„Magyarország és Hollandia kapcsolatai” változatai közötti eltérés

A századforduló holland-magyar kulturális érintkezéseinek sajátos alakja volt Ritschl Giza hollandiai magyar költőnő, aki holland nyelvű verseket publikált.{{refhely|Sivirsky|30-31. o.}} Ekkoriban vált világhírűvé a holland szocialista regény- és drámaíró, [[Herman Heyermans]], akinek magyar fordításai is megjelentek, sőt az 1900-ban írt ''Op hoop van zegen'' című drámáját a [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] idején ''Áldás reményében'' címmel színre is vitték Budapesten.{{refhely|Sivirsky|28. o.}}
 
A 20. század első évtizedeiben [[Molnár Ferenc (író)|Molnár Ferenc]] igen sok színdarabját (többek között ''[[Az ördög (dráma)|Az ördög]]'' a ''[[Liliom (színmű)|Liliom]]'', A testőr) fordították le és vitték színre nagy sikerrel Hollandiában. Ezek a darabok olyan hatással voltak a holland drámaírásra, hogy egyik holland drámaíró, Ary den Hertog (1889-1958) a „holland Molnár” ragadványnevet kapta. Természetesen megjelent holland nyelven is ''[[A Pál utcai fiúk]]'' (De jongens van de Pálstraat, 1938).{{refhely|Sivirsky|32. o.|azonos=S32}}
 
Az első világháború után [[Herczeg Ferenc (író)|Herczeg Ferenc]] ''Kék róka'' című darabja (De blauwvos, 1919), ''Az élet kapuja'' (De poort van het leven) és ''Pro libertate!'' (Vuur in de nacht) című művei jutottak el a holland közönséghez. [[Harsányi Zsolt]] ''(Magyar rapszódia)'', [[Körmendi Ferenc (író)|Körmendi Ferenc]] ''(Budapesti kaland)'', [[Földes Jolán]] ''(A halászó macska utcája)'' népszerű olvasmányok lettek Hollandiában. Földes és Körmendi fordítója Madelon Székely-Lulofs asszony (1899-1958) volt.{{refhely|azonos=S32}}
 
==Magyar–holland kapcsolatok a 20. században==