„Regőce” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Zsuzsakossuth (vitalap | szerkesztései)
Zsuzsakossuth (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
106. sor:
Regőcét [[1895]]. [[szeptember 14.|szeptember 14]]-én kapcsolják be a [[Magyar Királyság]] vasúthálózatába amikor is, üzembe helyezik a [[Zombor]]-Regőce közti 28,2 km hosszú vasútvonalat. A községet [[Kiskunhalas]]sal összekötő helyiérdekű vonal (hossza : 70 km) csak [[1903]]. szeptember 30-ára készül el. A [[második világháború]]t követően, a határ közelsége miatt a falu és a magyar államhatár közti 2,5 km-es szakaszt felszedik, majd [[Zombor]] és Regőce között [[1978]]-ban leáll az utasforgalom és [[1995]]-ben végül a teherforgalmat is megszüntetik.
 
=== Regőce a XX20. században ===
A század elején, [[1901]]-ben, Pocskay Béla patikus megnyitja "Segítő Mária" elnevezésű gyógyszertárát.
 
241. sor:
A katolikus templom tőszomszédságában álló kastélyépület, egy szabadon álló, elegáns, téglalap alapú, egyemeletes építmény, mely a késő barokk stílusjegyeit őrzi. Az emeletet illetve a földszintet egy vízszintes övpárkány futja körbe, a homlokzatból középen régen kiemelkedett egy háromszög alakú rizalittal rendelkező, önálló tetős bejáró, melyet azonban a [[XX. század]]ban lebontottak.
 
A korabeli okiratok szerint, a földbirtokos, [[Kovách Imre]], egy fényűző nemesi kúriát szándékozott létre hozni Regőcén, azzal a céllal, hogy otthonában fogadhassa az ország magas rangú politikusait ill. a korabeli művészvilág elismert személyiségeit. A 16 szobás épület több alkalommal töltött be ebből kifolyólag reprezentatív szerepet. Így a [[XIX19. század]]i [[Magyarország]] több meghatározó személyisége is járt a kastélyban : [[Kossuth Lajos]], [[Klobusiczky Péter]] kalocsai érsek, [[Károlyi István (politikus, 1797–1881)|Károlyi István]] gróf, [[Győry László]] gróf, albisi dr. [[Barabás Béla (jogász)|Barabás Béla]] (1878), [[Plósz Sándor|dr. Plósz Sándor (1902)]], stb.
 
A kastély utolsó tulajdonosa [[horthi és rigyiczai Kovách Imre]] unokája Kovách József volt, illetve halála után annak özvegye [[Patrubány Bianka]] (1831-1918). Az özvegyről eltartójára Lollok Alajosra szállt a Kovách vagyon a földekkel és a kastéllyal együtt. A trinanoni békeszerződéssel Regőce nem maradt Magyarország része, így Lollok Alajos a Kovách vagyont 1920 körül elcserélte a magyarországi oldalon élő szerbekkel, akik azután Regőcére költöztek. Az regőcei földeket tehát [[Lollok Alajos]] odaadta a magyarországi szerbeknek, és ő cserében megkapta az ő földjüket. Így a kastély tulajdonjogát végleg elveszítette a Kovách-család.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Regőce