„Magyar őstörténet” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címkék: HTML-sortörés Vizuális szerkesztés |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.105.34 (vita) szerkesztéséről 93.122.249.165 szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
193. sor:
== Nyelvészeti eredmények ==
=== Finnugor nyelvrokonság ===
{{bővebben|Finnugor nyelvrokonság}}
A magyar nyelv a finnugor elmélet kibővített uráli verziója szerint az [[uráli nyelvcsalád]]ba, annak [[finnugor nyelvek|finnugor ágába]], közelebbről ugor ágába tartozik. Legközelebbi rokonai az [[obi-ugor nyelvek]] lennének (manysi és hanti). A [[manysi nyelv|manysi]] (vogul) és a [[hanti nyelv|hanti]] (osztják) beszélőinek száma napjainkra erősen megfogyatkozott, egyes nyelvjárások ki is haltak. Ezek a nyelvek a magyarral ellentétben nem rendelkeztek írásbeliséggel. Az uráli elméletet sokan összekötik az [[altáji nyelvcsalád]]dal és [[urál-altáji nyelvcsalád]]ról beszélnek, ami az uráliak és a törökök kapcsolataira utal.
A finnugor közös szállásterületet korábban [[Köppen]] alapján a sün és a méh szavak elterjedése alapján a Káma vidékére tették.{{refhely|Finnugor őshaza}} Ez nem jelenti azt, hogy a magyarok sohasem járhattak arra. Harmatta János szerint [[Hérodotosz]] [[Szküthika|Szküthikája]] népneveinek nyelvi és életmódjuk elemzése azt mutatja, hogy az [[i. e. 5. század]]ban ott élhettek. A nyelvi időrend számításai alapján ekkor már régen túl voltak a finn és ugor nyelvi szétváláson.{{refhely|Harmatta Magyarok görög forr}} [[Türk Attila]] régészeti kutatásai azonban ismét a Káma és Volga összefolyásának környékét teszik meg a [[honfoglalás]] legvalószínűbb kiindulási helyének.
Az [[uráli őshaza]] elmélete szerint az uráli alapnyelvet beszélők őshazája [[Szibéria|Nyugat-Szibériában]], az [[Ob]] alsó folyása és az [[Urál hegység]] között volt. Az elmélet szerint, az újabb őstörténeti eredményekkel összevetve kevesebb, mint ötezer éve az ősnyelv szétvált a finnugor és a [[szamojéd nyelvek|szamojéd ágra]]. Valamivel később a finnugor nyelv ismét szétválhatott a [[finn-permi nyelvek|finn-permi]] és az [[ugor nyelvek|ugor ágra]]. Az ugor ágat a magyar, a [[manysi nyelv|manysi]] (vogul) és a [[hanti nyelv|hanti]] (osztják) alkotta. Úgy gondolják, hogy ezektől a magyar az [[i. e. 2. évezred|i. e. 2]]-[[i. e. 1. évezred|1. évezred]] fordulóján különült el.
Az uráli őshaza elméletével sokan az antropológia és genetika mai eltérő eredményeit helyezik szembe. Az uráli elmélet hívei szerint ez a megközelítés azért nem helytálló, mert a nyelvrokonság nem jelent feltétlenül antropológiai-genetikai rokonságot is azután, hogy a népesség mobillá vált, beindult a távolsági kereskedelem és a gyors lovas migráció. Az ezelőtti időkben, amikor azonban az emberiség már szétvándorolt a Földön, egy ideig nyelv és genetika között szükségszerűen szorosabb kellett legyen a kapcsolat. Az [[andronovói kultúra]]család esetén látjuk a többféle antropológiai jelleget, amelyek a szétvándorlás után tovább keveredtek más népcsoportokkal. Ekkor nyelvüket jelentős külső hatások érték más – iráni, török és kaukázusi – nyelvek részéről, ami azt előfeltételezi, hogy ezek a nyelvi rétegek nem tartoztak az alapnyelvhez.
=== Iráni jövevényszavak ===
| |||