„Magyarország és Hollandia kapcsolatai” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
27. sor:
 
==Dinasztikus kapcsolat==
[[II. Lajos magyar király]] 1521-ben feleségül vette [[Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558)|Habsburg Máriát]], ezzel dinasztikus kapcsolat is létrejött Magyarország és Németalföld között. A [[Mohácsi csata|mohácsi vész]] után az özvegy királynét 1531-ben bátyja, [[V. Károly német-római császár]] Németalföld kormányzójává tette. Mária kíséretében volt titkára, [[Oláh Miklós (esztergomi érsek)|Oláh Miklós]], aki Brüsszelben írta meg (1536-37) ''Hungaria – Athila'' éscímű művét<ref>[http://real-eod.mtak.hu/5737/ ''Hungaria'' című- műveitAthila]</ref>. Oláh 1542-ben visszatért Magyarországra, ahol [[zágráb]]i püspök majd [[esztergomi érsek]] és 1562-ben hercegprímás lett, és tovább ápolta a kulturális kapcsolatokat Németalföld és Magyarország között.{{refhely|azonos=S5}}
 
Mátyás király halála után erősen csökkent a Magyarország iránti érdeklődés a Németalföldön, érdeklődésük az akkoriban felfedezett [[Újvilág]] felé fordult. A kormányzóvá lett özvegy magyar királyné, akit Magyar Máriának is neveztek Németalföldön, azonban újra felkeltette az érdeklődést Magyarország iránt. Titkára, Oláh Miklós, a hazájáról közreadott könyveivel földrajzi és történelmi ismereteket nyújtott a helyi tanult közönségnek. 1550 körül Németalföldön lényegesen többet tudtak Magyarországról, mint Magyarországon Németalföldről. Maga a „Németalföld” kifejezés is ismeretlen volt még, helyette a „Belgia” vagy „Belgica” szót használták földrajzi fogalomként. A magyar királynéből lett kormányzót „flamand asszonyként” emlegették.{{refhely|Sivirsky|7. o.}}