]] nélküli területe {{szám|282870|km2}}-ről {{szám|92963|km2}}-re csökkent), lakosságának több mint a felét, az [[1910]]-ben még 20 886 487 fős ország lakossága 7 615 117 főre csökkent.
A rövid életű polgári demokratikus rendszert követő [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] bukása után formálisan újra [[Monarchia|királyság]] lett az ország államformája, de az ország élén király helyett kormányzó állt. Ezt a tisztséget [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] töltötte be egészen [[1944]]-ig. Vezetésével erősen korlátozott parlamenti demokrácia alakult ki. A rendszer az [[1920-as évek]] elején politikailag konszolidálódott és ellenzéki pártok is működhettek (kivéve a betiltott [[Magyar Kommunista Párt|kommunista pártot]]), majd az [[1930-as évek]]et a belpolitikai élet jobbratolódása jellemezte. Az ország fő politikai célkitűzése az elcsatolt országrészek visszaszerzése volt, ennek érdekében Magyarország a [[Benito Mussolini|Mussolini]] vezette [[Olaszország]], majd a [[Adolf Hitler|Hitler]] vezette [[Németország]] segítségét remélte. A stratégia kezdetben sikeres volt, de végül az ország [[1941]]-es, [[Szovjetunió]]val szembeni hadba lépéséhez vezetett. A magyar vezetés a fegyveres semlegesség kudarca után a háborús részvétel minimalizálására törekedett, de [[1944]] és [[1945]] között Magyarország a szovjet és német erők ütközőzónájává vált, a [[Magyar Honvédség|magyar haderő]] vereséget szenvedett. A korszakra jellemző volt az egyre erősödő és az állami politika szintjén is támogatott [[antiszemitizmus]], ami [[1941]] és 1945 között több mint {{szám|400000}}, a mai országterületről {{szám|200000}} [[Zsidó holokauszt Magyarországon|zsidó erőszakos halálához]] vezetett.<ref>
=== 1945 és 1989 között ===
{{lásd|Magyarország 1945–1956 között|Magyarország 1957–1989 között|Magyar Népköztársaság}}
[[Fájl:Szétlőtt harckocsi a Móricz Zsigmond körtéren.jpg|250px|bélyegkép|balra|Egy, az [[1956-os forradalom|'56-os forradalom]] alatt szétlőtt [[harckocsi|tank]] a [[Móricz Zsigmond körtér]]en, a forradalom szereplőit [[1956]]-ban az amerikai [[Time (magazin)|Time magazin]] az [[Az év embereinek listája|év embereinek]] titulálta<ref>{{cite news| title = Man of the Year, The Land and the People| work = Time
Magyarország vesztesként fejezte be a [[második világháború]]t. Az [[Párizsi békeszerződések|1947-es párizsi békeszerződés]] nyomán Magyarország a [[Trianoni békeszerződés|trianoni határoktól]] is kisebb területtel fejezte be a háborút, a csehszlovák delegáció elérte, hogy a [[pozsonyi hídfő]]t ({{szám|62|km2}}) is elcsatolják az országtól. A fosztogatással és [[infláció]]val sújtott országot 300 millió dollárnyi kártérítés megfizetésére kötelezték.
250 ⟶ 249 sor:
Az [[1989]]-ben bekövetkező [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] legfontosabb politikai aktusa a ''[[Harmadik Magyar Köztársaság]]'' kikiáltása volt [[Budapest]]en [[1989]]. [[október 23.|október 23-án]], majd [[1990]]-ben a [[köztársaság]] első [[demokrácia|demokratikus]] [[Országgyűlés]]ének, [[Kormány (állami szerv)|kormányának]], [[köztársasági elnök]]ének, illetve a tanácsokat felváltó demokratikus [[Helyi önkormányzatok Magyarországon|önkormányzatoknak]] a megválasztása. A politikai átalakulás azonban a súlyos gazdasági helyzetet nem enyhítette. A társadalmi intézmények átalakulása csak lassan történt meg.
Magyarország a [[90-es évek]]től kezdve a nyugati (euroatlanti) integrációra törekedett. [[1999]]-ben tagja lett a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO-nak]]. A csatlakozás után két héttel részt vett a [[Jugoszlávia#A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság|Szerbia és Montenegró]] ellen indított háborúban. Az [[afganisztán]]i NATO-hadműveletekben szinte a kezdetektől részt vettek magyar katonák, először csak egy orvosi kontingens, majd [[2003]] óta egy lövészszázad is kiutazott. Az [[MH Tartományi Újjáépítési Csoport]] munkája főleg járőrözésből, kísérési és szociális feladatokból áll. [[2004]]. [[május 1.|május 1-jén]] Magyarország csatlakozott az [[Európai Unió]]hoz. [[2007]]. [[december 21.|december 21-étől]] az EU [[Schengeni egyezmény|schengeni övezetének]] tagja, így megszűnt az állandó határellenőrzés a magyar-[[Ausztria|osztrák]], a magyar-[[Szlovénia|szlovén]] és a magyar-[[Szlovákia|szlovák]] határon. Az ország hivatalos fizetőeszköze a [[Magyar forint|forint]] maradt, egyelőre nem tért át az [[euró]]ra. Az ország hivatalos megnevezését a [[2012]]. [[január 1.|január 1-jén]] hatályba lépő új [[Magyarország alaptörvénye|alaptörvény]] a korábbi ''Magyar Köztársaság''ról ''Magyarország''ra változtatta.<ref>
== Államszervezet ==
257 ⟶ 256 sor:
[[Fájl:Ader Janos.jpg|150px|bélyegkép|jobbra|[[Áder János]], 2012 óta [[Magyarország köztársasági elnöke]]]]
A jelenlegi hatályos [[Magyarország alaptörvénye|magyar alaptörvény]] a többször módosított 1949. évi XX. törvény helyett lépett életbe 2012. január 1-jén. Magyarország politikai berendezkedése [[Parlamentáris demokrácia|parlamentáris]] (népképviseleti) [[demokrácia (politikai rendszer)|demokrácia]]. A köztársaság a [[népszuverenitás]] elvére épül, a közhatalom gyakorlása pedig csak a [[jogállam]] keretein belül lehetséges. A népképviselet legfőbb szerve az [[Országgyűlés]] (parlament).<ref name="Alkotmány">{{cite web|url=https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100425.ATV|title=Magyarország alaptörvénye|accessdate=2019-05-24|archiveurl=https://web.archive.org/web/20181228035646/https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100425.ATV|archivedate=2018-12-28}}</ref> Magyarországon az alaptörvény alapján négyévente kerül sor [[Magyarországi országgyűlési választások|országgyűlési választásokra]],<ref name = "Alkotmány"/> amelynek során az ország népe a [[2014-es magyarországi országgyűlési választás|2014-es országgyűlési választáson]] 199 [[Országgyűlési képviselő|parlamenti képviselőt]] választott meg, vegyes választási rendszerben.
[[Magyarország köztársasági elnöke|Magyarország államfője]] a [[Magyarország államfőinek listája|köztársasági elnök]], akit az Országgyűlés választ meg 5 évre. Leginkább reprezentatív funkciót tölt be, ő fejezi ki a nemzet egységét, valamint ő hivatott őrködni az államszervezet demokratikus működése felett. A köztársasági elnök a [[Magyar Honvédség]] főparancsnoka. Ő javasolja a [[miniszterelnök]]öt, és nevezi is ki azt.<ref name = "Alkotmány"/> A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után az első megválasztott köztársasági elnök [[Göncz Árpád]] volt, aki 1990 és 2000 között volt hivatalában. Őt [[Mádl Ferenc]] követte ezen a poszton, aki után [[Sólyom László (jogász)|Sólyom László]] 2005 és 2010 között viselte a tisztséget. 2010. augusztus 6-tól [[Schmitt Pál]] volt a köztársasági elnök, aki 2012. április 2-án [[Schmitt Pál plágiumügye|lemondott]], majd [[Kövér László]], mint az [[A magyar Országgyűlés elnökeinek listája|Országgyűlés elnöke]] látta el a köztársasági elnöki feladatokat. Május 2-án az Országgyűlés megválasztotta [[Áder János]]t [[köztársasági elnök]]ké.
327 ⟶ 326 sor:
Magyarországon a [[2004]]-es alkotmánymódosítás óta békeidőben nincs sorkötelezettség, a fegyveres erők állományát hivatásosok, szerződésesek és közalkalmazottak alkotják. A sorozást rendkívüli állapot ([[háború]]) esetén az [[Országgyűlés]] újra elrendelheti. A sorozást 2012 óta az önkéntes tartalékos haderő helyettesíti, amibe 18 és 25 éves kor között lehet belépni. Kiképzésük hat hónapig tart.<ref name = CIA/>
A [[Magyar Honvédség]] a [[MH Szárazföldi Parancsnokság]]ból, a [[MH Légierő Parancsnokság]]ból, valamint a [[MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság]]ból áll,<ref name = CIA/> melyet a vezérkari főnök irányít. [[2007]]. [[január 1.|január 1-jén]] megalakult a [[Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság|MH Összhaderőnemi Parancsnokság]], melyet az előbb említett parancsnokságok összevonásából hoztak létre. Magyarország biztonsági stratégiája a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]]- és [[Európai Unió|EU]]-tagság keretei között, szövetségeseivel és partnereivel való együttműködésén alapul.<ref>{{Cite web |url=http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Biztonsagpolitika/Nemzeti_biztonsagi_strategia.htm |title=Archivált másolat |accessdate=2007-11-10 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080110170127/http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Biztonsagpolitika/Nemzeti_biztonsagi_strategia.htm |archivedate=2008-01-10 }}</ref>
A [[Magyar Honvédség]] ügyében, az utóbbi időben ötpárti konszenzus jött létre, így az öt vezető magyar párt közösen egyeztetnek a honvédelem ügyéről, együtt döntenek a fontosabb dolgokról, így a haderő folyamatosan fejlődhet.
=== Közigazgatási beosztás ===
{{lásd|Magyarország területi beosztásai|NUTS:HU}}
Magyarország [[közigazgatás]]i területi felosztásának két fő szintje van. A területi szinten a 19 [[Magyarország megyéi|megye]] és a [[főváros]] ([[Budapest]]) található, míg a helyi szinten 3154 [[város]] és [[község]]. A települések közül 345 város, a többi község.<ref name="KSH helységnév">{{cite web |url= https://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2018.pdf |title= A KSH 2018. évi helységnévkönyve |format= PDF |work= [[Központi Statisztikai Hivatal|KSH]] |accessdate= 2018-10-07 |quote= a 2011. október 1-jei népszámlálás bázisán a természetes népmozgalmi (élveszületési, halálozási) [… és a] vándorlás adatainak felhasználásával továbbszámított népességszámok |archiveurl= https://web.archive.org/web/20180928003326/http://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2018.pdf |archivedate= 2018-09-28 }}</ref> A városok közé tartozik 23 [[megyei jogú város (önkormányzati rendszer)|megyei jogú város]] és a főváros is, mely utóbbi 23 [[Budapest kerületei|kerületre]] oszlik. A 2 682 község mellett 127 [[nagyközség (önkormányzati rendszer)|nagyközség]] is létezik ([[2018]]. [[január 1.|január 1-jén]]).<ref name="KSH helységnév"/> Ezen területi egységeknek van [[Helyi önkormányzatok Magyarországon|önkormányzata]]. Budapesten kétszintű önkormányzati rendszer működik, mely a [[Fővárosi Önkormányzat]]ból és a kerületi önkormányzatokból áll. A megyei és a települési önkormányzatok között nincs alá-fölérendeltségi viszony. A két alapvető szinten kívül további két területi szint van, a [[Magyarország régiói|tervezési-statisztikai régió]] és a [[járás]].
[[Magyarország régiói]]: [[Közép-Magyarország]], [[Közép-Dunántúl]], [[Nyugat-Dunántúl]], [[Dél-Dunántúl]], [[Észak-Magyarország]], [[Észak-Alföld]], [[Dél-Alföld]]. A 7 régió a megyék és a főváros csoportosításával alakult ki. 2012. július 7-től hatályos törvény alapján hozott kormányrendelet szerint összesen 197 járás van Magyarországon, melyből 23 járás a fővárosban (a kerületeknek megfelelő területi beosztásban) található.<ref name="KSH helységnév"/> A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint a megyei jogú város települési önkormányzat, és területén – megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket is. A megyei jogú városok azonban nem alkotnak a megyéktől elkülönülő közigazgatási területi egységet, csupán speciális önkormányzati joggal felruházott települések. (A közigazgatási beosztás alábbi adatai [[2018]]. [[január 1.]] napjára vonatkoznak.)<ref name="KSH helységnév"/>
536 ⟶ 535 sor:
== Népesség ==
{{lásd|Magyarország népessége}}
[[Kép:Hungary historical population (1960 - 2015).jpg|jobbra|bélyegkép|265px|Magyarország népessége (1960–2015). 2014-ben Magyarország népessége 9 896 000 fő volt<ref>
A [[2014]]-es népszámláláskor [[Magyarország népessége]] {{szám|9896000}} fő volt, a népsűrűsége pedig 106,8 fő/km². Ezen adatok alapján a teljes népességnövekedés -0,1%. A [[Népességfogyás Magyarországon|népesség csökkenésének]] az oka elsősorban a magas halálozási arány, [[2011]]-ben 1000 főre 12,9 haláleset jutott,<ref>
{{Historical populations
638 ⟶ 637 sor:
[[Fájl:MagyarsOutsideHungary.png|alt=|balra|bélyegkép|270x270px|A [[Magyarok|magyarság]] aránya a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] ]]
{| class="infobox" style="float:center;"
! style="text-align:left;" colspan="2" | Jelentős nemzetiségi csoportok<ref>{{cite web|title=Népszámlálás kisebbségiek 2011|url=http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01|publisher=Magyarország|accessdate=1 January 2011|archiveurl=https://web.archive.org/web/20181117012914/http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01|archivedate=2018-11-17}}</ref>
|-
! Nemzetiség || Népesség (2011)
|-
|{{Zászló|Romani}} [[Magyarországi cigányok|Cigány]] || {{szám|315583}}–{{szám|876000}}<ref>[http://hvg.hu/itthon/20180222_Ennyi_roma_el_Magyarorszagon Ennyi roma él Magyarországon] {{Wayback|url=http://hvg.hu/itthon/20180222_Ennyi_roma_el_Magyarorszagon |date=20180714221925 }}. hvg.hu. (Hozzáférés: 2018. július 14.)</ref><ref>[http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/terstat/2018/01/ts580101.pdf] {{Wayback|url=http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/terstat/2018/01/ts580101.pdf |date=20180727145713 }}. ksh.hu Retrieved 2018-01-1</ref><ref>[http://delhir.info/2018/02/23/csaknem-kilencszazezer-cigany-el-magyarorszagon csaknem-kilencszazezer-cigany-el-magyarorszagon]. delhir.info Retrieved 2018-02-23.</ref><ref>[https://g7.24.hu/allam/20180222/tobb-mint-ketszer-annyi-roma-el-magyarorszagon-mint-harminc-eve/] {{Wayback|url=https://g7.24.hu/allam/20180222/tobb-mint-ketszer-annyi-roma-el-magyarorszagon-mint-harminc-eve/ |date=20180727180924 }}. 24.hu Retrieved 2018-02-22</ref><ref>[https://index.hu/belfold/2018/02/22/roma_cigany_kutatas_nepesseg/] {{Wayback|url=https://index.hu/belfold/2018/02/22/roma_cigany_kutatas_nepesseg/ |date=20180223003923 }}. index.hu Retrieved 2018-02-22</ref>
|-
|{{Zászló|Német}} [[Magyarországi németek|Német]] || {{szám|185696}}
655 ⟶ 654 sor:
|}
[[Anyanyelv]]i megoszlás a [[2001]]-es népszámlálás adatai szerint ({{szám|9657209}} válaszadóból): magyar: {{szám|9546374}}, így az ország lakosságának közel 99%-a [[magyar nyelv|magyar anyanyelvűnek]] vallotta magát.<ref name = CIA/> Más nyelv, {{szám|152072}}.{{forr}} A [[magyarországi cigányok]] (romák) aránya a népszámlálásban szereplőnél lényegesen magasabb (becslések szerint 4-10%). Magyarország lakosságának körülbelül 90%-a a többségi magyar etnikumhoz tartozik. A következő tizenhárom nemzetiség alakíthatott kisebbségi önkormányzatokat, mert hivatalosan ennyi nemzetiséget ismernek el honos magyarországi kisebbségként: cigány, német, szlovák, román, horvát, szlovén, ruszin, orosz, bolgár, görög, lengyel, örmény, szerb. A nemzetiségek aránya pontosan nem mutatható ki, hiszen más, alacsonyabb adatokat kapunk, ha a nyelvi megoszlást vesszük alapul, és más, magasabb adatokat, ha más etnikai adatokat is figyelembe veszünk. Mindenesetre a lakosságnak körülbelül 7 százaléka<ref>{{Cite web|url=http://www.kisalfold.hu/belfold_hirek/magyarorszagnak_tobbet_kell_tennie_a_romak_diszkriminacioja_ellen/2489963/|title=Magyarországnak többet kell tennie a romák diszkriminációja ellen|accessdate=2016-09-19|work=kisalfold.hu|archiveurl=https://web.archive.org/web/20160919231403/http://www.kisalfold.hu/belfold_hirek/magyarorszagnak_tobbet_kell_tennie_a_romak_diszkriminacioja_ellen/2489963/|archivedate=2016-09-19}}</ref> (közelítőleg {{szám|700000}} fő) cigány vagy roma nemzetiségű, bár az önmeghatározáson alapuló hivatalos források csak {{szám|125984}} főt jelölnek.<ref>
=== Felekezeti megoszlás ===
661 ⟶ 660 sor:
{| class="wikitable" border="1" cellpadding="4" style="float: right; width: 300px; margin: 0 0 1em 1em; border-collapse: collapse; font-size: 95%;"
|+ '''[[Magyarország népességének vallási megoszlása|Magyarország lakosságának vallási összetétele]]'''<ref name="ksh.hu">
! Felekezetek !! Népesség !! % arány </tr>
|align="left"| '''[[kereszténység]]''' ||align="right"|'''{{szám|5408793}}''' ||align="right"| '''54,4''' </tr>
681 ⟶ 680 sor:
|}
A [[2011]]. évi népszámlálás adatai alapján, Magyarországon a lakosság mintegy fele (54,6%) kötődik valamelyik vallási felekezethez.<ref name="ksh.hu"/> A legnagyobb vallás az országban a [[kereszténység]], melynek legelterjedtebb formája a [[katolicizmus]] (39,0%). A katolikus egyházon belül a [[Római katolikus egyház|római katolikusok]] aránya az ország lakosságának több mint harmadát teszi ki (37,1%), míg a [[Magyar görögkatolikus egyház|görögkatolikusok]] (1,8%) főleg Északkelet-Magyarország egyes településein alkotnak többséget. A fővárosban és az ország keleti részén népes [[Protestantizmus|protestáns]] közösségek is élnek, főleg [[Kálvinizmus|reformátusok]] (11,6%) és [[Evangélikus kereszténység|evangélikusok]] (2,2%). Az [[ortodox kereszténység]] inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek ([[Magyarországi románok|románok]], [[Magyarországi szerbek|szerbek]], [[Magyarországi ukránok|ukránok]]) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész lakossághoz képest (0,1%). Szerte az országban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. [[Zsidó vallás|Zsidó]] vallási közösségek főleg [[Budapest]]en és a vidéki nagyvárosokban élnek (0,1%). A natív magyarok 0,015%-a (1000–1500 fő) [[iszlám]] vallású, a bevándorlókkal együtt pedig összesen mintegy 7000 muszlim él Magyarországon.<ref>{{cite web|url=http://www.magyardiplo.hu/mitiok/565-magyarorszagi-szunnita-muszlim-koezoessegek-az-ideologia-integracios-politika-es-a-radikalizacio-megelzesenek-tuekreben|title=Magyarországi Szunnita Muszlim közösségek az ideológia, integrációs politika, és a radikalizáció megelőzésének tükrében|publisher=Le Monde diplomatique|accessdate=2012-04-11|archiveurl=https://web.archive.org/web/20140408221744/http://www.magyardiplo.hu/mitiok/565-magyarorszagi-szunnita-muszlim-koezoessegek-az-ideologia-integracios-politika-es-a-radikalizacio-megelzesenek-tuekreben|archivedate=2014-04-08}}</ref> Jelentős a száma azoknak is Magyarországon, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (27,2%). Felekezeten kívülinek az ország lakosságának 18,2%-a vallotta magát.
[[Fájl:Vallásos és nem hívő közösségek Magyarországon.png|bélyegkép|310px|Vallások megoszlása. Piros/rózsaszín: [[Latin rítusú katolikus egyház|római katolikus]], kék: [[Kálvinizmus|református]], zöld: [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]], barna/narancssárga: [[Magyar görögkatolikus egyház|görögkatolikus]] többségű települések, citromsárga: a lakosság többsége nem tartozik vallási közösséghez<ref>A térkép a 2001-es népszámlálás adatai alapján készült</ref>]]
687 ⟶ 686 sor:
[[Fájl:Esztergom.bazilika.lights.jpg|230px|bélyegkép|balra|Az ország legnagyobb vallási épületének számító [[esztergomi bazilika]] éjszakai látképe]]
A különböző felekezetek számos oktatási, szociális és kulturális intézményt működtetnek szerte az országban,<ref>
=== Legnépesebb települések ===
735 ⟶ 734 sor:
! colspan="3" | Gazdasági mutatók
|-
| [[Bruttó hazai termék|GDP]] (nominális) || 155,7 mrd $ <small>(2018)</small> || style="text-align:right;"|<ref>{{Cite web |url=https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=HU |title=Archivált másolat |accessdate=2019-12-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20190314075200/https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=HU |archivedate=2019-03-14 }}</ref>
|-
| GDP növekedési ráta || 5% <small>(2019 Q3)</small> || style="text-align:right;"|<ref>{{Cite web |url=https://hu.tradingeconomics.com/hungary/gdp-growth-annual |title=Archivált másolat |accessdate=2019-12-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20191207195601/https://hu.tradingeconomics.com/hungary/gdp-growth-annual |archivedate=2019-12-07 }}</ref>
|-
| Egy főre jutó GDP ([[Vásárlóerő-paritás|PPP]]) || 28 243 $ <small>(2018)</small> || style="text-align:right;" |<ref>{{Cite web |url=https://hu.tradingeconomics.com/hungary/gdp-per-capita-ppp |title=Archivált másolat |accessdate=2019-12-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20191207195704/https://hu.tradingeconomics.com/hungary/gdp-per-capita-ppp |archivedate=2019-12-07 }}</ref>
|-
| [[Államadósság]] || 29 699 mrd Ft <small>(2019. november)</small> || style="text-align:right;" |<ref>{{Cite web |url=https://hu.tradingeconomics.com/hungary/government-debt |title=Archivált másolat |accessdate=2019-12-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20191207195612/https://hu.tradingeconomics.com/hungary/government-debt |archivedate=2019-12-07 }}</ref>
|-
| Államadóssági ráta || 70,8% <small>(2018)</small> || style="text-align:right;" |<ref>{{Cite web |url=https://hu.tradingeconomics.com/hungary/government-debt-to-gdp |title=Archivált másolat |accessdate=2019-12-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20191207195603/https://hu.tradingeconomics.com/hungary/government-debt-to-gdp |archivedate=2019-12-07 }}</ref>
|-
| [[Infláció]] || 4% <small>(2019. december)</small>|| style="text-align:right;" |<ref>{{Cite web |url=https://hu.tradingeconomics.com/hungary/inflation-cpi |title=Archivált másolat |accessdate=2019-12-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20191207195716/https://hu.tradingeconomics.com/hungary/inflation-cpi |archivedate=2019-12-07 }}</ref>
|-
| [[Foglalkoztatottság]]i ráta || 60,9% <small>(2019. október)</small> || style="text-align:right;" |<ref>{{Cite web |url=https://hu.tradingeconomics.com/hungary/employment-rate |title=Archivált másolat |accessdate=2019-12-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20191207195554/https://hu.tradingeconomics.com/hungary/employment-rate |archivedate=2019-12-07 }}</ref>
|-
| [[Munkanélküliség]]i ráta || 3,5% <small>(2019. november)</small> || style="text-align:right;" |<ref>{{Cite web |url=https://hu.tradingeconomics.com/hungary/unemployment-rate |title=Archivált másolat |accessdate=2019-12-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20191129085604/https://hu.tradingeconomics.com/hungary/unemployment-rate |archivedate=2019-11-29 }}</ref>
|-
| [[Minimálbér]] || 161 000 Ft <small>(2020)</small> || style="text-align:right;" |<ref>{{Cite web |url=https://hu.tradingeconomics.com/hungary/minimum-wages |title=Archivált másolat |accessdate=2019-12-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20191207195617/https://hu.tradingeconomics.com/hungary/minimum-wages |archivedate=2019-12-07 }}</ref>
|-
|[[Munkabér|Bérnövekedés]] üteme || 11,6% <small>(2019. október)</small> || style="text-align:right;" |<ref>{{Cite web |url=https://hu.tradingeconomics.com/hungary/wage-growth |title=Archivált másolat |accessdate=2019-12-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20191231004012/https://hu.tradingeconomics.com/hungary/wage-growth |archivedate=2019-12-31 }}</ref>
|-
|[[Kamatláb|Jegybanki alapkamat]] || 0,9% <small>(2019. december)</small> || style="text-align:right;" |<ref>{{Cite web |url=https://hu.tradingeconomics.com/hungary/indicators |title=Archivált másolat |accessdate=2019-12-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20191207195746/https://hu.tradingeconomics.com/hungary/indicators |archivedate=2019-12-07 }}</ref>
|-
|SZJA || 15% <small>(2019)</small> || style="text-align:right;" |<ref>{{Cite web |url=https://hu.tradingeconomics.com/hungary/indicators |title=Archivált másolat |accessdate=2019-12-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20191207195746/https://hu.tradingeconomics.com/hungary/indicators |archivedate=2019-12-07 }}</ref>
|-
|[[Általános forgalmi adó|ÁFA]] (általános) || 27% <small>(2019)</small> || style="text-align:right;" |<ref>{{Cite web |url=https://hu.tradingeconomics.com/hungary/sales-tax-rate |title=Archivált másolat |accessdate=2019-12-08 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20191207200156/https://hu.tradingeconomics.com/hungary/sales-tax-rate |archivedate=2019-12-07 }}</ref>
|-
|[[Társasági adó|TAO]] || 9% <small>(2019)</small> || style="text-align:right;" |<ref>{{Cite web |url=https://hu.tradingeconomics.com/hungary/indicators |title=Archivált másolat |accessdate=2019-12-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20191207195746/https://hu.tradingeconomics.com/hungary/indicators |archivedate=2019-12-07 }}</ref>
|-
|}
785 ⟶ 784 sor:
Magyarország gazdasági rendszere alkotmánya szerint a tisztességes piaci versenyre és a mindenkinek járó, államilag garantált minimális gazdasági biztonságra épülő szociális [[Kapitalizmus|piacgazdaság]].<ref name = "Alkotmány"/> Magyarország tagja a fejlett ipari országokat tömörítő [[Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet|OECD]]-nek,<ref name = CIA/> gazdasági teljesítménye alapján a világban gazdag, fejlett országnak, az Európai Unión belül azonban inkább szegénynek számít. [[Bruttó hazai termék]]e ([[Bruttó hazai termék|GDP]]) [[2005]]-ben folyó áron 26 126 Mrd forint volt. Az egy főre eső bruttó hazai termék közepesen szóródik. [[Magyarország régiói]] közül a leggazdagabb [[2002]]-ben Közép-Magyarország volt (675 157 [[forint]]/fő), a legszegényebb pedig a Dél-Alföld (529 347 forint/fő).
Magyarországon világviszonylatban magasak, az [[Európai Unió]] átlagához képest alacsonyak a [[munkabér|bérek]], a bruttó bérek átlaga [[2013]]-ban 223 000 forint (nettó 147 ezer forint) volt. A [[munkanélküliség]]i ráta 7,6%-os szintje viszonylag alacsony, de egyre inkább a tőkeintenzív ágazatok fejlődnek, amelyek a magasan képzett munkavállalóknak biztosítanak megélhetést. A nem piacképes tudással vagy alacsony képzettséggel rendelkező emberek körében magas a strukturális jellegű munkanélküliség, és jelentős a [[szegénység]] is. Magyarország a fejlett ipari országokhoz hasonlóan egyre korosodó népességgel rendelkezik, az aktivitási ráta 54%-os szintje kifejezetten alacsony, vagyis egy nagy értékű munkát végző kisebb népesség sok inaktív (tanuló, nyugdíjas, állástalan) embert tart el. Magyarország több [[javak|javat]] fogyaszt el, mint amennyit megtermel, [[államháztartás]]a alacsony (2016-ban 1,3%, a [[Maastrichti szerződés|maastrichti kritérium]] 3%) deficites, az [[Magyarország államadóssága|államadósság]] szintje az éves bruttó hazai termék ([[Bruttó hazai termék|GDP]]) körülbelül 73,9%-ára volt tehető 2016 végén.<ref>
A magyar gazdaságban egyre erősebb a szolgáltató szektor szerepe; az áruszállításba és más szolgáltató ágazatokba kimagaslóan sok beruházás történt az elmúlt tizenöt évben. Ezzel együtt a gazdasági szerkezet leginkább fejlett ipari országként írható le. A magyar gazdaság fejlődése szempontjából kimagasló jelentőségű a döntően multinacionális tulajdonú cégek által végzett feldolgozóipari tevékenység, gépgyártás, autógyártás, elektronikai cikkek. Néhány ilyen vállalkozás termeli meg az [[export]]ra kerülő termékek több mint felét, és fizeti be az [[adó]]nak is több mint felét. Magyarország természeti kincsekben szegény ország, gazdasága jelentős behozatalra szorul, [[fizetési mérleg]]e és külkereskedelmi mérlege is többletes.
792 ⟶ 791 sor:
A magyar gazdaság célja [[1989]] után az átmenet volt a [[Tervgazdálkodás|tervgazdaságból]] a piacgazdaságba. Magyarország az [[Európai Unió]] tagjaként a világ legnagyobb egységes [[piac]]ának tagja, és az [[Európai Unió]] gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megfelelően törekszik [[pénz]]ének, a [[forint]]nak az [[euró]]ra cserélésére, alacsony [[kamat]]ok, kezelhető mértékű államháztartási deficit és államadósság elérésére, a [[Konvergenciakritériumok (Európai Unió)|maastrichti kritériumokban]] meghatározott alacsony [[infláció]] teljesítésére.
[[2007]]-ben a behozatal értéke 1368 milliárd [[forint]] (68,62 milliárd [[euró]]), a kivitelé 1330 milliárd [[forint]] (68,18 milliárd [[euró]]), így külkereskedelmi mérleg hiánya 38 milliárd [[forint]] (443,5 millió [[euró]]) volt. [[2006]]-ban a hiány 2,379 milliárdot tett ki, [[2007]]-re a kivitel 15,7%-kal, a behozatal 11,9%-kal nőtt. Az [[import]] 60, az export 70%-át az Európai Unió tagállamaival bonyolítja le Magyarország.<ref>
=== Mezőgazdaság ===
799 ⟶ 798 sor:
A mezőgazdasági termelést már évszázadokkal ezelőtt is az jellemezte, hogy a hazai ellátás mellett egyre több árut adott [[export]]ra is. Az ország legfontosabb mezőgazdasági termékeiből – főként [[szarvasmarha|szarvasmarhából]], [[búza|búzából]] és [[Bor (ital)|borból]] – a középkortól jelentős mennyiséget értékesített [[Közép-Európa|Közép-]] és [[Nyugat-Európa]] piacain. A rendszerváltás óta a mezőgazdaság teljesítménye folyamatosan romlott.
[[Fájl:Szeged-paprika1.jpg|bélyegkép|292x292px|[[Szeged]]i paprika]]
Magyarország területének közel 70%-a alkalmas mezőgazdasági termelésre. Az erdő területe 22,5%.<ref name = CIA/> Természeti adottságai, a napfényes órák száma, a domborzati viszonyok, a kiváló termőképességű talajok<ref>
=== A termelés alakulása ===
820 ⟶ 819 sor:
=== Bányászat ===
Magyarország bányászata a középkortól kezdve a nyugati országokhoz képest mindig fejlett volt. Ma már a bányászat kevés helyen zajlik, mert az ország a [[trianoni békeszerződés]] következtében legnagyobb bányavárosait ([[Besztercebánya]], [[Körmöcbánya]] stb.) elveszítette. Ásványkincsei közül jelentős a szén (feketeszén a [[Mecsek]]ben, [[barnakőszén|barnaszén]]). Az [[1990-es évek]]től [[Észak-Magyarország]]on a [[lignit]]et termelik. A [[kőolaj]] és [[földgáz]] ([[Algyő]] térsége, [[Hajdúszoboszló]], [[Zalai-dombság]]) az ország szükségletét részben fedezi. [[Érc]]ekben az ország geológiai felépítése miatt szerény, de még így is jelentős (világviszonylatban is kiemelkedő mennyiségű) [[réz]]érc ([[Recsk]]) vagyonnal rendelkezik az ország, ám ez jelenleg nincs kitermelés alatt, továbbá jelentős mennyiségű alumíniumérc ([[Bauxitbányászat Magyarországon|bauxit]]) vagyonnal rendelkezik az ország, valamint kis mennyiségben előfordul még [[Mangánércbányászat Magyarországon|mangánérc]] ([[Úrkút]]) is, bauxit és mangánérc kitermelés napjainkban is történik. Továbbá [[arany]], [[ezüst]] ([[Recsk]], [[Telkibánya]]) és [[Uránércbányászat Magyarországon|uránérc]] ([[Kővágószőlős]]), valamint [[cink]]- és [[ólom]]érc ([[Gyöngyösoroszi]]) is megtalálható az ország területén kisebb mennyiségben, de ezeket sem bányásszák, bár az aranykészletei az országnak jelentősek, gazdaságilag is megérné a kitermelés, mégsem termelik ki. Jelentős ásványkincsnek minősülnek a különféle ásványi sókban gazdag [[termálvíz|termálvizek]], melyek a turizmusban fontos szerepet játszanak.<ref>[http://mek.niif.hu/02100/02185/html/118.html Magyarország a XX. században.] {{Wayback|url=http://mek.niif.hu/02100/02185/html/118.html |date=20110301071035 }} II. kötet: ''Természeti környezet, népesség és társadalom, egyházak és felekezetek, gazdaság.''</ref>
=== Ipar ===
826 ⟶ 825 sor:
Magyarországon a [[Bruttó hazai termék|GDP]]-nek közel kétharmadát a szolgáltatói szektor állítja elő. Ezen belül is kiemelkedő a pénzügyi tevékenységek, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások, valamint a közösségi szolgáltatások ([[igazgatás]], [[oktatás]], [[egészségügy]]i, [[szociális ellátás]]) súlya. Az ipar, mely elsősorban a feldolgozóiparra támaszkodik, mintegy negyedét termeli a nemzeti összterméknek, napjainkban viszont a kutatás-fejlesztés is kezd vezetőbb ágazat lenni. Viszonylag alacsony, 4-5 százalék a [[mezőgazdaság]], valamint az [[építőipar]] részesedése.
A [[Bruttó hazai termék|GDP]] növekedési üteme többé-kevésbé stabilan 1,5-2%-ponttal meghaladja az [[Európai Unió|EU]]-15 átlagát, igaz, az újonnan csatlakozók körében a magyar növekedési ütem relatíve halványnak minősíthető. [[2009]]-ben a kedvező nemzetközi feltételek hatására megtört a [[2001]] óta megfigyelhető lassulási trend, a 4%-os növekedés, a mezőgazdasági hozzáadott érték kiugró, 36%-os bővülésén felül az ipar és az [[építőipar]] 5% körüli növekedési ütemének tudható be, míg a szolgáltatási szektor ágazatainak többsége jócskán átlag alatti növekedést produkált (kivétel a szállítás és raktározás).<ref>
'''Legnagyobb magyar vállalatok''': [[Wizz Air]] (légiközlekedés), [[OTP Bank]] (pénzügy), [[MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.|MOL]] (olajipar), [[Richter Gedeon Nyrt.|Richter Gedeon]] (biotechnológia és gyógyszeripar), [[Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.|Zsolnay]] (porcelán), [[Pick Szeged Zrt.|Pick]] (húsipar), [[Unicum|Zwack Unicum]] (szeszipar), [[Magyar Telekom]] (telekommunikáció).
=== Kereskedelem, külgazdasági kapcsolatok ===
2012-ben a fő exportcikkek: gépek – 53,5%; más ipari termékek – 31,2%; élelmiszer – 8,7%; nyersanyagok – 3,4%; nyersanyag és áram – 3,9% (becslés). Az export fő felvevőpiacai Németország – 28%; Románia – 5,4%; Szlovákia – 5,1%; Ausztria – 5%; Olaszország – 4,8%; Franciaország – 4,7%; Egyesült Királyság – 4%; Csehország – 4% (2015).<ref name = CIA>{{Cite web |url=https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/hu.html |title=Archivált másolat |accessdate=2009-06-03 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090610082839/https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/HU.html |archivedate=2009-06-10 }}</ref>
2012-ben a fő importcikkek: gépek – 45,4%; más ipari termékek – 34,3%; nyersanyag és elektromosság – 12,6%; élelmiszer – 5,3%; nyersanyagok – 2,5%. Az import fő forrásai: Németország 2 5,8%; Kína – 6,7%; Ausztria – 6,6%; Lengyelország – 5,5%; Szlovákia – 5,3%; Franciaország – 5%, Csehország – 4,8%; Hollandia – 4,6%; Olaszország – 4,5% (2015).<ref name = CIA/>
845 ⟶ 844 sor:
[[Fájl:HungaryMotorways2018 05 04.png|bélyegkép|275x275px|Meglévő és tervezett [[Magyarország autópályái|magyarországi autópályák]]]]
Magyarország személy- és teherforgalmának legnagyobb része közúton történik. A [[autópálya|gyorsforgalmi utak]] hossza [[2010]]. [[március 31.|március 31-én]] közel 1300 km, valamint a hosszú csomóponti ág és pihenőhelyi utak: 366 km.<ref>
Az autóbuszos közúti helyközi tömegközlekedést a [[Volánbusz]] bonyolítja.
1 226 ⟶ 1 225 sor:
}}
A [[Magyarország zenéje|magyar zenéből]] legismertebb a [[magyar népzene]] és olyan jelentős magyar zeneszerzők művei, mint [[Liszt Ferenc]], [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók Béla]] és [[Kodály Zoltán]]. Utóbbi kettő gyakran fel is használta a magyar népzene hagyományos motívumait.<ref>
A [[magyar irodalom]] az egyes szerzők sikere ellenére nem túl közismert külföldön. Ez az állapot napjainkban kezd megváltozni, elsősorban német nyelvterületről, illetve a szomszédos országokból kiindulva. [[Kertész Imre]] [[irodalmi Nobel-díj]]át a magyar széppróza rég várt elismeréseként köszöntötték. A költészetünk nagyobb népszerűségnek örvend: [[Petőfi Sándor]]t több tucat nyelven ismerik,<ref>{{cite journal | author=Veégh Sándor | title=Petőfi a románoknál | work=bölcsészdoktori értekezés | url=http://mek.oszk.hu/07900/07915/07915.pdf | year=1934 | format=pdf | publisher=Nyomtatott Vákár Könyvnyomda | pages=6-8. oldal | accessdate=2017-01-16 | archiveurl=https://web.archive.org/web/20160818075031/http://mek.oszk.hu/07900/07915/07915.pdf | archivedate=2016-08-18 }}</ref> ''Szabadság, szerelem'' című verse például még [[Kína|Kínában]] is tananyag. [[Molnár Ferenc (író)|Molnár Ferenc]] színművei külföldön is nagy sikert arattak.
=== Tudomány és Nobel-díj ===
1 234 ⟶ 1 233 sor:
[[Magyar Tudományos Akadémia]] (rövidítve: MTA): [[1825]]. [[november 3.|november 3]]-án, a [[pozsony]]i országgyűlésen a [[Reformkor|magyar reformkor]] egyik vezéralakja, gróf [[Széchenyi István]] ([[1791]]–[[1860]]) birtokainak egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot ajánlott fel a [[Magyar Tudományos Akadémia|Magyar Tudós Társaság]] (a mai Tudományos Akadémia) létrehozására. Tettét más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták.<ref>Lásd: 1827. évi XI. törvénycikk a hazai nyelv müvelésére fölállitandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról | 1827. évi XII. törvénycikk azoknak nevei, a kik a tudós társaság fölállitására, vagy a hazai nyelv terjesztésére is ajánlatokat tettek, az utókor emlékezete végett törvénybe iktattatnak | 1840. évi XLII. törvénycikk a magyar tudós társaságra folytatva tett adakozásokról</ref> Az MTA tudományos [[Köztestületek Magyarországon|köztestület]], amelynek fő feladata a [[tudomány]] művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete.
[[Nobel-díj]]as magyarok listája évszám szerint:<ref>{{Cite web |url=http://www.nobelprize.org/ |title=Archivált másolat |accessdate=2017-01-17 |archiveurl=https://www.webcitation.org/65IoQQxWE?url=http://www.nobelprize.org/ |archivedate=2012-02-08 }}</ref>
{| class="wikitable"
1 266 ⟶ 1 265 sor:
{{fő|Magyarország oktatási rendszere|Magyarországi egyetemek listája|Magyarországi főiskolák listája}}
Magyarországon az [[óvoda|óvodák]] nagy része önkormányzati tulajdonban, de az iskolák nagy része 2013. január 1-je óta állami tulajdonban van, de léteznek egyházi, nemzetiségi önkormányzati és magántulajdonúak is. A magyar közoktatás ugyan világnézetileg semleges, ennek ellenére az egyházi tulajdonban lévő oktatási intézmények az állami intézményeknek juttatott támogatások többszörösét kapják meg.<ref>{{Cite web |url=http://hvg.hu/itthon/20170516_Haromszor_tobbet_er_egy_gyerek_ha_egyhazi_iskolaba_jar |title=Archivált másolat |accessdate=2017-08-20 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20170821003114/http://hvg.hu/itthon/20170516_Haromszor_tobbet_er_egy_gyerek_ha_egyhazi_iskolaba_jar |archivedate=2017-08-21 }}</ref>
Óvodába hároméves kortól kötelező járnia a gyermeknek. Az [[alapfokú oktatás|általános iskolát]], amennyiben iskolaérett, abban az évben kezdi meg, amelyikben szeptember 1. előtt betölti hatodik életévét. Az általános iskola általában nyolc évig tart, ezután szakközépiskolába, [[szakgimnázium]]ba vagy [[gimnázium]]ba mehet továbbtanulni a diák. Ez leggyakrabban négyéves, de a gimnáziumok gyakran nyolc- és hatosztályos képzést is indítanak, ahová a 4., illetve a 6. elvégzett általános iskolai osztály után mehet a gyermek. Az [[1997]]/[[1998|98]]-as tanévtől kezdve a középfokú iskolák számozása az általánosét folytatja, tehát az 5., 7. vagy 9. osztállyal kezdődik. A közoktatási törvény írja elő a [[Tankötelezettség Magyarországon|tankötelezettséget Magyarországon]].<ref name="Nemzeti Erőforrás Minisztérium">
Sikeres [[érettségi vizsga]] után a diák [[főiskola|főiskolán]] vagy [[egyetem]]en ([[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]], [[Debreceni Egyetem]], [[Semmelweis Egyetem]], [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|BME]], [[Budapesti Corvinus Egyetem|Corvinus Egyetem]] stb.) folytathatja tanulmányait. Ide felvételi vizsgával és/vagy a tanulmányi eredmények alapján számított pontokkal lehet bekerülni. Jelenleg az állam - megfelelő tanulmányi előmenetel esetén – állami ösztöndíjat ad, amennyiben a hallgató vállalja, hogy a diploma megszerzését követő húsz évből a képzési idejének megfelelő időt Magyarországon dolgozik, vagy visszafizeti a képzés teljes díját. Különben a hallgatónak a képzés teljes költségét magának kell fizetnie. Egy szakon azonban korlátozott az így ingyenes félévek száma. Magyarország [[2005]]-től áttért a bolognai rendszerre, aminek keretén belül bevezették az alap- és mesterképzést. Az alapképzés 3 éves, a mesterképzés 2 éves. A bolognai folyamat eredményeként az alapfokú diploma megszerzése után a hallgató egy másik egyetemen vagy főiskolán is folytathatja a képzést, vagy egy alapfokú diplomával több mesterképzést is elvégezhet.<ref name="Nemzeti Erőforrás Minisztérium" /><!-- Erről már írjon valaki más, nekem még mindig nem totál tiszta.-->
Az [[Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet|OECD]] felmérése alapján a magyar oktatás a 21. helyet foglalja el a világon általános minősége alapján.<ref>{{Cite web |url=http://www.oecd.org/dataoecd/42/8/39700724.pdf |title=Archivált másolat |accessdate=2008-08-22 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20091229020307/http://www.oecd.org/dataoecd/42/8/39700724.pdf |archivedate=2009-12-29 }}</ref> Az oktatási kiadások a GDP 4,85%-át adják.<ref name="hdr.undp.org" /> A tanár-diák arány 1:11.<!-- Előző forrás.--> Az országban élő diplomások aránya 1980 és 2010 között megháromszorozódott, így a Magyarországon élő diplomások aránya 19%, a 25 éves, és annál idősebb népesség viszonylatában.<ref>{{Cite web |url=http://www.piackutatasok.hu/2013/07/ksh-diplomasok-aranya-19-szazalek-2013.html |title=Archivált másolat |accessdate=2015-01-02 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150102183530/http://www.piackutatasok.hu/2013/07/ksh-diplomasok-aranya-19-szazalek-2013.html |archivedate=2015-01-02 }}</ref>
=== Építészet ===
1 288 ⟶ 1 287 sor:
Magyarország számos olyan értéket mondhat magáénak, melyek miatt messze földről felkeresik. Legfőbb turisztikai központjai [[Budapest]], a [[Balaton]] és környéke, illetve a [[Dunakanyar]]. Évente mintegy 7 millió turista látogatja.<ref>{{cite web|title=Turizmus Magyarországon 2009|publisher=''KSH előzetes adatok''|url=http://itthon.hu/szakmai-oldalak/turizmus-magyaro-2009|accessdate=2010-02-23}}{{Halott link|url=http://itthon.hu/szakmai-oldalak/turizmus-magyaro-2009 |date=2019-06 }}</ref> Az ország idegenforgalmi szempontból a kilenc régióra osztható, ezek a [[Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régió|Budapest–Közép-Duna-vidék]], a [[Közép-Dunántúl turisztikai régió|Közép-Dunántúl]], a [[Nyugat-Dunántúl turisztikai régió|Nyugat-Dunántúl]], a [[Balaton turisztikai régió|Balaton]], a [[Dél-Dunántúl turisztikai régió|Dél-Dunántúl]], az [[Észak-Magyarország turisztikai régió|Észak-Magyarország]], az [[Észak-Alföld turisztikai régió|Észak-Alföld]], a [[Dél-Alföld turisztikai régió|Dél-Alföld]] és a [[Tisza-tó turisztikai régió|Tisza-tó]] régió. Az ország számos évenként megrendezett művészeti fesztiválnak, néprajzi, turisztikai és sporteseménynek ad otthont. Ezek közé tartozik Budapesten a [[Budapesti Tavaszi Fesztivál|Tavaszi Fesztivál]], a [[Budapest Parádé]], és a [[Sziget Fesztivál]], a Balaton régiójában a [[Művészetek Völgye]], az alföldi régiókban a Hortobágyi Lovasnapok és Hídivásár, a [[Debreceni virágkarnevál]] és a [[Szegedi Szabadtéri Játékok]], Miskolcon a [[Miskolci Nemzetközi Operafesztivál]], a Nyugat-Dunántúlon a soproni [[VOLT Fesztivál]].
[[Budapest világörökségi helyszínei|Budapest világörökségi helyszínként]] elismert látnivalói a Duna-part látképe és a [[Budai Várnegyed]], valamint az [[Andrássy út]] és történelmi környezete.<ref>
[[Fájl:Szekesfehervar Orb and Episcopal Palace.JPG|bélyegkép|265px|jobbra|A ''királyok városa''ként is emlegetett egykori főváros, [[Székesfehérvár]] [[Városház tér (Székesfehérvár)|híres főtere]] a [[Püspöki palota (Székesfehérvár)|püspöki palotával]] és az [[Országalma (Székesfehérvár)|Országalmával]]]]
1 316 ⟶ 1 315 sor:
A gyógyfürdőkhöz az utóbbi tíz esztendőben jelentős számban születtek építkezési, infrastrukturális bővítések, szélesedett a gyógyszállók rendszere, kialakultak a welness-szállodák, működnek a legnevesebb gyógybarlangok és felépült számos aquapark is.
Gyógy- illetve termálfürdőket Magyarországon [[Gárdony|Agárd]],<ref>{{cite web |url=http://www.visitvelenceito.hu/agardi-gyogy-termalfurdo-zrt.-p-105.html |title=Agárdi Gyógy- és Termálfürdő Zrt. |accessdate=2011-08-04 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20111129121117/http://www.visitvelenceito.hu/agardi-gyogy-termalfurdo-zrt.-p-105.html |archivedate=2011-11-29 }}</ref> [[Balf]], [[Berekfürdő]], [[Budapest]], [[Bük]]fürdő, [[Cegléd]], [[Cserkeszőlő]], [[Csongrád (település)|Csongrád]], [[Debrecen]], [[Dombóvár]], [[Egerszalók]],<ref>{{cite web |url=http://www.hoteltelnet.hu/hu/saliris-resort-spa-thermal-conference-wellness-hotel-egerszalok/ |title=Saliris Resort Spa Conference Hotel - Egerszalók |accessdate=2011-08-04 |
=== Gasztronómia ===
1 333 ⟶ 1 332 sor:
A magyar konyha a magyar kultúra egyik kiemelkedő különlegessége, még ha eredetileg nem is tartozik a legegészségesebbek közé. Az ételek elkészítésének alapanyaga a hagyma, a paprika és az étolaj (korábban a zsír). A fogásokat gyakran [[paprika|paprikával]] ízesítik, egészben vagy [[Fűszerpaprika-őrlemény|porrá őrölt formájában]] – ami magyar találmány.<ref>{{Cite web |url=http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kjc/0/23144/1 |title=Sulinet: Magyar növény-e a paprika?<!-- Robot generálta cím --> |accessdate=2007-12-13 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080620004145/http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kjc/0/23144/1 |archivedate=2008-06-20 }}</ref> Nemzetközileg a [[Gulyás (étel)|gulyás]] (külföldön [[pörkölt]]szerű valami), a [[paprikáskrumpli]] és a [[lecsó]] a legismertebb magyar étel. A [[halászlé]] különböző fajtájú halak, hagyma, őröltpaprika gazdag keveréke. Egyéb jellegzetes ételek: [[paprikás csirke]], libamáj. A [[tejföl]] gyakran használatos az erőteljes ízekhez könnyítésnek. Az édességek között jellegzetes a [[dobostorta]], a rigójancsi, a [[rétes]] (leheletvékony tésztarétegek különböző töltelékkel: almás, meggyes, mákos, túrós és egy valamivel ritkább változat, a tökös-mákos), hagyományos és Gundel-[[palacsinta]], szilvás gombóc, [[somlói galuska]] és gesztenyepüré.
Érdekes pékáru a kifli,<ref>Kifli, a péksütemény [http://www.nosalty.hu/receptek/kategoria/peksutemeny/kifli Kifli receptek] {{Wayback|url=http://www.nosalty.hu/receptek/kategoria/peksutemeny/kifli |date=20170118053759 }}</ref> amely nevét a [[Német nyelv|német]] ''Kipferl'' után kapta, és ritka péksütemény a világon. Említésre méltó még a langalló vagy kenyérlángos, amely szintén magyar jellegzetesség; napjainkban újra divatba jött.<ref>[http://mek.oszk.hu/02700/02789/html/86.html A kenyér és a kalács] {{Wayback|url=http://mek.oszk.hu/02700/02789/html/86.html |date=20160305100733 }}, mek.oszk.hu</ref>
A [[Magyarország borrégióinak listája|magyar borvidékek]] sokszínűségének köszönhetően világhírű magyar termék a [[Tokaji aszú]], az [[Egri bikavér]] és a Badacsonyi [[szürkebarát]]. Alkoholtartalmú italok közül magyar specialitás a [[pálinka]] és az [[Unicum]]. Alkoholmentes italok tekintetében előkelő helyen szerepelnek az [[ásványvíz|ásványvizek]], közöttük a szénsavmentes Szentkirályi Ásványvíz a párizsi Aqua-Expón „a legjobb külföldi szénsavmentes víznek járó [[2004]]. évi Eauscar díjat” nyerte el,<ref>[https://index.hu/gazdasag/magyar/viz041222/ Megtévesztett a Szentkirályi (2004. december 22)] {{Wayback|url=https://index.hu/gazdasag/magyar/viz041222/ |date=20170207031645 }}, [https://index.hu/gazdasag/ghirek/206903 Robbantott a Szentkirályi Ásványvíz (2005. január 5)]{{Halott link|url=https://index.hu/gazdasag/ghirek/206903 |date=2018-11 }}, [https://index.hu/gazdasag/magyar/erc050424/ Értéktelen az Eauscar? (2005. április 24)] {{Wayback|url=https://index.hu/gazdasag/magyar/erc050424/ |date=20170207031640 }}</ref> de érdemes megemlíteni a szintén népszerű [[Theodora ásványvíz|Theodora kékkúti vizet]] és a gyógyhatású Mira vizet is.
== Sport ==
1 343 ⟶ 1 342 sor:
Magyarországon a legnépszerűbb sportág a [[labdarúgás]], amiben egykoron a világ elitjéhez tartozott (sikerei között szerepel 3 olimpiai aranyérem, 1 olimpiai ezüstérem, 1 olimpiai bronzérem, 2 világbajnoki ezüstérem és 1 Európa-bajnoki bronzérem).<ref>3 arany, ld.: [[Magyar labdarúgó-válogatott#Nemzetközi eredmények]], [[Labdarúgás a nyári olimpiai játékokon#Érdekességek az összesített éremtáblázat alapján]]</ref> Az akkori idők csapatát (az 1950-es években) nem véletlenül illetik világszerte a magyar [[Aranycsapat]] névvel. Azonban évtizedek óta a magyar válogatott már ki sem jutott a világbajnokságokra.
Kedvelt sportág még a [[kézilabda]], és az olimpiákon remekül képviselteti magát az ország olyan számokban, mint a [[vívás]], [[kajak]]-[[kenu]], [[úszás]], [[ökölvívás]], [[birkózás]], [[öttusa]], [[vízilabda]], és többször is arany-, ezüst- vagy bronzérmekkel tértek haza a magyar sportolók, így az ország nagy hagyományokkal rendelkezik ezen sportágak területén. Sportnemzeti státuszát mi sem bizonyítja jobban, mint az [[Magyarország az olimpiai játékokon|olimpiai játékok összesített éremtáblázatának]] 8. helye (176 arany, 151 ezüst, 174 bronzérem). Magyarország olyan ökölvívókat adott a világnak, mint például [[Papp László (ökölvívó)|Papp László]], labdarúgókat, mint [[Puskás Ferenc (labdarúgó)|Puskás Ferenc]] vagy olyan úszókat, mint például [[Hajós Alfréd]], vagy mint a legsikeresebb magyar olimpiai bajnok és pontszerző vívó [[Gerevich Aladár]].<ref>[http://sportmuzeum.hu/?id1=neveklegek&idcikk=728 A legsikeresebb magyar olimpiai bajnok és pontszerző - Gerevich Aladár] {{Wayback|url=http://sportmuzeum.hu/?id1=neveklegek&idcikk=728 |date=20170102093550 }}, sportmuzeum.hu</ref>
Az országban fejlődő szinten van a [[jégkorong]]. A [[Magyar férfi jégkorong-válogatott|magyar férfi-válogatott]] az utóbbi időkben elérte történetének legnagyobb sikerét is; [[2008]]-ban [[Japán]]ban (Szapporóban) megnyerte a divízió I-es jégkorong-világbajnokságot. Ezzel feljutott a legjobbak közé a [[2009]]-ben [[Svájc]]ban megrendezett világbajnokság A csoportjába. Ezt a bravúrt 2015-ben is megismételték.
1 352 ⟶ 1 351 sor:
{{Bővebben|Magyarországi ünnepek és emléknapok listája}}
{| {{széptáblázat}}
|+ Magyarországi ünnepek és emléknapok<ref>{{CitWeb |tit=Nemzeti és állami ünnepek |url=http://www.nemzetijelkepek.hu/unnepek.shtml |work=Magyar Állami Jelképek |accd=2017-01-04 |aurl=https://web.archive.org/web/20170115104807/http://nemzetijelkepek.hu/unnepek.shtml |archd=2017-01-15 }}</ref>
|-
! Dátum
| |||