„Regőce” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
239. sor:
A regőcei birtokot gróf [[horthi és rigyiczai Kovách Imre]] [[1801]]-ben vásárolta, amivel egyidőben jogot nyert arra is, hogy a "rigyiczai" előnevet használja. A kastélyt egy Bischof nevezetű bajai mesterrel építette [[1806]]-ban, a [[Kígyós-ér]] mellett, a falu dombján. Az épületet egy angolpark vette körül, melyet Franjo Hiter, cseh kertész tervezett.
A katolikus templom tőszomszédságában álló kastélyépület, egy szabadon álló, elegáns, téglalap alapú, egyemeletes építmény, mely a késő barokk stílusjegyeit őrzi. Az emeletet illetve a földszintet egy vízszintes övpárkány futja körbe, a homlokzatból középen régen kiemelkedett egy háromszög alakú rizalittal rendelkező, önálló tetős bejáró, melyet azonban a [[
A korabeli okiratok szerint, a földbirtokos, [[Kovách Imre]], egy fényűző nemesi kúriát szándékozott létre hozni Regőcén, azzal a céllal, hogy otthonában fogadhassa az ország magas rangú politikusait ill. a korabeli művészvilág elismert személyiségeit. A 16 szobás épület több alkalommal töltött be ebből kifolyólag reprezentatív szerepet. Így a [[19. század]]i [[Magyarország]] több meghatározó személyisége is járt a kastélyban : [[Kossuth Lajos]], [[Klobusiczky Péter]] kalocsai érsek, [[Károlyi István (politikus, 1797–1881)|Károlyi István]] gróf, [[Győry László]] gróf, albisi dr. [[Barabás Béla (jogász)|Barabás Béla]] (1878), [[Plósz Sándor|dr. Plósz Sándor (1902)]], stb.
| |||