„Küklópszok” változatai közötti eltérés

Történt egyszer, hogy Szicília partjára vetődött [[Odüsszeusz]] és csapata. Az ithakai király élelmet akart keresni a szigeten, és egy hatalmas barlangba tévedt bajtársaival, amely a parttól nem messze tátongott. Azonban hamarosan megérkezett a barlang tulajdonosa, [[Polüphémosz]] is nyájával. Az egyszemű óriás észrevette a hívatlan látogatókat, és egy hatalmas sziklával eltorlaszolta a kijáratot. Mivel a küklopszok szerették az emberhúst, így Odüsszeusz csapata is kezdett megfogyatkozni. Második éjszaka aztán a találékony ithakai király beszélgetett Polüphémosszal, és amikor a küklopsz megkérdezte a nevét, azt felelte, hogy az ő neve Senkise. Miközben Odüsszeusz mesélt erről is meg arról is az óriásnak, ügyelt arra, hogy Polüphémosz elég bort igyon. Amikor az óriás a bortól mámorosan pihenni tért, Odüsszeusz egy hatalmas tüzes gerendával kiszúrta Polüphémosz egyetlen szemét. A küklopsz üvöltve felpattant, és segítségért kiáltott. A többi küklopsz kérdezte, hogy ki bántotta, de mivel azt üvöltötte, hogy Senkise, a küklopszok úgy gondolták csak tréfálkozik, ezért odébb álltak. Így az óriás elhatározta, hogy birkáit kiengedi a mezőkre, és egyenként megtapogatja őket, hogy megvakítói ne tudjanak elszökni haragja elől. Odüsszeusz és megmaradt emberei a hatalmas birkák hasára kapaszkodva jutottak ki a szabadba, mivel Polüphémosz csak a juhok hátát tapogatta meg. Az ithakai hajó így hagyta el Szicília partjait, ám miközben kihajóztak a partról, Odüsszeusz kiabálva tudatta Polüphémosszal igazi nevét. A küklopszok erre észrevették a betolakodókat, és hatalmas sziklákat dobáltak a hajó felé. Mikor látták, hogy hiába, Poszeidónt kérték, hogy álljon bosszút értük.

 

 

A küklopszok legendájának egyik lehetséges eredetére [[Othenio Abel]] mutatott rá 1914-ben<ref>Abel's surmise is noted by Adrienne Mayor, ''The First Fossil Hunters: Paleontology in Greek and Roman Times'' (Princeton University Press) 2000.</ref> Eszerint a történelem előtti időkben, valószínűleg a [[messinai sókrízis]] nyomán kialakult, és a görög szigeteken is élő [[Ciprusi törpe elefánt|törpeelefánt-fajok]] fosszilis csontjai adhattak okot a legenda keletkezésére. Az embernek a szigetekre érkezése előtt már kihalt állatok koponyái az emberi koponyánál nagyjából kétszer nagyobbak, és az ormánynyílás téveszthető össze egy magányos szemgödörrel. (A koponyák tényleges szemgödrei oldalt, alig észrevehetően helyezkednek el.) Mivel a szigetlakók soha nem láthattak elefántot, nem is ismerhették fel a koponyáját.<ref>[http://www.users.globalnet.co.uk/~loxias/cyclops02.htm "Meet the original Cyclops"]. (2007. május 18.)</ref>