„Rakovszky István (politikus)” változatai közötti eltérés

[[Rakovszky István (író)|Rakovszky István]] császári és királyi kamarás, író és kesselőkeői báró Majthényi Ilona fia. Pozsonyban végezte a középiskolát, majd a jogakadémiát. Katonának állt, ám betegség miatt le kellett szerelnie, s [[Velence (Olaszország)|Velencébe]] ment gyógyíttatni magát. Miután hazaérkezett, gazdálkodással foglalkozott nagyselmeci (Liptó vármegye) birtokán, egyúttal a vármegyei ellenzékhez is csatlakozott. Az egyházpolitikai küzdelmek idején megalapította a [[Katolikus Néppárt]]ot, ennek programjával 1896-ban országgyűlési képviselő, valamint a delegáció néppárti tagja lett. 1899. február 26-án aláírta pártja nevében a megegyezést, melyet [[Széll Kálmán (politikus)|Széll Kálmán]] miniszterelnökkel kötött. 1901-től 1918-ig a csornai kerület országgyűlési képviselője volt, 1903-tól pedig a Néppárt alelnöki tisztjét töltötte be, és a szövetkezett ellenzék vezérlő bizottságának is tagja volt. 1905-től 1909 szeptemberében bekövetkezett lemondásáig a képviselőház alelnöke volt. Rakovszky volt az elnök az 1906. február 19-iki ülésen, amely indítványára felbontatlanul küldte vissza a föloszlató királyi kéziratot [[Nyíri Sándor]] királyi biztos részére. 1907-ben valóságos belső titkos tanácsossá nevezték ki, 1909 szeptemberének végén alelnöki tisztségéről lemondott. 1916-ban a király előtt szerepelt mint az ellenzéki pártok egyik bizalmija, a hősök választójogának megadását indítványozta. 1918-ban a magyar kormánynak volt megbízottja a D-i hadsereg főparancsnokságán. Szeptemberben, az összeomlást követően hangot adott királyhűségének, majd visszavonult a politikától. 1919-ben a [[tanácsköztársaság|kommün]] ideje alatt elfogták és megsemmisítették az iratait. 1920-ban [[Veszprém]]ben a Ker. Nemzeti Egyesülés programjával lett nemzgyűlési képviselő, majd a nemzetgyűlés elnöke, mely posztról 1921 júliusában lemondott a kisgazdapárt bizalmatlansága okán. Elnöksége utolsó napján sértő levelet írt számára [[Prónay Pál]] alezredes, ezért Prónayt 10 napi szobafogságra ítélte a felettese. [[1921]]. [[szeptember 25.|szeptember 25-én]] ellenzékiségén felháborodott [[Kövér Ibrahim György]] v. főhadnagy, és többször is rálőtt a Ház egyik karzatáról, ám nem sebesítette meg. [[IV. Károly magyar király|IV. Károly]] király október 10-én repülővel érkezett [[Magyarország]]ra, Rakovszky ekkor csatlakozott hozzá, s a király miniszterelnökké nevezte ki. Október 23-án, a [[budaörsi csata]] napján, [[Bethlen István (politikus)|Bethlen István]] miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetést, melynekaki, soránmint a királykérdésben neutráliskompromisszumos politikust,megoldást akiszem előtt tartó politikus, a külpolitikai körülmények figyelembevételével Károly visszatérését nem támogatta. Ebben a beszélgetésben akasztással fenyegette meg a miniszterelnököt, melynek fültanúja volt Fouchet, francia követ<ref>{{Cite book |last=Romsics Ignác |title=Bethlen István |year=2019 |publisher=Helikon Kiadó |page=p. 237.}}</ref>. Október 25-én, Tatán a puccsot leverő csapatok elfogták IV. Károllyal együtt, s felségsértés vádjával [[1922]]. január 4-éig őrizték a pestvidéki törvényszék fogházában. Miután kiszabadult, szembefordult a kormánnyal, elsősorban [[Tomcsányi Vilmos Pál]] igazságügy-miniszter, [[Vass József (politikus)|Vass József]] kultuszminiszter és [[Nagyatádi Szabó István]] ellen intézett támadást. Tomcsányival párbajozott is. [[1922]]. [[január 15.|január 15-én]] belépett a legitimista [[Keresztény Nemzeti Földmíves és Polgári Párt]]ba, ennek programjával lett 1922-től 1927-ig a [[szécsény]]i kerületi nemzetgyűlés képviselője.