„Uradalom” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:4C4C:24B5:2B00:8C57:260F:D5D8:B2F7 (vita) szerkesztéséről Kasza Kristóf szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
a formázás
1. sor:
Az '''uradalom''' (régiesen és egyes [[Magyar nyelvjárások|nyelvjárás]]okban ma is: „urodalom”, régen [[Latin nyelv|latin]]osan „dominium”), a [[Feudalizmus|feudális rendszer]]ek birtokszerkezetének jellegzetes eleme: több, általában összefüggő, de külön kezelt birtoktestet ([[major]]t) magában foglaló, egy személy tulajdonában és egységes vezetés alatt álló birtok. A [[19. század]] végén hazánkban az 1000 [[Hold (mértékegység)#Változatai|katasztrális hold]]nál nagyobb földbirtokot tekintették uradalmi birtoknak; az ilyen nagybirtokok foglalták el akkor az ország teljes földbirtokterületének 46%-át ([[Németország]]ban ugyanekkor 24%-os, [[Franciaország]]ban csak 20%-os, [[Anglia|Angliában]] azonban 80%-os volt a részarányuk).<ref> A Pallas nagy lexikona; Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., 1893-1897.</ref>
 
==Története==
5. sor:
Európában a [[7. század]]ra alakult ki az uradalom, a [[középkor]]i nagybirtok, amely azonban még kisüzemi termelésen alapuló nagygazdaság volt, mert a munka a paraszti üzemekben folyt, amelyek betagolódtak az uradalom szervezetébe.
 
A [[9. század|9]]-[[10. század]]ban új szakasz kezdődött az európai nagybirtokok életében. Ekkor alakultak át földesurasággá, azaz teljes közigazgatási, bíráskodási („úriszék”), katonai és adóztatási szervezetté. A nagybirtokok immunitást szereztek, azaz királyi tisztviselő nem intézkedhetett a területükön, ott minden közfunkciót a birtokos látott el. Ez idő tájt jelentek meg az első fából vagy kőből épített, uradalmi központ szerepét betöltő [[vár]]ak. Az uradalom területén lévő templomokat, kolostorokat is a földesúr alapította - támogatta, de ellenőrizte is.<ref>{{Cite web |url=http://www.freeweb.hu/xantana/tortenelem/toriuj/kozmgazd.pdf# |title=Archivált másolat |accessdate=2010-02-25 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20101217071227/http://www.freeweb.hu/xantana/tortenelem/toriuj/kozmgazd.pdf# |archivedate=2010-12-17 }}</ref>
Az uradalmi [[jobbágy]]ok saját használatra, termény-, pénz- és munkajáradék ellenében, szántóföldet és házhelyet, kertet kaptak a földesúrtól. Munkájukat saját állataikkal és szerszámaikkal végezték. A földesúr saját kezelésű birtokát, az ún. majorságot vagy allódiumot robotban művelték. Egyes források szerint létezett egy különös adófajta is (ezt más források vitatják), [[Ius primae noctis|az első éjszaka joga]]: a jobbágy házasságkötésekor a nászéjszakát át kellett engednie urának, vagy pénzzel meg kellett váltania.<ref>http://uradalom.netlap.net/#K%F6z%E9pkori_uradalmak</ref>
 
12. sor:
A [[második világháború]] után az uradalmakat felszámolták: a földosztás során az „Azé a föld, aki megműveli” jelszavával a birtokokat szétosztották a volt béresek és cselédek között.
 
==ForrásokJegyzetek==
{{források}}
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Uradalom