„Gradac (Ružić)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Horvátország települései kategória eltávolítva; Šibenik-Knin megye települései kategória hozzáadva (a HotCattel)
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0
49. sor:
 
== Története ==
A régészeti leletek tanúsága szerint területe már ősidők óta lakott. A vidék első ismert népe az [[illírek]] voltak, akiknek erődített települései álltak itt. Közülük a legnagyobb erődített település maradványa Lunića felett található. A [[rómaiak|római]] korból ismert település Municipium Magnum a település déli szomszédságában fekvő mai [[Umljanović]] területén volt, a Salona – Promona közötti római út mentén. Északra, [[Otavice]] és [[Kadine Glavice]] között a VII. légió katonai tábora feküdt. Átellenben a Čikola bal partján kora keresztény templom romjai találhatók.<ref name="povijest2">[http://www.opcina-ruzic.hr/naselja/ruzic Opcina-Ruzic.hr:Ružić] {{Wayback|url=http://www.opcina-ruzic.hr/naselja/ruzic |date=20151117180124 }} {{hr}}</ref> A falu egy a Šperović család által épített középkori erődítményről kapta a nevét.<ref name="povijest" /> A Kisboldogasszony templom maga is egy középkori Szent Péter templom alapjaira épült, melynek maradványai részben fennmaradtak a templom kriptájában. A kriptában 2005-ben nyitották meg az egyházközség múzeumát, ahol az itt feltárt leletek is találhatók.<ref name="povijest">[http://www.opcina-ruzic.hr/naselja/gradac Opcina-Ruzic.hr:Gradac] {{hr}}</ref> A környező településekkel együtt [[1522]]-ben szállta meg a [[Oszmán Birodalom|török]] és csak a [[17. század]] végén szabadították fel a velencei seregek. [[1797]]-ben a [[Velencei Köztársaság]] megszűnésével a [[Habsburg Birodalom]] része lett. [[1806]]-ban [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] csapatai foglalták el és [[1813]]-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az [[I. világháború]] végéig tartott. A falunak [[1857]]-ben 516, [[1910]]-ben 596 lakosa volt. Az [[I. világháború]] után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd [[Jugoszlávia]] része lett. A település teljes kiépülése a II. világháború után történt, amikor Gornji Gradac lakói, akik addig a Svilaje lejtőin laktak letelepültek a hegy alatti részre. A községháza mellett megépültek a közintézmények, a plébániatemplom, az Antun Mihanović alapiskola, az óvoda, az anyakönyvi hivatal és az átalakított postahivatal. Több üzlet és vendéglátó egység is van itt. [[1991]]-ben lakosságának 96 százaléka horvát nemzetiségű volt. A [[délszláv háború]] során megszállták a szerb csapatok. A horvátok tulajdonában levő összes házat és gazdasági épületet lerombolták. Hasonló sorsra jutott a templom is. Az egyik házban talált 91 éves idős embert Stana Vidovićot meggyilkolták.<ref name="povijest3">[http://www.opcina-ruzic.hr/o-opcini/povijest/domovinski-rat Opcina-Ruzic.hr:Domovinski rat] {{Wayback|url=http://www.opcina-ruzic.hr/o-opcini/povijest/domovinski-rat |date=20160609210547 }} {{hr}}</ref> Amikor [[1995]] augusztusában a Vihar hadművelet során a horvát csapatok a falut visszafoglalták nem találtak ott élőket.<ref name="povijest" /> A falut a háború után újjáépítették, de a lakosság létszáma az 1971-es 645-nek a háború utánra alig a felére esett vissza. A településnek [[2011]]-ben 317 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoznak és a közeli vállalatoknál dolgoznak.
 
== Lakosság ==