„1879-es szegedi árvíz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a (Sor)szám és pontja utáni szóköz pótlása kézi ellenőrzéssel + kapcsolódó javítások |
a bellink |
||
1. sor:
[[Fájl:Vágó Szegedi nagyárviz (1879)SF 020.jpg|bélyegkép|jobbra|[[Vágó Pál (festő)|Vágó Pál]] festménye a szegedi nagy árvízről ([[Móra Ferenc Múzeum]])]]
A '''szegedi „nagy” [[árvíz]]''' volt a [[török hódoltság|török kor]] óta a legdrámaibb hatást gyakorló esemény a [[szeged]]i városkép fejlődésére. [[1879]]. [[március 12.|március 12-én]], [[Gergely]] napján, hajnali 2 órakor betört a [[árvíz|víz]], amely felbecsülhetetlen anyagi károkat okozott ugyan, és döntő csapást mért a város ősi életformájára, sajátos egyéniségére, de ugyanakkor a modern fejlődés páratlan lehetőségeit is megnyitotta előtte. Ezt a poláris kettősséget megkapó [[művészet]]tel fejezi ki [[Pásztor János (szobrász)|Pásztor Jánosnak]] a polgármesteri hivatal előtt látható, összetartozó két emlékszobra: az építő és a pusztító víz szimbolikus alakja ([[1932]]).<ref>Ilyen tömören és találóan foglalta össze Bálint Sándor a szegedi nagy árvíz hatását, l. Bálint Sándor i. m. 114. o.</ref>
<br />1879. március 12-e éjszakáján új [[Kronológia|időszámítás]] kezdődött Szegeden, ami előtte volt, az a ''Víz előtt'' volt, ami utána következett, az a ''Víz után'' volt.
[[Fájl:TiszariverSzegedPM.jpg|bélyegkép|jobbra| [[Tisza]] folyó. [[Újszeged]]i partszakasz]]
| |||