„Akupunktúra” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DanjanBot (vitalap | szerkesztései)
a felső index 2/3 csere AWB
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0
7. sor:
A bioanyag stimulációjának különböző formái függnek az elérendő szövetek mélységétől, (amelyek lehetnek a [[Bőr (anatómia)|bőr]], a [[Szövet (biológia)|kötőszövet]], az [[izom]], az izompólya ''(fascia)'', a csonthártya ''(periosteum)'', az idegdúcok (ganglionok), az idegek ''(nervi)'', a biostimuláció intenzitásától (QI érzés kiváltása szúrással=fájdalomcsökkentő hatás elérése szúrással), az alkalmazott energia fajtájától, (elektromos, elektromágneses vagy lézer), az ingerlésre kiválasztott (stimulálandó terület) segmentális- funkcionális egység a szelvényezettség eredetétől függ (dermatoma, myotoma, sclerotoma, viscerotoma, neurotoma, osteoma). A stimulációs lehetőségek az alkalmazott mechanikai módszer, eszköz, gép részére lehetnek kis területű pontok, nagyobb területek, illetve ennél nagyobb kiterjedésű régiók. Beavatkozásainkban törekszünk arra, hogy a kötőszöveti (az izom és fascia) valamint a perifériás idegi struktúrák stimulációját végezzük el.
 
A stimuláció céljaira kiválasztott [[anatómia]]i helyek a következők lehetnek: trigger pontok, tender pontok, paravertebralis pontok, zónális pontok (Head, Mackenzie, Zaricott Shu, Mu pontok),<ref>{{cite web|url=http://www.yamamoto.hu/downloads_registered/hko_akupunktura_hatasmechanizmusa.pdf|title=Stimulációs pontok a bőrben levő peripheriás idegi afferensek, valamint speciális reflex pontok (mint ún. mikrorendszerek pontjai,|anatómia= ezek az auricular, nasal, digital, scalp |[Yamamoto speciális rendszere, 1974]4=, buccalis pontok )|accessdate=2012-09-08|archiveurl=https://web.archive.org/web/20170428020903/http://www.yamamoto.hu/downloads_registered/hko_akupunktura_hatasmechanizmusa.pdf|archivedate=2017-04-28}}</ref> végül az izmok motoros pontja („jumping Acupuncture”). A fenti pontklasszifikáció részletes felosztásban tartalmazza az általános stimulációs gyakorlatban alkalmazottakat.
 
A biológiailag aktív pontok elektromos jellemzőinek vizsgálata már korábban elkezdődött, amelynek során igazolták [Niboyet, 1949], [Okazaki, 1975)] a bőr egyes területeinek csökkent elektromos ellenállását a környezetéhez képest. Ugyanezt erősítette meg később Grall [Grall, 1965] azzal, hogy a bioaktív pontokban 5-50 kΩ, míg a fals pontokban 0,5-3 MΩ ellenállást mért. {{-}}