„Alsósztregova” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Zsuzsakossuth (vitalap | szerkesztései)
26. sor:
 
== Története ==
A falu a [[12. század|12]]-[[13. század]]ban keletkezett, [[1251]]-ben ''"Strigoa"'' néven említik először írott forrásban. [[1281]]-ben ''"Strogea", "Stegow", "Stego"'', [[1381]]-ben ''"Stregoua"'', [[1487]]-ben ''"Ztrehova"'', [[1493]]-ban ''"Alsozthergowa"'' néven szerepel a különböző írott forrásokban. Birtokosai a [[Sztregovai család|Sztregovai]], később a [[SzéchenyiSzéchényi család|Széchenyi]], majd [[1430]]-tól a [[Madách család]].
 
A [[13. század]]ban a településen vár állt. [[1552]]-ben Ali budai pasa északi hadjárata során megtámadta és elpusztította a [[Oszmán Birodalom|török]]. [[1593]]-ban szabadult fel a török iga alól. A [[17. század]]ban latin nyelvű iskolát alapítottak itt, ahova [[1691]]-ben [[Bél Mátyás]] is ellátogatott. [[1828]]-ban 57 házában 424 lakos élt, akik mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
34. sor:
[[Fényes Elek]] szerint ''"Alsó- és Felső-Sztregova, tót falu, Nógrád vármegyében, egy völgyben, Szakálhoz 1 1/4 órányira, 60 házzal, 414 evang., 76 kath., 4 ref., 3 zsidó lak., régi nagyszerű evang. s ujabb kath. templommal. Határa, beszámitva a kihasitott Dabrava pusztát is, 3007 hold, mellyből beltelek 127 h., szántóföld 1620 h., bikkes, tölgyes, cseres erdő 960 h., rét 300 hold. Ebből majorsági belsőség 80 h., szántóföld 727 h., rét 160 h., erdő 960 h., elárkosodott föld mint legelő 271 h., többi urbéri. Az erdő közös legelő. Földje agyagos, néhol köves, néhol vadvizes, hegyes és vizmosásos, legjobban termi a rozsot, zabot, burgonyát, veres lóherét; rétjei néhol háromszor kaszállhatók; a juhtenyésztés virágzó. A határt s az egész völgyet Sztregova patakja hasitja, melly itt 2 malmot forgat. Nevezetes itt eg régi erősség, melly a Madách nemzetség ősi laka. Épitése ideje nem tudatik, de homokfalán álló kőtáblára vésett e következő betükből: „AEDES HAS OLIM CASTELLUM Ao MCCCCXXXJAM GENTI MADÁCH HABITATUM” világos, hogy már 1430-ban Madáchok laka volt, s a háborus időkben több sulyos csapások érték. E határban sok vasérczkő is találtatik. Birja a falut a Madách család, kinek itt szép laka, alatta nagy kertje, gyümölcsöse és üvegháza van; 1/16 részét pedig a Baros család birja."''<ref>{{Fényes}}</ref>
 
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Nógrád vármegye]] [[Gácsi járás]]ához tartozott. Az [[első bécsi döntés]] nem érintette. A [[20. század]]ban [[Bikkes]]t csatolták hozzá.
 
== Népesség ==