„Modenai Mária angol királyné” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Árván (paraméter nélkül) álló {{Személy infobox}} cseréje (WP:BÜ), apróbb javítások |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
108. sor:
Első gyermeke születése után a hercegné Hágában meglátogatta mostohalányát, Mária hercegnőt, aki akkor már 1677 óta III. (Orániai) Vilmos herceg felesége volt. Magával vitte az utazásra másik mostohalányát, Annát is, de teljes inkognitóban maradtak útjuk során.
1678-ban komoly próba elé állította őt és férjét az élet, ugyanis az asszony katolikus személyi titkára, Edward Colman titokban egy II. Károly elleni politikai összeesküvést kezdett el megszervezni, a király magánorvosával, Dr. Titus Oates-szal szövetkezve. Az volt a célja, hogy hamis bizonyítékok alapján gyanúba keverje Jakabot és hitvesét Károly előtt. A titkos terv
A mozgalom célja az volt, hogy megrengesse II. Károly öccsébe vetett bizalmát, s így a király kénytelen lesz majd kizárni Jakabot a trónöröklési sorból.
124. sor:
A házaspár csak 1680 februárjában térhetett vissza Londonba, ám még az év őszén vissza kellett menniük Edinburgh-ba. Károly több módon is próbálta kiengesztelni öccsét, például őt nevezte ki Skócia helytartó kormányzójává, azonban Izabellát és Annát ismét elválasztották tőlük, ami Máriát igen csak megviselte lelkileg.
1681 februárjában újabb tragédia érte a York családot, ugyanis másodszülött lányuk, Izabella meghalt. Csupán 4 évet élt.
133 ⟶ 134 sor:
1685. február 6-án, 54 éves korában meghalt II. Károly, utódja a trónon Jakab lett, Angliában II. Jakab néven, Skóciában pedig VII. Jakabként. Anne Hyde-tól született két leánya közül az idősebbik, Mária hercegnő volt Jakab utódja a trónon, hacsak a királyné nem szül neki fiúgyermeket. A királyné állítólag őszintén meggyászolta néhai sógorát, akiről később mindig azt állította, hogy: ,, Ő mindig kedves volt hozzám. "
A királyi pár koronázására 1685. április 23-án került sor, Szent György napján. (Az ünnepségsorozat mintegy 119000 fontba került összesen.) Mária egészsége, mind fizikailag, mind pedig lelkileg még mindig nem jött helyre leánya, Izabella halála óta. 1687 februárjában az asszony tudomást szerzett férje intim viszonyáról Catherine Sedley-vel (Dorchester grófnője), ami annyira felzaklatta őt, hogy inkább átköltözött a Whitehallba (itt 1686 decembertől kezdve katolikus kápolna is létesült), melynek felújítási munkálatait a híres és tehetséges építészre, Christopher Wren-re bízta. (A költségek elérték a 13000 fontot.)
157 ⟶ 159 sor:
A ,, dicsőséges forradalom " néven elhíresült megmozdulás végén, 1688. december 11-én hivatalosan is kimondták Jakab trónfosztását, fiától, a hercegtől pedig megtagadták trónörökösi jogait, arra hivatkozva, hogy nem is a király fia, ráadásul katolikus hitű.
Vilmos herceg -15 ezer főt számláló hadseregével- Anglia földjére lépett, így hát Jakab és Mária, gyermekeikkel együtt kénytelenek voltak száműzetésbe vonulni, Franciaországba, ahol Mária rokona, XIV. Lajos király oltalma alá kerültek, aki szerencsére lelkes támogatója volt Jakabnak, hogy idővel majd visszasegíthesse őt az angol trónra.
== Az ismét száműzött királyi pár ==
Mindezek után Jakab legidősebb leánya, Mária, és annak férje, Vilmos 1688. december 11-én Anglia királynője és királya lettek, II. Mária és III. Vilmos néven. Skóciában 1689. május 11-én nyilvánították őket az ország uralkodóivá. Ennek ellenére Jakab még mindig saját magát tartotta Anglia, Skócia és Írország királyának, XIV. Lajos pedig készséggel
Az asszony igen gyorsan meghatározó tagjává vált a versailles-i királyi udvarnak, ahol a híres napló-író, [[Madame de Sévigné]] csak úgy jellemezte őt, mint: ,,kiváló édesanya, és igen gyors észjárású asszony".
Azonban nem mindenki volt ilyen jó véleménnyel Máriáról Versailles-ban, ugyanis az asszony állítólag komoly összeütközésbe került XIV. Lajos menyével, Bajorországi Mária Annával, ugyanis a trónörökösné nehezményezte, hogy Mária minden, királynéhoz méltó tiszteletet megkapott a francia királyi udvarban, Mária Annával viszont nem úgy viselkedett az asszony, mint Franciaország leendő királynéjával.
Ezért Mária Anna sértődötten megtagadta, hogy az etikett szerint bánjon Máriával, ami sajnos igen nagy feszültséget idézett elő az udvarnál. Ezzel ellentétben XIV. Lajos szeretője, Madame de Maintenon, akit később titokban feleségül is vett, nagyon összebarátkozott Máriával, s míg az asszony aktívan részt vett az udvar társasági életében, férje, Jakab inkább távol maradt ezektől a dolgoktól. (Emiatt kortársai gyakran élcelődtek is rajta, s igen unalmasnak titulálták Jakabot.)
1692. június 28-án megszületett Mária és Jakab utolsó gyermeke, Lujza Mária Terézia is.
171 ⟶ 175 sor:
== II. Jakab kísérlete a korona visszaszerzésére ==
Kezdetben az ír katolikusok támogatták Jakabot a trón visszaszerzésében, ezért a férfi 1689 márciusában Írországba hajózott, ám egy időre lemondott tervéről az 1690-es boyne-i csata veresége után. Felesége nagylelkűen segítette Jakab vállalkozását, saját ékszereit adta el, hogy pénzt adhasson férje céljainak eléréséhez. Ékszerei árából három francia utánpótlás-hajót is vízre
Emiatt komoly anyagi problémák merültek fel Mária és Jakab franciaországi udvartartásában, habár XIV. Lajostól igen tekintélyes, évi 50 ezer livre életjáradékot kaptak kiadásaik fedezésére. Mária mindent elkövetett férje támogatása érdekében, állítólag még a gyermekeit is arra buzdította, hogy adjanak pénzzel teli erszényeket a Jakab-párti lázadóknak.
| |||