Wikipédia

„Csillagászat” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Ifwest (vitalap | szerkesztései)
5 546 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
45 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0
24. sor:
 
== Etimológia ==
Az asztronómia szó az ógörögből magyarosodott helyesírású fogalom, jelentése: a „csillagok törvénye”, vagy a „csillagok kultúrája”, esetleg egyszerűen „az égitestek csoportja” (illetve annak vizsgálata). Az ógörög αστρονομία (asztronomia) szóból származik, amely az άστρον ''(asztron)'' és νόμος ''(nomosz)'' szavak összetétele. Az ''asztron'' jelentése „csillag, csillagkép”, illetve elvont értelemben vett „égitest”. A ''nomosz'' viszont sok jelentésű szó. Általában valamilyen definiálható csoportot, társulást, elhatárolható földrajzi vagy politikai fogalmat takar. Így jelenthet kultúrát, közigazgatási körzetet, vagy akár törvényt is.<ref>{{cite web |url=http://www.szokincshalo.hu/szotar/?qbetu=a&qsearch=&qdetail=581 |title=Asztronómia etimológiája |date= |accessdate=2012-03-29 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.szokincshalo.hu |format= |language=magyar |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140303222447/http://www.szokincshalo.hu/szotar/?qbetu=a&qsearch=&qdetail=581 |archivedate=2014-03-03 }}</ref>
 
=== Az asztrofizika és az asztronómia használata ===
Az [[asztrofizika]] a csillagászat (és a fizika) azon része, amely a fizikát alkalmazza a csillagászati megfigyelések magyarázatában. Manapság a csillagászat szinte minden témaköre komoly fizikai ismeretanyagot feltételez, ezért a csillagászat és az asztrofizika tudománya összefonódik.<ref name="scharrinhausen">{{cite web | title=Curious About Astronomy: What is the difference between astronomy and astrophysics? | url=http://curious.astro.cornell.edu/question.php?number=30 | author=B. Scharringhausen | accessdate=2007-06-20 | archiveurl=https://web.archive.org/web/20070609102139/http://curious.astro.cornell.edu/question.php?number=30 | archivedate=2007-06-2009 }}</ref><ref name="odenwald">{{cite web | title=Archive of Astronomy Questions and Answers: What is the difference between astronomy and astrophysics? | url=http://www.astronomycafe.net/qadir/q449.html | author=S. Odenwald | accessdate = 2007-06-20 | archiveurl=https://web.archive.org/web/20070708092148/http://www.astronomycafe.net/qadir/q449.html | archivedate=2007-07-08 }}</ref><ref name="pennstateerie">{{cite web | title=Penn State Erie-School of Science-Astronomy and Astrophysics | url=http://www.erie.psu.edu/academic/science/degrees/astronomy/astrophysics.htm | accessdate=2007-06-20 | language=angol | archiveurl=https://web.archive.org/web/20071101100832/http://www.erie.psu.edu/academic/science/degrees/astronomy/astrophysics.htm | archivedate=2007-11-01 }}</ref> A szótári definíció szerint az asztronómia a [[Föld]] légkörén kívüli tárgyak és anyagok fizikai és kémiai tulajdonságainak tanulmánya,<ref name="mw-astronomy">{{cite web | title=Merriam-Webster Online | work=Results for "astronomy". | url=http://www.m-w.com/dictionary/astronomy | accessdate = 2007-06-20 | language=angol | archiveurl=https://web.archive.org/web/20070617131203/http://www.m-w.com/dictionary/astronomy | archivedate=2007-06-17 }}</ref> míg az asztrofizika az égi objektumok és jelenségek fizikai tulajdonságainak és viselkedésének megfigyelése, illetve ezek modellezése.<ref name="mw-astrophysics">{{cite web | title=Merriam-Webster Online | work=Results for "astrophysics". | url=http://www.m-w.com/dictionary/astrophysics | accessdate = 2007-06-20 | language=angol | archiveurl=https://archive.is/20120921/http://www.m-w.com/dictionary/astrophysics | archivedate=2012-09-21 }}</ref> Frank Shu: The Physical Universe című művének bevezetőjében az asztronómiát a kvalitatív kutatások leírására használja, míg az asztrofizikát a fizikához köthető tudományok leírására.<ref name="shu1982">{{cite book | author = F. H. Shu | title = The Physical Universe | publisher = University Science Books | date = 1982 | location = Mill Valley, California | isbn = 0-935702-05-9}}</ref> Mivel a legtöbb csillagászati kutatás a fizikával kapcsolatos témákkal is foglalkozik, ezért ma már az asztrofizikát gyakran a csillagászat szinonimájaként használják,<ref name="scharrinhausen"/> sőt néhány csillagász képzett fizikus.<ref name="pennstateerie"/> A csillagászat európai vezető tudományos folyóirata az [[Astronomy and Astrophysics]].
 
== Története ==
33. sor:
[[Fájl:Cellarius ptolemaic system.jpg|bélyegkép|200px|A ptolemaioszi rendszer [[Andreas Cellarius]] ''Harmonia Macrocosmica'' című művében (1660 körül)]]
 
Eleinte a csillagászat csak a szemmel látható égitestek megfigyelésére és mozgásuk előrejelzésére korlátozódott. Egyes helyeken, mint a [[Stonehenge]], a korai kultúrák hatalmas objektumokat készítettek, amelyek egy részét valószínűleg csillagászati célra alkalmazták. Amellett, hogy ezeket az objektumokat [[vallás]]i célokra használták, meg tudták határozni az [[évszak]]ok hosszát, így [[naptár]]t is készíthettek.<ref name="history">{{cite book | author=George Forbes | title=History of Astronomy | publisher=Watts & Co. | location=London | year=1909 | format = | url=http://www.gutenberg.org/etext/8172 | language=angol }} {{Wayback|url=http://www.gutenberg.org/etext/8172 |date=20090924140008 }}</ref> A csillagászat segítette az emberiség fejlődését a [[kereskedelem]]ben, a [[vízi közlekedés|hajózás]]nál és a gazdaságban.
 
Az [[ókori Görögország|ókori görögök]] számos újítást vezettek be a csillagászatba, többek között a [[Hipparkhosz (csillagász)|Hipparkhosz]] által bevezetett [[magnitúdó]]rendszert a csillagok fényességének jellemzésére, valamint a bolygók mozgásának viszonylag pontos leírását [[epiciklus]]ok segítségével. Már az i. e. 4. században a [[Pontoszi Hérakleidész]] felvetette, hogy az égitestek látszólagos forgása a gömb alakú Föld tengely körüli forgása miatt van, továbbá hogy a Merkúr és a Vénusz a Nap körül keringenek, de a Nap és a többi bolygó a Föld körül (részleges heliocentrikus világkép).<ref>[{{Cite web |url=http://lexikon.katolikus.hu/F/fizika.html |title=katolikus lexikon] |accessdate=2015-05-25 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160304223157/http://lexikon.katolikus.hu/F/fizika.html |archivedate=2016-03-04 }}</ref> Utóda, a [[Szamoszi Arisztarkhosz]] már [[Kopernikusz]] előtt 1800 évvel hirdette, hogy a Föld és a többi bolygó is a Nap körül keringenek (heliocentrikus világkép). E tan akkoriban ismert volt (a kortárs [[Arkhimédész]] említi), de később feledésbe merült. Az i. sz. 2. században [[Klaudiosz Ptolemaiosz]] arra következtetett, hogy a [[Föld]] a világegyetem középpontja, és hogy a [[Nap]], a [[Hold]] és a csillagok forognak körülötte. Ezt nevezik [[geocentrikus világkép]]nek.<ref name="ókor">{{cite web|url=http://www.vmig.sulinet.hu/csillag/torokor.htm|title=Ókori csillagászat|date=|accessdate=2012-03-31|author=|authorlink=|publisher=|work=www.vmig.sulinet.hu|format=|language=magyar|archiveurl=https://web.archive.org/web/20130531080413/http://www.vmig.sulinet.hu/csillag/torokor.htm|archivedate=2013-05-31}}</ref>
 
Az első ismert csillagászati berendezést, az [[antiküthérai szerkezet]]et is a görögök találták fel. A mechanizmust [[i. e. 150]]–[[i. e. 80|80]] között készítették, és a bolygók mozgását mutatta. A szerkezetre [[1902]]. május 17-én bukkantak a tenger mélyén keresgélő szivacshalászok, 40 méter mélységben, a [[Küthéra]] és [[Kréta (sziget)|Kréta]] között fekvő [[Antiküthéra]] sziget mellett, egy az [[i. e. 1. század]]ban elsüllyedt római hajóroncsban. A készülék maradványait 1902-ben Valeriosz Sztaisz régész szerezte meg az [[athén]]i Nemzeti Régészeti Múzeum számára.<ref>{{cite web|url=http://www.fenyportal.hu/cikk.112.okori_szamitogep_az_antikutherai_szerkezet.html|title=Ókori számítógép: az antiküthérai szerkezet|date=|accessdate=2012-03-31|author=|authorlink=|publisher=|work=www.fenyportal.hu|format=|language=magyar|archiveurl=https://web.archive.org/web/20110512094825/http://www.fenyportal.hu/cikk.112.okori_szamitogep_az_antikutherai_szerkezet.html|archivedate=2011-05-12}}</ref>
41. sor:
A [[Biblia|Bibliában]] számos utalás található a [[Föld]] és a [[világegyetem]] elhelyezkedésére, illetve szerkezetére, a csillagok és a bolygók természetére. A bemutatott ismeretek a korabeli, elsősorban [[mezopotámia]]i, másodsorban egyiptomi és görög világképekkel rokon kozmogóniát tükröznek. A bibliai világképet azonban nem szabad a mai leíró tudomány szempontjából megítélnünk; legfőbb üzenete nem tudományos, hanem [[teológia]]i: az anyagi világ nem [[Isten]], hanem tisztán matéria – ez a teológiai felismerés a mezopotámiai, egyiptomi és görög csillagistenek burjánzásának korában rendkívüli jelentőségű, és ezáltal nyílt meg az út a tudomány számára is (amely így elválhatott a teológiától).
 
A [[távcső]] felfedezése előtt is számos csillagászati felfedezés történt. A [[Han kínaiak|kínaiak]] már [[i. e. 1000]] körül tudták, hogy a [[Föld]] tengelydőlése okozza az évszakok változását. A [[kháldok]] tudták, hogy a [[holdfogyatkozás]] ciklikus, amelyet [[szároszciklus]]nak neveztek el.<ref>{{cite web|url=http://static.astronomija.co.rs/suncsist/Sunce/pomracenje/saros.htm |title=Szároszciklus |date= |accessdate=2012-03-31|author=|authorlink=|publisher=|work=static.astronomija.co.rs|format=|language=szerb|archiveurl=https://web.archive.org/web/20130510152642/http://static.astronomija.co.rs/suncsist/Sunce/pomracenje/saros.htm|archivedate=2013-05-10}}</ref> [[Hipparkhosz (csillagász)|Hipparkhosz]] az [[i. e. 2. század]]ban megbecsülte a [[Hold]]–[[Föld]] távolságot.<ref>{{cite web |url=http://www-groups.dcs.st-and.ac.uk/~history/Biographies/Hipparchus.html |title= Hipparchus of Rhodes |date= |accessdate=2012-03-31 |author= |authorlink= | publisher= |work= www-groups.dcs.st-and.ac.uk |format= |language=angol |archiveurl=https://web.archive.org/web/20071023062202/http://www-groups.dcs.st-and.ac.uk/~history/Biographies/Hipparchus.html |archivedate=2007-10-23 }}</ref>
 
Mezopotámiában nem csak a holdfogyatkozás ciklikusságát tudták, hanem a [[napfogyatkozás]]ét is. Így képesek voltak meghatározni hét mozgó égitestet: a [[Nap]]ot, a [[Hold]]at, a [[Merkúr]]t, a [[Vénusz]]t, a [[Mars (bolygó)|Marsot]], a [[Jupiter]]t és a [[Szaturnusz]]t. Ezeket – a Nap és a Hold, mint láthatóan kiterjedéssel rendelkező égitestek kivételével – ''vándor'' vagy ''bolyongó'' csillagoknak nevezték a mozgásuk miatt, így keletkezett a „bolygó” név.<ref name="ókor"/>
54. sor:
Ekkoriban a [[bagdad]]i csillagvizsgáló volt a legfejlettebb, az [[iszlám]] világ egyéb területein ([[kairó]]i csillagvizsgáló, [[Córdoba (Spanyolország)|córdoba]]i, [[sevilla]]i oktatási központ, [[szamarkand]]i obszervatórium) működtek jelentős csillagászati központok. Az első obszervatóriumok a [[9. század]]ban létesültek a muzulmán világban.<ref name=Kennedy-1962>{{Cite journal |last=Kennedy |first=Edward S. |year=1962 |title=Review: ''The Observatory in Islam and Its Place in the General History of the Observatory'' by Aydin Sayili |journal=[[Isis (journal)|Isis]] |volume=53 |issue=2 |pages=237–239 |doi=10.1086/349558}}</ref><ref name = "Micheau-992-3">{{Cite journal|last=Micheau|first=Francoise|contribution=The Scientific Institutions in the Medieval Near East|pages=992–3}}, in {{Harv|Rashed|Morelon|1996|pp=985–1007}}</ref><ref>{{cite book |last=Nas |first=Peter J|title=Urban Symbolism|year=1993 |publisher=Brill Academic Publishers |isbn=90-04-09855-0|page=350}}</ref> Ebben a században fordították le arabra Ptolemaiosz: ''Megalé szintakszisz'' című munkáját, amelynek címe al-Madzsiszti lett.<ref name="arabok">{{cite web|url=http://www.tantralap.hu/asztrologia-a-kozepkori-araboknal|title=Asztrológia a középkori araboknál|date=|accessdate=2012-05-22|author=|authorlink=|publisher=|work=www.tantralap.hu|format=|language=magyar}}{{Halott link|url=http://www.tantralap.hu/asztrologia-a-kozepkori-araboknal |date=2018-08 }}</ref> [[Abu Maasar al-Balhi]] a [[Szaturnusz]] tömegvonzását, a csillagok együttállását tanulmányozta. Legnagyobb műve a ''De magnis coniunctionibus'' volt, amelyet [[1489]]-ben adtak ki.<ref name="arabok"/> Az [[Androméda-galaxis]]t a perzsa csillagász, [[Abd ar-Rahmán asz-Szúfi]], [[964]]-ben megjelent munkájában már „kis köd”-ként írta le.<ref name="NSOG">{{cite book | last=Kepple | first=G. R. | last2=Sanner | first2=G. W. | year=1998 | title=The Night Sky Observer's Guide | volume = Vol. 1 | page=18 | publisher=[[Willmann-Bell]] | isbn=0-943396-58-1}}</ref>
 
Ebben az időben [[India]] csillagvizsgálóiban már lényegében heliocentrikus számítási módokat alkalmaztak a bolygók helyzetének meghatározására ([[Árjabhata]], [[Nílakantha]]). A keleti (India, [[Buhara]]) középkori csillagászat inkább a matematika numerikus módszereiben és a trigonometriában jeleskedett, míg Bagdadtól nyugatra a megfigyelési csillagászat volt erősebb. A bagdadi csillagvizsgáló után létesült [[Teherán]]ban [[al-Hudzsandi]] perzsa csillagász nagy [[obszervatórium]]a,<ref>{{cite web |url=http://physics.unr.edu/grad/welser/astro/arab.html |title=Islamic and Arab Astronomy |date= |accessdate=2012-04-01 |author= |authorlink= | publisher= |work=physics.unr.edu |format= |language=angol |archiveurl=https://web.archive.org/web/20060615045134/http://physics.unr.edu/grad/welser/astro/arab.html |archivedate=2006-06-15}}</ref> jelentős [[meridián (csillagászat)|meridiánműszerrel]] ([[kulmináció]]), amely lehetővé tette, hogy meghatározzák az [[ekliptika]] hajlásszögét az égi egyenlítőhöz.<ref>{{cite web |url=http://www-groups.dcs.st-and.ac.uk/~history/Biographies/Al-Khujandi.html |title=Abu Mahmud Hamid ibn al-Khidr Al-Khujandi |date= |accessdate=2012-03-31 |author= |authorlink= | publisher= |work= www-groups.dcs.st-and.ac.uk |format= |language=angol |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120505143536/http://www-groups.dcs.st-and.ac.uk/~history/Biographies/Al-Khujandi.html |archivedate=2012-05-05 }}</ref> Szintén Perzsiában [[Omar Hajjám]] [[naptár]]reformot vezetett be, és új naptára pontosabb volt, mint a [[julián naptár|Julianus-naptár]], és majdnem olyan pontos, mint a [[Gergely-naptár]]. [[1079]]-ben ez lett a perzsa naptár, amely [[1925]]-ig volt érvényben.<ref>{{cite web |url=http://www-groups.dcs.st-and.ac.uk/~history/Biographies/Khayyam.html |title=Omar Khayyam |date= |accessdate=2012-03-31 |author= |authorlink= | publisher= |work= www-groups.dcs.st-and.ac.uk |format= |language=angol |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120301194505/http://www-groups.dcs.st-and.ac.uk/~history/Biographies/Khayyam.html |archivedate=2012-03-01 }}</ref> A [[9. század]] végén egy bagdadi csillagász, [[al-Fargáni]] kimerítően leírta az égitestek mozgását. Munkáját [[latin nyelv|latinra]] is lefordították a [[12. század]]ban.
 
A bagdadi csillagvizsgálót és ezzel az iszlám csillagászat legfontosabb központját a mongol betörés pusztította el. Ekkorra már jól ismertté váltak Európa első egyetemein és számos kolostorában a görögök ([[Platón]], [[Arisztotelész]], [[Plutarkhosz]] stb.) és az arabok, elsősorban al-Fargáni és [[Averroës]] (Ibn Rusd) csillagászati munkái. Az európai középkor saját eredményei a 12–13. századtól meghatározóak ([[Roger Bacon]] optikai munkái, [[Nicolaus Cusanus]], [[Oresmus]] heliocentrikus kozmogóniája, [[Tycho Brahe]] megfigyelései).<ref name="középkor"/>
60. sor:
A [[reneszánsz]] alatt [[Kopernikusz]] javasolta a [[Naprendszer]] [[heliocentrikus világkép|heliocentrikus modelljét]], az [[1543]]-ban megjelent ''De Revolutionibus Orbium Coelestium'' (Az égi pályák körforgásáról) című művében.<ref name="középkor"/> Munkáját [[Galileo Galilei]] és [[Johannes Kepler]] védelmébe vette, és számos tekintetben továbbfejlesztette. Galilei használta fel a [[távcső|távcsövet]] először komoly csillagászati megfigyelésekre.<ref name="középkor"/> Kepler volt az első, aki a bolygók mozgásának leírására először ellipszispályát mert feltételezni (előtte körpályát feltételeztek).
 
Néhány kutató szerint [[Nagy-Zimbabwe nemzeti műemlék|Nagy-Zimbabwe]] is egy csillagászati obszervatórium volt.<ref>{{cite web |url=http://www.newscientist.com/article/dn3137-eclipse-brings-claim-of-medieval-african-observatory.html |title=Eclipse brings claim of medieval African observatory |date= |accessdate=2012-03-31 |author= |authorlink= | publisher= |work= www.newscientist.com |format= |language=angol |archiveurl=https://archive.is/20120911/http://www.newscientist.com/article/dn3137-eclipse-brings-claim-of-medieval-african-observatory.html |archivedate=2012-09-11 }}</ref> Korábban az európaiak úgy vélték, hogy a gyarmatosítás előtt nem volt semmilyen csillagászati eszköz [[Afrika|Afrikában]], de a modern tudósok ezt kétségbe vonják.<ref>{{cite web|url=http://www.scienceinafrica.co.za/2003/november/cosmic.htm|title=Cosmic Africa explores Africa's astronomy|accessdate=3 February 2002|publisher=Science in Africa|archiveurl=https://web.archive.org/web/20031203055223/http://www.scienceinafrica.co.za/2003/november/cosmic.htm|archivedate=2003-12-03}}</ref><ref>{{cite book|url=https://books.google.com/?id=4DJpDW6IAukC&pg=PA180&lpg=PA180|title=African Cultural Astronomy|first=Jarita C. |last= Holbrook|coauthors=Medupe, R. Thebe; Urama, Johnson O.|publisher=Springer|year=2008|isbn=978-1-4020-6638-2}}</ref><ref>{{cite web|url=http://royalsociety.org/news.asp?year=&id=4117 |title=Africans studied astronomy in medieval times|date=30 January 2006|publisher=The Royal Society|accessdate=3 February 2010 |archiveurl = https://web.archive.org/web/20080609112829/http://royalsociety.org/news.asp?year=&id=4117 |archivedate = 9 June 2008}}</ref><ref>{{cite web|url=http://articles.cnn.com/2002-12-05/tech/zimbabwe.observatory_1_supernova-forecast-eclipses-star?_s=PM:TECH|title=Star sheds light on African 'Stonehenge'|date=|accessdate=2012-05-15|author=|authorlink=|publisher=CNN|work=articles.cnn.com|format=|language=angol|archiveurl=https://web.archive.org/web/20110512162930/http://articles.cnn.com/2002-12-05/tech/zimbabwe.observatory_1_supernova-forecast-eclipses-star?_s=PM%3ATECH|archivedate=2011-05-12}}</ref>
 
A bolygók mozgásainak törvényeit Johannes Kepler írta le [[Tycho Brahe]] megfigyelései nyomán.<ref>{{cite web |url=http://www.kislexikon.hu/johannes_kepler.html |title=Johannes Kepler |date= |accessdate=2012-05-08 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.kislexikon.hu |format= |language=magyar |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120412040503/http://www.kislexikon.hu/johannes_kepler.html |archivedate=2012-04-12 }} {{Spam link|dátum=2019 októberéből}}</ref><ref>Forbes, 1909, pp. 49–58</ref> Később az angol [[Isaac Newton]] [[gravitáció|gravitációs törvénye]] (1687) adott elsőként konkrét magyarázatot arra, hogy a [[bolygó]]k miért a Kepler által leírt módon mozognak. Newton fejlesztette ki a [[távcső|tükrös távcsövet]] is.<ref name=f58-64>Forbes, 1909, pp. 58–64</ref>
 
A [[távcső]] fejlődésével további felfedezések történtek. [[Nicolas Louis de Lacaille|Lacaille]] a csillagokról, [[William Herschel]] a ködökről és klaszterekről készített átfogó katalógust. Herschel [[1781]]-ben felfedezte az [[Uránusz]]t.<ref name="újkor">{{cite web|url=http://www.vmig.sulinet.hu/csillag/tort1720.htm|title=Újkori csillagászat|date=|accessdate=2012-04-01|author=|authorlink=|publisher=|work=www.vmig.sulinet.hu|format=|language=magyar|archiveurl=https://web.archive.org/web/20130531094106/http://www.vmig.sulinet.hu/csillag/tort1720.htm|archivedate=2013-05-31}}</ref>
73. sor:
[[Fájl:Catseye-big.jpg|bélyegkép|200px|NGC 6543, a [[Macskaszem-köd]], Hubble felvétel]]
 
A modern csillagászat számos különleges objektumot fedezett fel: [[kvazár]]ok, [[pulzár]]ok, [[blazár]]ok, és [[rádiógalaxis]]ok, és ezeket a megfigyeléseiket olyan elméletek kifejlesztésére fordították, melyek leírják az olyan különös objektumokat, mint a [[fekete lyuk]]ak és a [[neutroncsillag]]ok.<ref>{{cite web |url=http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/Csillaga.htm |title= Modern csillagászat |date= |accessdate=2012-05-23 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.vilaglex.hu |format= |archiveurl=https://web.archive.org/web/20111130142346/http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/Csillaga.htm |archivedate=2011-11-30 }}</ref>
 
A 20. század folyamán a [[kozmológia]] komoly fejlődésen esett át: az [[általános relativitáselmélet]] és a [[magfizika]] lehetővé tette, hogy kifejlesszék az [[ősrobbanás]] elméletét, ami szerint a [[világegyetem]] térfogata valaha nagyon kicsiny volt, és azóta tágul. Ezt több megfigyelés is alátámasztja, mint a [[kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás]], a [[Hubble-törvény]] és a kémiai elemek gyakorisági eloszlása.
 
A 20. század végén bocsátották fel az első űrtávcsövet, a Hubble-t. A [[Hubble űrtávcső]] [[1990]]. május 18-án készítette az első képeket, amelyek azonban nem megfelelő minőségűek voltak, ezért [[1993]]-ban javításokat kellett elvégezni rajta. A távcső felvételeket készített az [[Abell 2218 galaxishalmaz]]ról, csillagok haláláról, szupernóvákról.<ref>{{cite web |url=https://index.hu/tudomany/hubbleurtele |title= Hubble űrteleszkóp |date= |accessdate=2012-05-23 |author= |authorlink= | publisher= |work=[[Index.hu]] |format= |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110426171749/http://index.hu/tudomany/hubbleurtele/ |archivedate=2011-04-26 }}</ref> A Hubble utóda a [[James Webb űrtávcső]] lesz, amely 2019-ben áll a [[Nap]]-[[Föld]] rendszer L<sub>2</sub> [[Lagrange-pont]]jára. Az új távcső 6,4 méter tükörfelületen gyűjti be a fényt, ami a Hubble háromszorosa, és sokkal messzebbre is lát elődjénél.<ref>{{cite web |url=https://index.hu/tudomany/urkutatas/jwst221107/ |title=Bemutatkozik a Hubble űrteleszkóp utódja |date= |accessdate=2012-05-25 |author= |authorlink= |publisher= |work=[[Index.hu]] |format= |archiveurl=https://web.archive.org/web/20111105055001/http://index.hu/tudomany/urkutatas/jwst221107/ |archivedate=2011-11-05 }}</ref>
https://index.hu/tudomany/urkutatas/jwst221107/ |title=Bemutatkozik a Hubble űrteleszkóp utódja |date= |accessdate=2012-05-25 |author= |authorlink= | publisher= |work=[[Index.hu]] |format= }}</ref>
 
== Megfigyeléses csillagászat ==
A csillagászat az információit legtöbbször a [[látható spektrum|látható fény]] és az egyéb [[elektromágneses sugárzás]] elemzéséből és megfigyeléséből nyeri.<ref>{{cite web |url=http://imagine.gsfc.nasa.gov/docs/science/know_l1/emspectrum.html |title=elektromágneses spektrum |date= |accessdate=2012-04-01 |author= |authorlink= | publisher= |work=imagine.gsfc.nasa.gov |format= |language=angol |archiveurl=https://web.archive.org/web/20060905131651/http://imagine.gsfc.nasa.gov/docs/science/know_l1/emspectrum.html |archivedate=2006-09-05 }}</ref> Egyes részei a [[Föld]] felszínén is megtalálhatók, mások csak nagy magasságokban vagy az űrben figyelhetők meg.
 
=== Rádiócsillagászat ===
99 ⟶ 98 sor:
==== Infravörös csillagászat ====
Az infravörös csillagászat az [[infravörös sugárzás]] (a vörös fény hullámhosszánál nagyobb) felderítésével és vizsgálatával foglalkozik. Amellett, hogy a hullámhossza közel áll a látható fényhez, a légkör elnyeli az infravörös sugárzást, sőt maga is zavaró infravörös sugárzást bocsát ki.
Következésképpen a megfigyelőeszközöket magas, száraz helyen vagy térben, esetleg az űrben kell elhelyezni.<ref>{{cite web|url=http://www.supernova.hu/htema/majus/htema.html|title=megfigyelés|date=|accessdate=2012-04-08|author=|authorlink=|publisher=|work=|format=|language=magyar|archiveurl=https://web.archive.org/web/20121119110213/http://www.supernova.hu/htema/majus/htema.html|archivedate=2012-11-19}}</ref> Az infravörös csillagászat különösen hasznos a galaktikus régiók megfigyelésére, amelyeket elhomályosít a [[csillagközi por]] és a [[molekulafelhő]]k.<ref>{{cite web | author=Staff | date =2003-11-09 | title=Why infrared astronomy is a hot topic | publisher=ESA | url=http://www.esa.int/esaCP/SEMX9PZO4HD_FeatureWeek_0.html | accessdate =2008-11-08 | archiveurl=https://archive.is/20120730/http://www.esa.int/esaCP/SEMX9PZO4HD_FeatureWeek_0.html | archivedate=2012-07-30 }}</ref>
 
Néhány molekula erősen sugároz az infravörös tartományban. Ezt fel lehet használni pl. az [[üstökös]]ökben lévő víz kimutatására.<ref>{{cite web | title=Infrared Spectroscopy - An Overview | publisher=NASA/IPAC | url=http://www.ipac.caltech.edu/Outreach/Edu/Spectra/irspec.html | accessdate=2008-11-08 | archiveurl=https://web.archive.org/web/20081005031543/http://www.ipac.caltech.edu/Outreach/Edu/Spectra/irspec.html | archivedate=2008-10-05 }}</ref>
121 ⟶ 120 sor:
A gamma-csillagászat a gammatartományba eső sugárzásokat tanulmányozza. A megfigyeléseket műholdak (pl. [[Compton űrtávcső]]) vagy speciális teleszkópok (pl. [[Cserenkov-teleszkóp]]) segítségével végzik.<ref name="cox2000"/>
 
Ha egy [[elektron]] gyorsabban mozog egy folyadékban vagy gázban, mint az adott közegben érvényes [[fénysebesség]], akkor a környező anyagban [[Cserenkov-effektus]]t kelt. A Cserenkov-sugárzás a haladási irány körül egy [[kúp]] palástja mentén figyelhető meg. A kúp nyílásszöge a közegtől és az elektron sebességétől függ. A sebesség növekedésével a nyílásszög csökken. Az észlelhető [[foton]]ok számát az elektron sebessége, a közeg [[törésmutató]]ja és a közegben megtett út hossza határozza meg. A fenti elv alapján működő [[Cserenkov-számláló]] a fénykúp nyílásszögének meghatározásával lehetőséget ad a részecskék energiájának mérésére.<ref name="Cserenkov">{{cite web |url=http://astro.u-szeged.hu/ismeret/rontgam/rontgam.html |title=Röntgen- és gammacsillagászat |date= |accessdate=2012-05-08 |author= |authorlink= | publisher= |work=astro.u-szeged.hu |format= |language=magyar |archiveurl=https://web.archive.org/web/20130331053722/http://astro.u-szeged.hu/ismeret/rontgam/rontgam.html |archivedate=2013-03-31 }}</ref><ref name="spectrum">{{cite web|last = Penston|first = Margaret J.|date = 14 August 2002|url = http://www.pparc.ac.uk/frontiers/latest/feature.asp?article=14F1&style=feature|title = The electromagnetic spectrum|publisher = Particle Physics and Astronomy Research Council|accessdate = 17 August 2006|archiveurl = https://archive.is/20120908014227/http://www.pparc.ac.uk/frontiers/latest/feature.asp?article=14F1&style=feature|archivedate = 2012-09-08}}</ref>
 
300 [[Elektronvolt|GeV]] fölött már a földi Cserenkov-teleszkópok is tudják észlelni a sugárzást. Amikor a gamma fotonok az atmoszférában elnyelődnek, másodlagos [[kozmikus sugárzás]]t, vagyis nagy energiájú részecskezáport idéznek elő. A másodlagos sugárzás töltött részecskéinek a légkörben keltett Cserenkov-sugárzását lehet észlelni. Ez a ''Cserenkov-fény'', amely a látható és az ultraibolya tartományba esik, egy kb. 1 fok nyílásszögű kúppalást mentén lejut a Föld felszínéig, és ott ez a rövid villanás nagy átmérőjű optikai távcsövekkel és érzékeny, nagyon gyors kamerákkal észlelhető. Hasonló jelenséget okoz a nagy energiájú kozmikus részecskesugárzás is, de a két jelenséget a fényfelvillanások jellegzetességei alapján meg lehet különböztetni.<ref name="Cserenkov"/>
130 ⟶ 129 sor:
Az elektromágneses sugárzáson kívül több mód is van a világűr megfigyelésére a [[Föld]]ről.
 
A [[neutrínócsillagászat]] a [[világűr]]ből érkező [[neutrínó]]sugárzást tanulmányozza.<ref>{{cite web |url=http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/NeutriCs.htm |title=Neutrínócsillagászat |date= |accessdate=2012-04-18 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.vilaglex.hu |format= |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160306112005/http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/NeutriCs.htm |archivedate=2016-03-06 }}</ref> A csillagászok speciális földalatti létesítmények (SAGE, SALLEX) segítségével derítik fel a neutrínókat, amelyek főképpen a [[Nap]]ból, kisebb részt [[szupernóva|szupernóvából]] érkeznek.<ref name="cox2000"/>
 
A [[kozmikus sugárzás]] a Földön kívülről származó nagy energiájú részecskékből áll. Előfordul benne [[elektron]], [[proton]], [[gamma-sugárzás]] és rengetegféle atommag. A nagyon eltérő részecskeenergiák a különböző eredet miatt vannak. A kozmikus sugárzás eredhet a Nap nagy energiájú folyamataiból, de jöhet a belátható világegyetem legtávolabbi zugából is.<ref>{{cite web|url=http://astro.elte.hu/icsip/csillkozi_anyag/kozmikussugarzas/index_in.html|title=Kozmikus sugárzás|date=|accessdate=2012-05-08|author=|authorlink=|publisher=|work=astro.elte.hu|format=|language=magyar|archiveurl=https://web.archive.org/web/20121027233052/http://astro.elte.hu/icsip/csillkozi_anyag/kozmikussugarzas/index_in.html|archivedate=2012-10-27}}</ref>
152 ⟶ 151 sor:
Az elméleti csillagászat témaköréhez tartozik a [[sztellárdinamika]], a [[galaxiskeletkezés]] és fejlődés, a [[kozmológia]], az [[általános relativitáselmélet]] és az [[asztrofizika]]. A relativitáselméletet a [[fekete lyuk]]aknál és a [[gravitációs hullám]]oknál alkalmazzák.
 
A [[sötét anyag]] és a [[sötét energia]] a modern elméleti csillagászat legfontosabb területe, amelyeket a galaxisok vizsgálatánál figyeltek meg. A [[világegyetem]] tömegének csupán 4,6%-át alkotja a megfigyelhető anyag, 23% a sötét anyag aránya, és 72% a sötét energia.<ref>{{cite web |url=http://www.hir24.hu/tudomany/2011/11/25/megallapitottak-a-sotet-anyag-hatarerteket |title=Világegyetem tömegének arányai |date= |accessdate=2012-05-08 |author= |authorlink= | publisher= |work=astro.elte.hu |format= |language=magyar |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120414171258/http://www.hir24.hu/tudomany/2011/11/25/megallapitottak-a-sotet-anyag-hatarerteket/ |archivedate=2012-04-14 }}</ref>
 
Néhány, széles körben elfogadott elmélet és modell már a csillagászatban is szerepel: a Lambda-modell, az [[ősrobbanás]], a [[sötét anyag]].
164 ⟶ 163 sor:
Mivel anyagát képlékeny [[plazma]] alkotja, a különböző [[szélességi kör]]ön levő területei eltérő sebességgel forognak; az egyenlítői területek 25, míg a sarkvidékek csak 35 [[Nap (időegység)|naponként]] fordulnak körbe. Az eltérés miatt erős [[Mágnesség|mágneses zavarok]] lépnek fel, amelyek [[napkitörés]]ek és – különösen a mágneses pólusok 11 évente bekövetkező felcserélődésének idején megszaporodó – [[napfolt]]ok kialakulásához vezetnek.<ref>{{cite web|url=http://hirek.csillagaszat.hu/nap/20070828_napfoltido.html|title=A napfoltok előrejelzik az esőzést?|accessdate=2010-08-25|archiveurl=https://web.archive.org/web/20130201132026/http://hirek.csillagaszat.hu/nap/20070828_napfoltido.html|archivedate=2013-02-01}}</ref>
 
A Nap fennállása során folyamatosan 40%-kal nőtt a fényerőssége. A fényerősségnél időszakos változásokat lehet megfigyelni, amelyek hatással vannak a Földre.<ref name="Environmental issues : essential primary sources.">{{cite web|first = K. Lee|last = Lerner|coauthors = Lerner, Brenda Wilmoth.|year = 2006|url = http://catalog.loc.gov/cgi-bin/Pwebrecon.cgi?v3=1&DB=local&CMD=010a+2006000857&CNT=10+records+per+page|title = Environmental issues : essential primary sources.|publisher = Thomson Gale|accessdate = 11 September 2006|archiveurl = https://archive.today/20120710152134/http://catalog.loc.gov/cgi-bin/Pwebrecon.cgi?v3=1&DB=local&CMD=010a+2006000857&CNT=10+records+per+page|archivedate = 2012-07-10}}</ref> A középkorban a gyenge napi aktivitás okozhatta a „kis jégkorszakot”.<ref>{{cite web |url=http://tudomany.ma.hu/tart/cikk/h/0/97451/1/tudomany/A_Nap_lustasaganak_koszonhetjuk_Kis_jegkorszak_Europaban |title=A Nap lustaságának köszönhetjük a kis jégkorszakot Európában |date= |accessdate=2012-05-08 |author= |authorlink= | publisher= |work=tudomany.ma.hu |format= |language=magyar |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120506092935/http://tudomany.ma.hu/tart/cikk/h/0/97451/1/tudomany/A_Nap_lustasaganak_koszonhetjuk_Kis_jegkorszak_Europaban |archivedate=2012-05-06 }}</ref>
 
A [[fotoszféra]] a Nap látható felszíne, a naplégkör legalsó rétege, ahonnan a Nap látható fényének túlnyomó része származik. Ez a réteg egy rendkívül vékony (a napbelső és -légkör messze legvékonyabb egysége), mindössze néhány száz kilométer vastag réteg,<ref>{{cite web|url=http://astro.elte.hu/icsip/nap/nap_felepites/fotoszfera.html|title=A Nap felépítése – Fotoszféra|author=|language=magyar|publisher=ELTE|accessdate=2010-10-02|archiveurl=https://web.archive.org/web/20100408081918/http://astro.elte.hu/icsip/nap/nap_felepites/fotoszfera.html|archivedate=2010-04-08}}</ref> alsó határa a Nap fentebb – a kromoszféra fejezetben – definiált felszíne, felső határa a naplégkör azon szintje, ahol a hőmérséklet minimális.
172 ⟶ 171 sor:
[[Fájl:dust.devil.mars.arp.750pix.jpg|bélyegkép|300px|Marsi porördög. A Mars Global Surveyor fényképén a hosszú sötét csíkot forgószél hozta létre. Maga a porördög (a fekete folt) éppen egy kráter falán kúszik fel. A kráter alján homokdűnék láthatók]]
 
Ez a csillagászati terület a [[törpebolygó]]kat, a [[Föld]]et, a [[műhold]]akat, az aszteroidákat, az [[üstökös]]öket, a [[Naprendszer]]ben keringő egyéb objektumokat és a Naprendszeren kívüli égitesteket tanulmányozza. A Naprendszert már viszonylag jól feltérképezték teleszkópokkal, műholdakkal és űrutazással. Ez tette lehetővé azt, hogy megértsük az univerzum kialakulását és fejlődését, bár még több kérdésre nincs válasz.<ref name="geology">{{cite book | author=J. F. Bell III, B. A. Campbell, M. S. Robinson | title=Remote Sensing for the Earth Sciences: Manual of Remote Sensing | publisher=John Wiley & Sons | edition = 3. | year=2004 | url=http://marswatch.tn.cornell.edu/rsm.html | accessdate =2006-08-23 }} {{Wayback|url=http://marswatch.tn.cornell.edu/rsm.html |date=20160916115258 }}</ref><ref>{{cite web |url=http://astro.elte.hu/icsip/planetologia/index.html |title=Planetológia |date= |accessdate=2012-04-18 |author= |authorlink= |publisher=ELTE |work=astro.elte.hu |format= |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120515052235/http://astro.elte.hu/icsip/planetologia/index.html |archivedate=2012-05-15 }}</ref>
 
A Naprendszer belső bolygókra, aszteroidaövre és külső bolygókra van osztva. A belső bolygókhoz a [[Merkúr]], a [[Vénusz]], a [[Föld]] és a [[Mars (bolygó)|Mars]], a külső bolygókhoz a [[Jupiter]], a [[Szaturnusz]], az [[Uránusz]] és a [[Neptunusz (bolygó)|Neptunusz]] tartozik.<ref name="planets">{{cite web | author = E. Grayzeck, D. R. Williams | date = 2006-05-11 | url = http://nssdc.gsfc.nasa.gov/planetary/ | title = Lunar and Planetary Science | publisher = NASA | accessdate = 2006-08-21 | archiveurl = https://web.archive.org/web/20061021210741/http://nssdc.gsfc.nasa.gov/planetary/ | archivedate = 2006-10-21 }}</ref> Az aszteroidaöv több aszteroidát és a [[Ceres]] törpebolygót foglalja magában. A Neptunuszon túl található a [[Kuiper-öv]] (benne a [[Pluto (törpebolygó)|Plútó]], a [[Haumea (törpebolygó)|Haumea]], a [[Makemake (törpebolygó)|Makemake]] és az [[Eris (törpebolygó)|Eris]] törpebolygók), és az [[Oort-felhő]]. Ez utóbbi több [[fényév]]nyi kiterjedésű.
 
A [[protoplanetáris korong]], vagy proplid (nem protoplanetáris köd) általában fiatal csillagok körül kialakuló akkréciós korong, melyben gáz és szilárd részecskék keringenek. E részecskék idővel nagyobb anyagcsomókká, planetezimálokká, végül bolygókká állnak össze. Ez sok millió évet vesz igénybe.<ref>{{cite web | url = http://hirek.csillagaszat.hu/csillagok_fejlodese/20091221-spitzer-korong.html | title = Gyors változások egy formálódó fiatal bolygórendszerben | publisher = hirek.csillagaszat.hu | accessdate = 2012-05-08 | archiveurl = https://web.archive.org/web/20120105085831/http://hirek.csillagaszat.hu/csillagok_fejlodese/20091221-spitzer-korong.html | archivedate = 2012-01-05 }}</ref> A [[napszél]] sugárzási nyomása kisöpri a legtöbb megmaradt anyagot, és az atmoszféra kialakulásához elegendő gáz marad. Néhány bolygón az intenzív bombázás időszakában a maradék gázt is kisöpörte (pl. ezt bizonyíthatják a Hold kráterei). Ebben az időszakban néhány ősbolygó (protoplanéta) is összeütközött. Ez az egyik elmélete a Hold kialakulásának.<ref name="formation">{{cite web | last = Roberge | first = Aki | date = 1997-05-05 | url = http://www.dtm.ciw.edu/akir/Seminar/seminar.html | title = Planetary Formation and Our Solar System | publisher = Carnegie Institute of Washington—Department of Terrestrial Magnetism | accessdate = 2006-08-11 | archiveurl = https://web.archive.org/web/20060721071541/http://www.dtm.ciw.edu/akir/Seminar/seminar.html | archivedate = 2006-07-21 }}</ref>
180 ⟶ 179 sor:
A [[planetáris differenciálódás]] során az égitestek elnyerik réteges, övekre tagolt szerkezetüket. A bolygótestek különböző rétegei a folyamat során fokozatosan gömbhéjakba (geoszférákba) rendeződtek a sűrűségüknek megfelelően. A Föld típusú bolygókon három gömbhéjat különböztetünk meg. Ezek a kéreg, a köpeny és a mag. A magnak lehetnek folyékony és szilárd területei, és egyes bolygók magjai [[mágneses mező]]t is létrehozhatnak, amely megvédi a napszéltől a légkört.<ref>{{cite web | last = Roberge | first = Aki | date = 1998-04-21 | url = http://www.dtm.ciw.edu/akir/Seminar/internal.html | title = The Planets After Formation | publisher = Department of Terrestrial Magnetism | accessdate = 2006-08-23 | archiveurl = https://web.archive.org/web/20060813092601/http://www.dtm.ciw.edu/akir/Seminar/internal.html | archivedate = 2006-08-13 }}</ref>
 
Egy holdban vagy bolygóban található radioaktív elemek ([[urán]], [[tórium]], <sup>26</sup>[[alumínium]]) bomlásából kifolyólag saját hőtermeléssel rendelkeznek. Egyes bolygók magas belső hőmérséklettel rendelkeznek, ennek következtében [[vulkanizmus|vulkanikus]] és [[Tektonika (geológia)|tektonikai]] folyamatok zajlanak. Azok, amelyeken kialakul a légkör, megjelenik a [[vízerózió|víz]]- és [[szélerózió]]. A kisebb testeken, ahol nincs [[árapály]]gyorsulás, megszűnik a geológiai aktivitás, és kihűl.<ref>{{cite book |first=JK Beatty, CC Petersen, |last= A. Chaikin |title=The New Solar System |edition=4th |publisher=Cambridge University Press |year=1999 |isbn=0-521-64587-5 |url=https://books.google.hu/books?id=iOezyHMVAMcC&pg=PA70&hl=hu#v=onepage&q&f=false }} {{Wayback|url=https://books.google.hu/books?id=iOezyHMVAMcC&pg=PA70&hl=hu#v=onepage&q&f=false |date=20150928192834 }}</ref>
 
=== Sztellárasztronómia ===
187 ⟶ 186 sor:
A [[csillag]]ok és azok fejlődése a [[világegyetem]] megismerésének alapja. A csillagok megismerését számítógépes szimulációk, mérések és elméleti tanulmányok segítik.<ref name="Harpaz">abHarpaz, 1994, pp. 7–18</ref> A csillagkeletkezés során az összesűrűsödő gázfelhő egyes részei saját tömegvonzásuknál fogva egyre több gázt vonzanak magukba, így egyre sűrűbbé válnak, ezek a globulák, amelyek a látható fény tartományában eltakarják a keletkező csillagot. A [[protocsillag]] a sűrűség növekedésével folyamatosan fölhevül, és a megfelelő hőmérséklet elérése után a legsűrűbb részen megindul a [[deutérium]], később a [[hidrogén]] [[magfúzió]]ja. A gázfelhő maradékát a csillag sugárzása és csillagszele kifújja, az akkréciós korong maradékából pedig protoplanetáris korong képződik, amely végül bolygókká állhat össze.<ref>{{cite web |url=http://astro.elte.hu/icsip/csill_elete/csillagkeletkezes/index.html |title=Csillagkeletkezés |date= |accessdate=2012-05-07 |author= |authorlink= |publisher=ELTE |work=astro.elte.hu |format= |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120516214705/http://astro.elte.hu/icsip/csill_elete/csillagkeletkezes/index.html |archivedate=2012-05-16 }}</ref>
 
Minden, a [[hélium]]nál és a [[hidrogén]]nél nehezebb elem a csillag magját képezi.<ref name="Harpaz"/> A csillagokat elsősorban a tömegük alapján osztályozzák. Minél nagyobb egy csillag tömege, annál nagyobb a fényessége, és annál gyorsabban fogyasztja el a hidrogént a magban. Ennek következtében a nagy tömegű csillagok élettartama rövidebb, mint a kisebb tömegűeké. A csillagok – a fősorozaton való tartózkodásuk során – a hélium és a hidrogén magjukban végbemenő fúzióból nyerik az energiát. Ez a folyamat a csillag tömegétől függően rövidebb vagy hosszabb. Egy naptömegű csillag élettartama 10 milliárd év, egy három naptömegű csillagé 500 millió év, egy 30 naptömegű csillagé már csak 6 millió.<ref>{{cite web |url=http://www.kislexikon.hu/csillag2.html |title=Csillag |date= |accessdate=2012-05-07 |author= |authorlink= | publisher= |work=kislexikon.hu |format= |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100403043615/http://www.kislexikon.hu/csillag2.html |archivedate=2010-04-03 }} {{Spam link|dátum=2019 októberéből}}</ref>
 
=== Galaktikus csillagászat ===
197 ⟶ 196 sor:
|publisher=Imperial College Press|isbn=1-86094-501-5 |url=https://books.google.com/?id=UVgBoqZg8a4C&dq}}</ref>
 
A csillagok között a csillagközi térben anyagok sora található meg. A legsűrűbb rész a [[molekuláris felhő]], amely [[molekuláris hidrogén]]ből és más elemekből áll. Az összesűrűsödő gázfelhő egyes részei saját tömegvonzásuknál fogva egyre több gázt vonz magába, így egyre sűrűbbé válik, ez a globula, ami a látható fény tartományában eltakarja a keletkező csillagot. A beérkező anyag a [[protocsillag]] körül akkréciós korongot képez, és nagy része a protocsillagba zuhan.<ref>{{cite web | url =http://hvg.hu/Tudomany/20120305_fiatal_csillagok_jelenseg | title = Különleges jelenségek a fiatal csillagoknál | publisher =hvg.hu | accessdate =2012-05-08 | language =magyar | archiveurl =https://web.archive.org/web/20120307024358/http://hvg.hu/Tudomany/20120305_fiatal_csillagok_jelenseg | archivedate =2012-03-07 }}</ref>
 
Az évmilliók során egy [[H II régió]]ban több ezer csillag születhet, majd egy szupernóva-robbanás vagy az újszülött csillagokból érkező napszél eloszlatja a felhő maradék anyagát, és a helyén egy, a [[Messier 45]]-höz hasonló [[nyílthalmaz]] lesz látható. Ezek a nyílthalmazok és elszórt csillagok később a [[Tejútrendszer]] részévé váltak, ahol mintegy 1000 nyílthalmaz ismert, de a teljes szám ennek a tízszerese lehet.
204 ⟶ 203 sor:
{{fő|Extragalaktikus csillagászat}}
[[Fájl:Hubble deep field.jpg|bélyegkép|200px|Galaxisok]]
Az [[extragalaktikus csillagászat]] a csillagászat tudományának azon ága, amely az univerzum [[Tejútrendszer]]en kívüli objektumainak kialakulásával, osztályozásával és az aktív galaxisok megfigyelésével foglalkozik. Ez utóbbi azért fontos, mert így megismerjük a világegyetem főbb szerkezetének jellemzőjét.<ref>{{cite web | url =http://www.astr.ua.edu/keel/galaxies/classify.html | title =Galaxy Classification | publisher =www.astr.ue.edu | accessdate =2012-05-08 | language =angol | archiveurl =https://web.archive.org/web/20060901074027/http://www.astr.ua.edu/keel/galaxies/classify.html | archivedate =2006-09-01 }}</ref> A legtöbb galaxis szabálytalan formájú, így könnyen be lehet kategorizálni. Ezek szerint megkülönböztetünk elliptikus, spirális, lentikuláris és szabálytalan galaxisokat.
 
A spirálgalaxisok két részből tevődnek össze: egy hatalmas, lapos korong, illetve egy kisebb, ellipszoid alakú „központi dudor”. A korongban található a csillagközi gáz és por nagyobbik része. Ezekben a galaxisokban a csillagok a galaxis középpontja körül keringenek, átlagosan néhány millió éves keringési idővel.<ref>{{cite web | url =http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/kulonszamok/k0901/frey.html | author =Frey Sándor | title =A galaxisok végeláthatatlan világa | publisher = | work= =www.termeszetvilaga.hu | accessdate =2012-05-08 | language =magyar | archiveurl =https://web.archive.org/web/20130331064753/http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/kulonszamok/k0901/frey.html | archivedate =2013-03-31 }}</ref><ref name="galaxis">{{cite web | url =http://users.atw.hu/csillagaszat09/galaxis.htm | title =galaxistípusok | publisher = | work= =users.atw.hu | accessdate =2012-05-08 | language =magyar | archiveurl =https://web.archive.org/web/20160304195707/http://users.atw.hu/csillagaszat09/galaxis.htm | archivedate =2016-03-04 }}</ref>
 
A [[lentikuláris galaxis]]ok sima, korong alakú [[galaxis]]ok, amelyekben a [[csillagkeletkezés]] felemésztette az összes csillagközi gázt, vagyis az ilyen galaxis főleg öreg [[csillag]]okból áll.<ref name="galaxis"/><ref>{{cite journal | author = DeGraaff, Regina Barber; Blakeslee, John P.; Meurer, Gerhardt R.; Putman, Mary E. | title = A Galaxy in Transition: Structure, Globular Clusters, and Distance of the Star-Forming S0 Galaxy NGC 1533 in Dorado | journal = The Astrophysical Journal | date = December 2007 | volume = 671 | issue = 2 | pages = 1624–1639 | bibcode = 2007ApJ...671.1624D| doi = 10.1086/523640}}</ref>
214 ⟶ 213 sor:
A [[Szabálytalan galaxis|szabálytalan vagy irreguláris galaxisok]] nem tartalmaznak spirálkarokat, és elliptikus szimmetria sem figyelhető meg bennük. Ezek a galaxisok úgy alakulhattak ki, hogy egy másik galaxissal kerültek kölcsönhatásba, emiatt elvesztették szimmetriájukat. Némely galaxis még a szabálytalan kategóriába sem sorolható be, ezek a [[pekuliáris galaxis]]ok.<ref name="galaxis"/>
 
A [[rádiógalaxis]] olyan galaxis, amely rádiófluxusa nagyságrendekkel erősebb annál, mint ami az optikai fényessége alapján várható, figyelembe véve az úgynevezett rádióindexet, azaz az [[Elektromágneses sugárzás|elektromágneses hullámok]] formájában leadott energiájának nagy részét a rádióhullámok tartományában sugározza ki. Az aktív galaxisok nagy energiájú sugárzást bocsátanak ki. Több csoportba oszthatók: [[kvazár]]ok, [[Seyfert-galaxis]] és [[blazár]]ok.<ref>{{cite web | url =http://imagine.gsfc.nasa.gov/docs/science/know_l1/active_galaxies.html | title =Active Galaxies and Quasars | publisher =NASA | work =imagine.gsfc.nasa.gov | accessdate =2012-05-08 | language =angol | archiveurl =https://web.archive.org/web/20060831033713/http://imagine.gsfc.nasa.gov/docs/science/know_l1/active_galaxies.html | archivedate =2006-08-31 }}</ref>
 
A kozmosz nagy léptékű szerkezetét galaxisok csoportjai és csoportosulásai jellemzik. A legnagyobbakat szupercsoportoknak vagy szuperklasztereknek hívják.<ref name="evolving universe">{{cite book|first=Michael|last=Zeilik|title=Astronomy: The Evolving Universe|edition=8th|publisher=Wiley|year=2002|isbn=0-521-80090-0}}</ref>
223 ⟶ 222 sor:
A kozmológia a [[világegyetem]]mel mint egésszel foglalkozó tudomány, emiatt a [[fizika]] és a [[filozófia]] tudományának is része.
 
A világegyetem megfigyelésével a fizikai kozmológia foglalkozik, amely hozzájárult ahhoz, hogy megismerjük a világ kialakulását és fejlődését. Alapvető a modern kozmológiában, hogy elismeri az [[ősrobbanás]] tényét, amelynek lényege, hogy az univerzum egy robbanással keletkezett, majd szélesedett. Az ősrobbanás elmélete a [[kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás]] [[1965]]-ös felfedezése nyomán született meg.<ref>{{cite web | url =http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20050818gondok.html | title =Gondok az Ősrobbanás körül | publisher = | work =origo.hu | accessdate =2012-06-08 | language =magyar | archiveurl =https://web.archive.org/web/20120822173049/http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20050818gondok.html | archivedate =2012-08-22 }}</ref>
 
A korai univerzumot egyenletesen és izotróp módon töltötte ki egy hihetetlenül nagy [[energia]]sűrűség és a vele járó óriási [[hőmérséklet]] és [[nyomás]].<ref>{{cite web | url =http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/oxford-typotex-kemiai/ch01s05.html | title =Elemek eredete | publisher = | work =tankonyvtar.hu | accessdate =2012-06-08 | language =magyar | archiveurl =https://web.archive.org/web/20120803023041/http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/oxford-typotex-kemiai/ch01s05.html | archivedate =2012-08-03 }}</ref> Ez tágult és hűlt, valamint a gőzlecsapódáshoz és a víz fagyásához hasonló, de [[elemi részecske|elemi részecskékhez]] kapcsolódó [[Halmazállapot|fázisátmeneteken]] ment át.<ref>{{cite web | url =http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/kulonszamok/k0003/fodor.html | title =Fodor Zoltán: Az anyag eredete a világegyetemben | publisher = | work =termeszetvilaga.hu | accessdate =2012-06-08 | language =magyar | archiveurl =https://web.archive.org/web/20130328170126/http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/kulonszamok/k0003/fodor.html | archivedate =2013-03-28 }}</ref>
 
A világegyetemet ma az energia egy misztikusnak tűnő formája, az úgynevezett [[sötét energia]] uralja. Nagyjából a teljes energiasűrűség 72%-a a mai egyetemben ilyen formájú.<ref>{{cite web | url =http://dark.nbi.ku.dk/research/themes/dark_energy/ | title =Dark energy | publisher = | work =dark.nbi.ku.dk | accessdate =2012-06-08 | language =angol | archiveurl =https://web.archive.org/web/20120424033011/http://dark.nbi.ku.dk/research/themes/dark_energy/ | archivedate =2012-04-24 }}</ref>
232 ⟶ 231 sor:
A csillagászat és az [[asztrofizika]] jelentős interdiszciplináris kapcsolatot alakítottak ki más tudományokkal. Archeoasztronómia és etnoasztronómia az ókori csillagászat és a hagyományos kultúra kontextusa, a régészeti és antropológiai bizonyítékok tanulmányozása.<ref>Sinclair, RM (2006).: "The Nature of Archaeoastronomy"". In Todd W. Bostwick and Bryan Bates. Viewing the Sky Through Past and Present Cultures; Selected Papers from the Oxford VII International Conference on Archaeoastronomy. Pueblo Grande Museum Anthropological Papers. 15. City of Phoenix Parks and Recreation Department. {{ISBN|1-882572-38-6}}. 13. o</ref>
 
Az [[asztrobiológia]] interdiszciplináris tudományág, amely a csillagászat, a [[biológia]] és a [[geológia]] azon területeit foglalja magába, melyek a [[földön kívüli élet]] eredetét, lehetőségeit, [[evolúció]]ját, valamint a földi élet esetleges földön kívüli eredetét vizsgálják.<ref>{{cite web | url =http://www.spacedaily.com/reports/NASA_To_Announce_Astrobiology_Finding_Major_Impact_On_Search_For_Life_999.html | title =NASA To Announce Astrobiology Finding: Major Impact On Search For Life | publisher = | work =www.spacedaily.com | accessdate =2012-05-08 | language =angol | archiveurl =https://web.archive.org/web/20120321223232/http://www.spacedaily.com/reports/NASA_To_Announce_Astrobiology_Finding_Major_Impact_On_Search_For_Life_999.html | archivedate =2012-03-21 }}</ref>
 
A világegyetem atomjainak, molekuláinak és vegyületeinek tanulmányozása, beleértve ezek kialakulását, interakcióját és a megsemmisülését [[asztrokémia|asztrokémiának]] hívják. A vizsgálat tárgyát képező anyagok rendszerint a molekuláris felhőkben, továbbá alacsony hőmérsékletű csillagokban, barna törpékben és bolygókon találhatók meg.<ref>{{cite web | url =http://icc.ub.edu/gp_asche.php | title =Astrochemistry | publisher = | work =icc.ub.edu | accessdate =2012-05-08 | language =angol | archiveurl =https://web.archive.org/web/20120217020457/http://icc.ub.edu/gp_asche.php | archivedate =2012-02-17 }}</ref> A [[kozmokémia]] a [[Naprendszer]]ben található elemek, molekulák és vegyületek tanulmányozása, beleértve az izotópok eredetét és változatait.<ref>{{cite web | url =http://www.pnas.org/content/108/48/19135.full | title =Laboratory technology and cosmochemistry | publisher = | work =www.pnas.org | accessdate =2012-05-08 | language =angol | archiveurl =https://web.archive.org/web/20170312230725/http://www.pnas.org/content/108/48/19135.full | archivedate =2017-03-12 }}</ref> Mindkét terület a csillagászat és a kémia kombinációja.
 
== Amatőr csillagászat ==
241 ⟶ 240 sor:
 
A csillagászat azon ága, amihez amatőrök járulnak hozzá legjobban.<ref>{{cite journal
| last = Mims III
| first = Forrest M.
| title = Amateur Science--Strong Tradition, Bright Future
| journal=Science | year=1999 | volume =284 | issue=5411Science
|year = 1999
| pages=55–56▼
|volume = 284
| url=http://www.sciencemag.org/cgi/content/full/284/5411/55▼
|issue = 5411
| accessdate =2008-12-06▼
▲ | pages = 55–56
| doi=10.1126/science.284.5411.55▼
▲ | url = http://www.sciencemag.org/cgi/content/full/284/5411/55
| quote=Astronomy has traditionally been among the most fertile fields for serious amateurs [...]}}</ref>▼
▲ | accessdate = 2008-12-06
▲ | doi = 10.1126/science.284.5411.55
▲ | quote = Astronomy has traditionally been among the most fertile fields for serious amateurs [...]}}</ref>
|archiveurl = https://web.archive.org/web/20090124231052/http://sciencemag.org/cgi/content/full/284/5411/55
|archivedate = 2009-01-24
}}</ref>
 
Az amatőr csillagászok a különböző égi objektumokat és jelenségeket figyelik meg, gyakran az általuk létrehozott eszközök segítségével. A leggyakoribb célpontjaik a [[Hold]], a bolygók, a csillagok, az [[üstökös]]ök, a [[meteor]]ok és a [[mélyégobjektum]]ok. Az amatőr csillagászat egyik ága az [[asztrofotográfia]], vagyis az égbolt fotózása. Sok amatőr bizonyos objektumok megfigyelésére specializálódik, olyanra, amely érdekli őt (egy típusra, egy eseményre).<ref>{{cite web | url=http://www.amsmeteors.org/ | title = The American Meteor Society | accessdate=2006-08-24 | archiveurl=https://web.archive.org/web/20060822135040/http://www.amsmeteors.org/ | archivedate=2006-08-2422 }}</ref><ref>{{cite web | first=Jerry | last=Lodriguss | url=http://www.astropix.com/ | title = Catching the Light: Astrophotography | accessdate = 2006-08-24 | archiveurl=https://web.archive.org/web/20060901185541/http://www.astropix.com/ | archivedate=2006-09-01 }}</ref>
 
A legtöbb amatőr a látható hullámhosszokon dolgozik, de vannak, akik a látható hullámhosszon kívüli spektrumon kísérleteznek. Ebbe beletartoznak az infravörös hullámhosszot szűrő hagyományos teleszkópok és a rádióteleszkópok. Az amatőr csillagászat úttörője [[Karl Jansky]] volt, aki az [[1930-as évek]]ben rádióhullámhosszokon figyelte az eget. Számos amatőr csillagász házilag készített távcsövet vagy teleszkópot használ, illetve olyanokat, amelyeket eredetileg csak a hivatásos csillagászoknak készítettek, de később a nyilvánosság számára is elérhető lett (pl. One-Mile-teleszkóp).<ref>{{cite web | author = F. Ghigo | date = 2006-02-07 | url = http://www.nrao.edu/whatisra/hist_jansky.shtml | title = Karl Jansky and the Discovery of Cosmic Radio Waves | publisher = National Radio Astronomy Observatory | accessdate = 2006-08-24 | archiveurl = https://web.archive.org/web/20060831105945/http://www.nrao.edu/whatisra/hist_jansky.shtml | archivedate = 2006-08-31 }}</ref><ref>{{cite web | url=http://www.users.globalnet.co.uk/~arcus/cara/ | title = Cambridge Amateur Radio Astronomers | accessdate = 2006-08-24 | archiveurl=https://archive.is/20120524/http://www.users.globalnet.co.uk/~arcus/cara/ | archivedate=2012-05-24 }}</ref>
 
Ezek a csillagászok is hozzájárulnak a tudományos csillagászathoz. Valójában ez az egyike azon kevés tudományágnak, ahol amatőrök is komoly eredményeket érnek el. Üstökösöket fedeznek fel, [[változócsillag]]okat figyelnek meg. A digitális technológia fejlődése nyomán gyakran tiszta és lenyűgöző fényképeket készítenek az égboltról.<ref>{{cite web | url=http://www.lunar-occultations.com/iota/iotandx.htm | title = The International Occultation Timing Association | accessdate=2006-08-24 | archiveurl=https://web.archive.org/web/20060821180723/http://www.lunar-occultations.com/iota/iotandx.htm | archivedate=2006-08-2421 }}</ref><ref>{{cite web | url = http://cfa-www.harvard.edu/ep/comet/comet6.html | title = Edgar Wilson Award | publisher = Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics | accessdate = 2006-08-24 | archiveurl = https://web.archive.org/web/20060915031743/http://cfa-www.harvard.edu/ep/comet/comet6.html | archivedate = 2006-09-15 }}</ref><ref>{{cite web | url = http://www.aavso.org/ | title = American Association of Variable Star Observers | publisher = AAVSO | accessdate = 2006-08-24 | archiveurl = https://web.archive.org/web/20100202050715/http://www.aavso.org/ | archivedate = 2010-02-02 }}</ref>
 
== Nyitott kérdések a csillagászatban ==
Bár a csillagászat óriási lépést tett meg a világegyetem természetének megértése felé, van még számos nyitott kérdés. Ezek megválaszolására új elméleti és kísérleti fizikai felfedezések, illetve új eszközök megépítésére van szükség, amelyek a világűrt figyelik.
 
A tudósok nem tudják, pontosan hogyan alakult ki a világegyetem és mi történt az ősrobbanás előtt, és a tudomány még nem adott választ a földönkívüli életre sem. A [[sötét anyag]] és a [[sötét energia]] természetének kutatása a modern csillagászat egyik központi eleme.<ref>{{cite web | url=http://astro.u-szeged.hu/kutatas/.otka/OTKA_ET_KissL.pdf | title = Sötét anyag vagy alternatív gravitáció | publisher = | work=astro.u-szeged.hu | accessdate = 2012-05-19 | archiveurl=https://web.archive.org/web/20130331053644/http://astro.u-szeged.hu/kutatas/.otka/OTKA_ET_KissL.pdf | archivedate=2013-03-31 }}</ref>
 
Az [[Apollo–17]] által gyűjtött Hold-kőzetmintákban [[grafit]]ot mutattak ki a kutatók, viszont nem tudni, honnan származik ez az anyag. A grafit magas hőmérsékleten keletkezik, vagyis becsapódás nyomán keletkezhetett.<ref>{{cite web | url=http://hirek.csillagaszat.hu/fold_es_hold/20100909-grafit-a-holdon.html | title=Grafit a Holdon | publisher= | work=hirek.csillagaszat.hu | accessdate=2012-06-08 | archiveurl=https://web.archive.org/web/20111214000245/http://hirek.csillagaszat.hu/fold_es_hold/20100909-grafit-a-holdon.html | archivedate=2011-12-14 }}</ref> A [[Pluto (törpebolygó)|Plutó]]ról is kevés információ van, mivel nagyon távol van a [[Föld]]től. Nem tudják például, hogy milyen magas a légköre.<ref>{{cite web | url=http://www.hir24.hu/tudomany/2011/07/21/felfedeztek-a-pluto-negyedik-holdjat/ | title = Felfedezték a Plútó negyedik holdját | publisher = | work=www.hir24.hu | accessdate = 2012-06-08 | archiveurl=https://web.archive.org/web/20111013023526/http://www.hir24.hu/tudomany/2011/07/21/felfedeztek-a-pluto-negyedik-holdjat/ | archivedate=2011-10-13 }}</ref>
 
== Jegyzetek ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Csillagászat”