„Madách Imre (író)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:738:8FF:F100:ED2C:A087:BC48:1C7F (vita) szerkesztéséről Szalax szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
|||
52. sor:
Madách Imre Alsósztregován született [[1823]]. január 20-án.{{#tag:ref|Keresztlevelét közli: Beck 254. Születésének napját saját maga meghatározza: Gyul-III. 484., MÖM-II. 996., ÖL-II. 157. Madách Imre 1863. január 20-án kelt, Szontágh Pálnak írt levele alapján születésnapja január 20., Fábián és Sebestyén védőszentek napja. Madách azt írja: ''„E szerencsétlen, mai nap tesz negyvenévessé és ettől két szent patrónusom, Fábián és Sebestyén sem ment meg.”'' Feltehetőleg Bérczy Károly a keresztlevél keltezését keverte össze a születés napjával 1866. február 6-án megtartott emlékbeszédében (Gyul-I. XVII.), így a téves dátum ez időtől fogva kerülhetett bele az életrajzaiba. A tévedés részletes elemzése: Radó György: ''Tárgyszerű és tárgyilagos Madách-életrajzért''. Palócföld 1980. 3 sz. 22. Társadalmi környezetrajz: Sőtér István: ''Álom a történelemről''. Bp., 1965. 9-19. Születése napját nővére, Madách Mária édesanyjához írt levele is megerősíti (OSZK Kézirattára. Levelestár: Madách Mari - id. Madách Imrénéhez 13. Keszeg, 1841. január 20.), valamint jelenlegi ismereteink alapján valamennyi 1865 előtt megjelent publikáció és nekrológ.<ref name=franka-egom/>|group=*}} Szülei [[Madách Imre (kamarás)|Madách Imre]] császári és királyi kamarás földbirtokos és Majthényi Anna. A gyermeket 1823. január 21-én, kedden keresztelte meg Hliniczky Gáspár alsósztregovai római katolikus plébános. Keresztszülei Bukva György, Alsósztregova evangélikus lelkésze és báró Czetvicz Antalné Simonchich Antónia voltak.{{#tag:ref|Keresztelési anyakönyvezésének szövegét közli: Beck 254. Eredetiben: Matrika prím. kat. cirkovi v Dolnej Strehovej B-C-D 1812-1898. Státny Archív Banskej Bystrici.<ref name=franka-egom/>|group=*}}
Gyermekkorát [[Madách-kastély|szüleinek kastélyában]] töltötte külön nevelők (Kovács József és Osztermann Ernő) vezetésével. A családi körön kívül alig volt társasága, s ez okozhatta azt, hogy mindvégig zárkózott maradt. Félénk, magányos, törékeny alkat volt, élete végéig sokat betegeskedett. [[Szív- és érrendszeri betegségek|Szívbaj]], [[Gümőkór|tüdőbaj]] és [[köszvény]] is kínozta.{{refhely|Literatúra}} Tanulmányait magánúton végezte, vizsgáit a [[Piarista Gimnázium (Vác)|Váci Piarista Gimnázium]]ban tette le, az I–IV. grammatikai osztálybelieket 1830–34-ben, a [[humanióra|humaniórákat]] 1835–37-ben.
1834. január 3-án elveszítette édesapját, ami annyira megviselte, hogy leginkább csak könyveiben lelte örömét. Komoly tudásra tett szert, [[autodidakta]]ként fejlesztette magát. [[Christoph Martin Wieland|Wielanddal]] foglalkozott, és az ''[[Abderiták]]'' szellemében írt verseket. Első szerelmével, Cserny Máriával 1836 körül ismerkedett meg. Az 1830-as évek élénkebb szellemi mozgalmainak hatása alatt mint 15 éves gyermek 1837 nyarán kéziratos hetilapot indított négy évvel fiatalabb öccsével, Pállal együtt, ''Litteraturai Kevercs'' címmel, melynek olvasói kisebb testvérei, anyja és a nevelő voltak, tartalma pedig kis értekezések és ismeretközlő cikkek.{{refhely|Szinnyei 1902||Bokor 1897||Palágyi 1900|}}
| |||