Wikipédia

„József nádor” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 768 szerkesztés
belső hivatkozások
36. sor:
| lábjegyzet =
}}
'''Habsburg József nádor''', '''József Antal főherceg''' ''(Erzherzog Joseph Anton Johann Baptist von Österreich;'' ([[Firenze]], [[1776]]. [[március 9.]]<ref name="Paul Theroff: An Online Gotha">[http://www.angelfire.com/realm/gotha/gotha/austria.html Paul Theroff: An Online Gotha]</ref><ref name="Euweb/Habsburg Genealogy">[http://genealogy.euweb.cz/habsburg/habsburg5.html#JApH Euweb/Habsburg Genealogy]</ref> – [[Buda (történelmi település)|Buda]], [[1847]]. [[január 13.]]) német-római császári herceg, osztrák főherceg, magyar királyi herceg, császári-királyi tábornagy ''([[k. u. k.|k. k.]] Feldmarschall)'', a [[Habsburg-ház]] ún. magyar vagy nádori ágának megalapítója, [[1796]]-tól haláláig [[Magyar Királyság|Magyarország]] [[nádor]]a, a reformkorban 1835-ig uralkodó [[Ferenc magyar király|I. Ferenc]] osztrák császár/magyar király öccse.
 
A magyarok iránti szeretete és a reformkori Magyarország fejlesztéséért kifejtett történelmi léptékű érdemei miatt '''„a legmagyarabb Habsburg”''' megtisztelő néven emlegették. Reformgondolkodásában Széchenyi István eszmetársa volt.
 
Kiemelkedő szerepe volt Pest kulturális és gazdasági központtá fejlesztésében az [[1830-as évekreévek]]re. Városképi jelentőségű épületek emelésének sorát kezdeményezte. Nevéhez fűződik Pest klasszicista arculata, a [[Magyar Nemzeti Múzeum|Nemzeti Múzeum]], a Német Színház, a Gellért-hegyi csillagvizsgáló, a [[Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia|Ludovika Akadémia]] és több vasútvonal építése, a [[Városliget]] rendezése, a Margitsziget parkosítása, az új pesti és lipótvárosi negyed fejlesztése, a műszaki felsőoktatás megerősítése. Jelentős adományokkal támogatta többek közt a Nemzeti Múzeumot, a Széchényi Könyvtárat és a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását, a művészeteket, a közoktatást, haladó polgári társaságok, egyletek sorát.
 
Ferenc császár öccseként rendkívül hasznosan képviselte a magyar érdekeket a császár felé. Ő vette rá bátyját, hogy -– 13 év szünet után -– hívja össze az első reform-országgyűléstreformországgyűlést. Ő eszközölte ki a kegyelmet a császárnál a börtönbüntetésre ítélt [[Magyar jakobinus mozgalom|magyar jakobinusoknak]], köztük [[Kazinczy Ferenc]]nek, 1840-ben Kossuthnak[[Kossuth Lajos]]nak, [[Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850)|Wesselényinek]] és [[Lovassy László (jogász)|Lovassy Lászlónak]], akadályozta meg 1843-ban a [[Védegylet (reformkor)|Védegylet]] feloszlatását. Az [[1838. évi-as pesti árvíz]] idején ő volt a mentés irányítója, majd sokat tett az árvízkárok enyhítéséért. Megtanult [[magyar nyelv|magyarul]], magyaros díszruhátdíszmagyart viselt, Budán élt.
 
1945-19891945–1989 között, a marxista-szocialista történelemtanításban a magyar történelem nagy alakjai közül kivették, kultuszát megszüntették,<ref name=":0" /> így munkássága feledésbe merült, ismertsége lecsökkent.
 
== Élete ==
75. sor:
A fiatal főherceg megtanult magyarul, ennek nyomán hamar megkedvelték Magyarországon. Helytartói kinevezése után egy évvel, az [[1796]]-os [[pozsony]]i országgyűlésen a rendek közfelkiáltással megválasztották őt a Magyar Királyság [[nádor]]ává, ami a király után a legmagasabb közjogi méltóságnak számított. A nádorok sorában a százharmadik helyet foglalta el, ő volt az utolsó előtti nádor. Korábban a Habsburg-házból csupán fiatalon elhunyt bátyja kapta meg ezt a méltóságot. Tisztségét több mint 50 esztendőn át töltötte be. Az ország állapotáról írott nádori jelentéseiben többször is javasolta császári bátyjának, [[Ferenc magyar király|I. Ferencnek]], hogy az uralkodó térjen vissza az alkotmányosság útjára, és átgondolt reformokkal igyekezzék javítani a magyar közvéleménynek az uralkodóházhoz való viszonyát. Kieszközölte, hogy a császár kegyelmet adjon a börtönbüntetésre ítélt [[Magyar jakobinus mozgalom|magyar jakobinusoknak]], köztük [[Kazinczy Ferenc]]nek.
 
József nádor a magyar [[reformkor]] idején élt. Sokat tett az ország gazdasági és kulturális felemelkedéséért, Pest-Buda fejlesztéséért. [[1808]]-ban létrehozta a [[Szépítő Bizottság]]ot, amely a [[klasszicizmus|klasszicista]] építészeti stílus felvirágoztatását, a város egységes stílusú épületekkel való gazdagítását segítette. E szellemben épült a [[Magyar Nemzeti Múzeum|Nemzeti Múzeum]] is. Kezdeményezte Pest fejlesztését, így a hatalmas [[Német Színház]] felépítését (1808–1812), illetve az új pesti városrész, a [[Lipótváros]] kiépítését (amely a király és a nádor apjának, [[II. Lipót magyar király|II. Lipót császárnak és királynak]] nevét kapta). A műszaki újdonságok iránti érdeklődésének számos tanújelét adta. Kezdeményezte a [[Gellért-hegy]]i ''Egyetemi Csillagda'' ([[csillagvizsgálóobszervatórium]]) építését, a Császári-királyi Magyar Ludovika Akadémia ''(Ludoviceum)'' építését, amely József nádor édesanyjának nevét viseli. Előmozdította a [[Pest (történelmi település)|Pest]] és [[Vác]] közötti vasútvonal és a [[Budapest X. kerülete|Kőbányára]] vezető próbavasút létrehozását. Jelentős része volt a [[Városliget]] rendezésében. Megvásárolta és parkosította a [[Margit-sziget]]et.
 
[[Fájl:Jozsefnador palatin Hungary 02.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|József nádor (abban a díszruhábandíszmagyarban ábrázolva, amelyben [[1847]]-ben eltemették]]
Segítette a magyar kultúra sorsának javítását, adományaival bővítette a [[Magyar Nemzeti Múzeum|Nemzeti Múzeum]] gyűjteményeit, fejlesztette az [[Országos Széchényi Könyvtár]]at. A [[Magyar Tudományos Akadémia]] alapításához [[Széchenyi István]] mellett József nádor is jelentősen hozzájárult, {{formatnum:10000}} forintos adományával. Az Akadémia működését később is rendszeresen támogatta. Támogatott és felkarolt számos haladó polgári kezdeményezést, így alakulhatott meg a ''Magyar Gazdasági Egylet'', a ''[[Kisfaludy Társaság]]'', a ''Tudós Társaság'', a ''[[Természettudományi Társaság]]'' és a ''[[Vakok Intézete]]'' is. Ő maga jegyezte az újonnan alakult ''Kereskedelmi Bank'' első [[részvény]]eit.
 
Bőkezű [[mecénás]]ként támogatta a művészeteket és a közoktatást. Szorgalmazta a műszaki oktatás első magyarországi intézményének, a [[II. József magyar király|II. József császár]] rendeletére még [[1782]]-ben felállított Ipartanodának fejlesztését. (Ez az intézmény [[1856]]-tól József nádor nevét viselte, majd [[1871]]-ben egyetemi rangot kapott, belőle fejlődött ki a mai [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Műegyetem]]).
 
[[Alcsútdoboz]] határában kiépítette az [[alcsúti kastély]]t, melyet [[Pollack Mihály|Pollack Mihállyal]] együtt tervezett. Az alcsúti uradalomban mintagazdaságot rendezett be, s kastélya parkjában [[arborétum]]ot, háromszáznál több ritka növényfajjal, amely ma is látogatható. Szolgálatába fogadta [[Tost József]] császári kertész három fiát, akik a [[Budavári Palota|Budai Királyi Vár]], a Nádorkert (a mai [[Lágymányos]] területén, a Budafoki út, Hengermalom utca, a Duna és a vasúti töltés között volt), a [[Margit-sziget|Margitsziget]] és az [[alcsúti kastély]]kastélypark kertészeti munkáit irányították.
 
=== Halála ===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/József_nádor”