„Hauswirth Magda” változatai közötti eltérés

Szülei. Jegyzetek.
(Szülei. Jegyzetek.)
|alsablon=
}}
'''Hauswirth Magda''' ([[Budapest]], [[1903]]. [[április 25.]]<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6BB9-PSH?i=191&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AQGTJ-6M41 |title=Születési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári születési akv. 1088/1903. folyószáma alatt |accessdate=2020-01-30}}</ref> – [[Budapest]], [[1999]]. [[június 12.]]) magyar karikaturista, újságrajzoló, grafikus, illusztrátor.
 
== Életrajza ==
A [[Budapest VI. kerülete|Terézvárosban]] született 1903. április 25-én Hauswirth Ödön magánhivatalnok és Steinbach Erzsébet gyermekeként.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D4C9-8Y?i=36 |title=Hauswirth Ödön és Steinbach Erzsébet házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 103/1900. folyószáma alatt |accessdate=2020-01-30}}</ref>
Budapesten született, 1903. április 25-én. Egyik első karikatúrájának történetét ő maga így mesélte: {{idézet|Tizenegy éves kislány voltam, amikor [[Balatonfüred]]en egy étteremben ebédelve észrevettem két érdekes arcot a szomszéd asztalnál. Szokásomhoz híven előkaptam a füzetemet és a ceruzámat és máris rajzolni kezdtem. Amikor a pincér meglátta a rajzot, átvitte megmutatni nekik. Jót nevettek a karikatúrámon, majd mindketten aláírták. Akkor tudtam meg, hogy [[Ady Endre|Ady Endrét]] és [[Boncza Berta|Csinszkát]] kaptam ceruzavégre...}}
 
A [[Színházi Élet]] volt az első szerkesztőség ahol közölték karikatúraportréit. 1926-tól tíz évig volt a lap munkatársa. Itt ismerte meg férjét is Mezei Imrét, aki ekkoriban szintén a szerkesztőség munkatársa, később a filmrovat vezetője, és aki [[Pán Imre]] álnéven vált később ismertté. 1930-ban házasodtak össze, 1935-ben megszületett gyermeke [[Mezei Gábor]], aki később elismert belsőépítész lett. A harmincas években már több lapnál is publikált. A portrék mellett vicc karikatúrákat is készített. Női karikaturistaként elsőként jelentek meg rajzai a ''Pesti Posta'' című politikai vicclapban.[[1945]] után több újság is például a Pesti Izé (1946-1948) a Szabad Száj (1946-1951) a Fűrész (1947-1949) és a [[Ludas Matyi (hetilap)|Ludas Matyi]] (1947-től) foglalkoztatta. A kiváló újságrajzolót, portrégrafikus karikaturistát szívesen alkalmazták az országos lapok, mint például a [[Nők Lapja]], a Béke és Szabadság, az [[Élet és Irodalom]] és az induló [[Füles (magazin)|Füles]] rejtvényújság is. 1951-1953 között az [[IBUSZ Utazási Irodák Kft.|IBUSZ]] sajtóosztályán dolgozott. Alkalmi humoros kiadványokban is gyakran publikált. (''Plajbász és Paróka'', ''Zsákbamacska'', ''Tollasbál'', ''Bizalmas''. Ifjúsági lapokban is többször megjelentek munkái: ''Ifjú Sólyom'', [[Pajtás (hetilap)|Pajtás]], [[Világ Ifjúsága]]. Grafikusként több könyvet illusztrált és bár rövid ideig, de foglalkozott rajzfilmkészítéssel is. (1954-1956 között a [[Pannónia Filmstúdió]]ban dolgozott.) Nevével találkozhatunk például ''[[A két bors ökröcske]]'' című rajzfilm stáblistáján is, mint mozgástervező. Jelentősebb portrékarikatúráit olyan nagy művészekről készítette, mint: [[Kassák Lajos]], [[Füst Milán]], [[Kisfaludi Strobl Zsigmond]], [[Karinthy Frigyes]], [[Pátzay Pál]], [[Arthur Rubinstein]], [[David Fjodorovics Ojsztrah]], [[Szvjatoszlav Teofilovics Richter]], [[Yehudi Menuhin]], [[Mihail Alekszandrovics Solohov]], [[Szergej Szergejevics Prokofjev]], stb. Szignója: Hauswirth vagy H.
Budapesten született, 1903. április 25-én. Egyik első karikatúrájának történetét ő maga így mesélte: {{idézet|Tizenegy éves kislány voltam, amikor [[Balatonfüred]]en egy étteremben ebédelve észrevettem két érdekes arcot a szomszéd asztalnál. Szokásomhoz híven előkaptam a füzetemet és a ceruzámat és máris rajzolni kezdtem. Amikor a pincér meglátta a rajzot, átvitte megmutatni nekik. Jót nevettek a karikatúrámon, majd mindketten aláírták. Akkor tudtam meg, hogy [[Ady Endre|Ady Endrét]] és [[Boncza Berta|Csinszkát]] kaptam ceruzavégre...}}
A [[Színházi Élet]] volt az első szerkesztőség ahol közölték karikatúraportréit. 1926-tól tíz évig volt a lap munkatársa. Itt ismerte meg férjét is Mezei Imrét, aki ekkoriban szintén a szerkesztőség munkatársa, később a filmrovat vezetője, és aki [[Pán Imre]] álnéven vált később ismertté. 1930. június 26-banán házasodtak össze, 1935-ben megszületett gyermeke [[Mezei Gábor]], aki később elismert belsőépítész lett. A harmincas években már több lapnál is publikált. A portrék mellett vicc karikatúrákat is készített. Női karikaturistaként elsőként jelentek meg rajzai a ''Pesti Posta'' című politikai vicclapban.[[1945]] után több újság is például a Pesti Izé (1946-1948) a Szabad Száj (1946-1951) a Fűrész (1947-1949) és a [[Ludas Matyi (hetilap)|Ludas Matyi]] (1947-től) foglalkoztatta. A kiváló újságrajzolót, portrégrafikus karikaturistát szívesen alkalmazták az országos lapok, mint például a [[Nők Lapja]], a Béke és Szabadság, az [[Élet és Irodalom]] és az induló [[Füles (magazin)|Füles]] rejtvényújság is. 1951-1953 között az [[IBUSZ Utazási Irodák Kft.|IBUSZ]] sajtóosztályán dolgozott. Alkalmi humoros kiadványokban is gyakran publikált. (''Plajbász és Paróka'', ''Zsákbamacska'', ''Tollasbál'', ''Bizalmas''. Ifjúsági lapokban is többször megjelentek munkái: ''Ifjú Sólyom'', [[Pajtás (hetilap)|Pajtás]], [[Világ Ifjúsága]]. Grafikusként több könyvet illusztrált és bár rövid ideig, de foglalkozott rajzfilmkészítéssel is. (1954-1956 között a [[Pannónia Filmstúdió]]ban dolgozott.) Nevével találkozhatunk például ''[[A két bors ökröcske]]'' című rajzfilm stáblistáján is, mint mozgástervező. Jelentősebb portrékarikatúráit olyan nagy művészekről készítette, mint: [[Kassák Lajos]], [[Füst Milán]], [[Kisfaludi Strobl Zsigmond]], [[Karinthy Frigyes]], [[Pátzay Pál]], [[Arthur Rubinstein]], [[David Fjodorovics Ojsztrah]], [[Szvjatoszlav Teofilovics Richter]], [[Yehudi Menuhin]], [[Mihail Alekszandrovics Solohov]], [[Szergej Szergejevics Prokofjev]], stb. Szignója: Hauswirth vagy H.
 
==Díjai==
 
==Fontosabb művei==
 
=== Illusztrációi: ===
 
* Újságrajzoló művészek könyve ''(szerkesztő: Pérely Imre, 1930)''
* Halló! Itt rádió humor! ''(Víg Györggyel, 1934)''
* Rátonyi Róbert: Szeretném ha nevetnének '' (1985)''
* Rátonyi Róbert: Kétszáz kedvenc közelről ''(1988)''
 
== Jegyzetek ==
{{Jegyzetek}}
 
== Források ==