„Vérkeringés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 89.147.103.18 (vita) szerkesztéséről Borbély Márton szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
a →A vérkeringés: tagol |
||
9. sor:
== A vérkeringés ==
A vérkeringés feladata a szövetek ellátása a működésükhöz szükséges tápanyagokkal és oxigénnel, valamint a sejtek által termelt salakanyagok és szén-dioxid eltávolítása. A [[hormon]]ok ugyancsak a véren keresztül érik el a célsejtjeiket és szabályozzák azok működését.
A vér keringését az érrendszerben a [[szív|szív pumpafunkciója]] biztosítja azzal, hogy nyomáskülönbséget generál az [[artéria|artériás rendszer]] valamint a [[véna|nagy vénák]] között. Ez a nyomáskülönbség hajtja a vért. A szív üregrendszeréből két vérkör indul, a [[Tüdő|kis vérkör]] a jobb kamrából indul a [[Artéria|tüdőartériával]] és a tüdőn át (ahol megtörténik a gázcsere) a bal pitvarban végződik, míg a [[nagyvérkör]] a bal kamrából indul az [[Aorta|aortával]], a ''főverőérrel'', melyből aztán sorra ágaznak a különböző szerveket ellátó [[artéria|artériák]]. Az erek keresztmetszete az elágazásokkal csökken, ugyanakkor az érrendszer összkeresztmetszete nő. A tápanyagok és a gázok cseréje a [[ér (anatómia)|hajszálerek]] (kapillárisok) szintjén történik. Adott pillanatban csupán a kapillárisok egy részében van aktív vérkeringés. Ezt a kapillárisok eredésénél található izomelemek teszik lehetővé, melyek összehúzódásukkal csökkentik a véráramlást, míg elernyedve megnyitják a hajszálereket. Ezzel a mechanizmussal tudja az aktuális igényekhez igazítani a szervezet a keringést. Erre azért van szükség, mert a keringő vértérfogat túl kevés ahhoz, hogy egyidejűleg az összes érbe jusson, másrészt a szívnek is túl nagy munkát jelentene a kellő vérnyomás biztosítása. A sejtekből kiszabaduló anyagcseretermékek ugyancsak befolyásolják a helyi véráramlást. A hajszálerekből utána a [[Véna|vénás]] rendszerbe kerül a vér. A kisebb vénák összeömléséből egyre nagyobbak jönnek létre, míg végül két nagy vénán keresztül áramlik vissza a vér a jobb pitvarba. Az artériás rendszertől a pitvarokig a nyomás végig csökken.
Az artériák és a vénák szerkezetileg eltérnek egymástól. Fontos, hogy nem a bennük áramló vér oxigéntartalma alapján nevezzük el az ereket hanem aszerint, hogy a véráramlás bennük szívtől a periféria felé (ezek az [[Artéria|artériák]]) vagy a periféria felől a szív felé (ezek a [[Véna|vénák]]) tartanak. Így például a kisvérköri artériák oxigénszegény és szén-dioxid gazdag vért visznek a tüdőhöz, míg a tüdővénák oxigéndús vért szállítanak a bal pitvarba. Azaz ''nem az erekben áramló vér összetétele, hanem az áramlásnak a szívhez viszonyított iránya a meghatározó''. (A hagyományos artériás és vénás vér elnevezés csak a nagy vérkörre érvényes.) Az [[Artéria|artériák]] és [[Véna|vénák]] [[fal]]vastagsága és [[fal]]szerkezete a bennük uralkodó [[vérnyomás|nyomásviszonyoknak]] felel meg. Még összetettebb a helyzet a [[magzati keringés]]ben.
*[[Vérnyomás]]
| |||